Az időpont közeledtével, illetve a nyár eleji népszavazások kampányában tapasztalt csatlakozásellenes felhangok hatására ismét felerősödött a vita az EU-ban Törökország majdani tagságával kapcsolatban.
Franciaország – ahol a május végi népszavazáson, többek között a törökök csatlakozásának kérdése miatt is, elutasították az EU alkotmányos szerződését – és a választások küszöbén álló Németország is jelezte Törökország felvétele még korántsem tekinthető eldöntött ténynek. Jacques Chirac francia elnök úgy véli, nem az EU-tagságra pályázóktól elvárható szellemet tükröz az, hogy Ankara még nem ismerte el a részben török megszállás alatt tartott szigetet, amely tavaly óta teljes jogú uniós tagország.
Ugyanakkor az Európai Bizottság az elmúlt hetekben többször kijelentette, hogy értékelése szerint Törökország lényegében teljesítette azokat a feltételeket, amelyeket ahhoz szabtak, hogy a tárgyalások megindulhassanak. Többek között aláírták azt a jegyzőkönyvet is, amely kiterjeszti az unióval régebben létrehozott vámuniót a tíz új tagra, köztük Ciprusra is. Míg azonban az aktust több EU-tagországban a sziget elismerésének tekintik, Törökörszág a jegyzőkönyvhöz csatolt külön nyilatkozatban tagadta ezt. Ankara csak akkor hajlandó elismerni az államot, ha a görögök-török ellentétek ebben a kérdésben elsimulnak.
Törökországnak mind a huszonöt EU-tagállammal kell tárgyalnia a csatlakozásról, köztük az általa egyelőre el nem ismert Ciprussal is.
