A szavazók 54,6 százaléka biztosította támogatásáról a csatlakozást a schengeni övezethez, ami egyben azt is mutatja, hogy Svájcban nőtt az európai integráció híveinek száma. Ez az irányzat éppen szemben halad azzal, ami az európai alkotmány elfogadásával kapcsolatban Franciaországban és Hollandiában történt.
A koalíciós berni kormány egyébként támogatja a csatlakozást az Európai Unióhoz és a schengeni-övezethez, de a német ajkú lakosság – a népesség kétharmada – ellenzi az átfogóbb integrációt.
Két év múlva, amikor életbe lép a csatlakozás a schengeni övezethez, a határokon nem számolják fel az áruforgalmat ellenőrző pontokat, hiszen Svájc továbbra is az Európai Unión kívül marad.
Hasonló többséggel fogadták el a svájciak hazájuk csatlakozását a dublini egyezményhez, amely az egységes európai menedékjogot szabályozza. Ennek értelmében ha egy menedékkérő elutasításra talál beadványával az EU egyik tagállamában, újabb kérelmet nem adhat be másik tagállam hatóságaihoz. A csatlakozás nyomán Svájcban várhatóan 20 százalékkal fog csökkenni a menedékkérelmek száma.
A népszavazás harmadik kérdésében a svájciak jelentős többsége igent mondott arra, hogy az egynemű párok a heteroszexuálisokéihoz hasonló jogokkal rendelkezzenek a jövőben. A résztvevők 60 százaléka támogatta, hogy a meleg vagy leszbikus párok törvényi úton bejegyeztethessék kapcsolatukat, és így kölcsönös jogokkal és kötelességekkel rendelkező életközösséget hozhassanak létre. Ezeket a kapcsolatokat anyakönyvvezető előtt kell szentesíteni, s azokat csak bíróság oldhatja fel.
A parlament által már elfogadott, s most népszavazás útján is megerősített törvény az élet legtöbb területén egyenlő helyzetbe hozza a melegek kapcsolatát a házassággal. A meleg partnerek adózás szempontjából is azonos jogokat élveznek a házastársakkal. Az utóbbiakkal ellentétben azonban melegek és leszbikusok nem fogadhatnak örökbe gyerekeket.
