Az európai alkotmányos szerződés franciaországi elutasítása az EU egyfajta befelé fordulását jelentheti, ami ellentétes a magyar érdekekkel – mondta a magyar külügyminiszter az MTI-nek. “Magyarországnak alapvető érdeke, hogy az integrációs folyamat a térségben folytatódjon” – jelentette ki Somogyi Ferenc, aki annak kapcsán nyilatkozott, hogy Franciaországban a szavazók többsége nemmel szavazott az európai alkotmányra. A magyar diplomácia vezetője szerint szükség van arra, hogy akár már a legközelebbi, június közepi európai tanácsülésen felvessék a hogyan tovább kérdését. Hangsúlyozta, hogy éppen a kibővült és kibővülő Európára szabott új keretek, szabályrendszer kialakítása volt a szerződés feladata.
“Amiről most beszélni kell, az inkább a politikai hatás, hiszen a francia állásfoglalásban benne van bizonyos fenntartás az EU jelenlegi és jövőbeni fejlődésével szemben” – tette hozzá. Mint mondta, Franciaországban a gazdasági élet problémái jelentős részben összekötődtek az EU-ban tapasztalható liberalizációs folyamatokkal, hiszen az unió alapszabadságai közül a munkaerő és a szolgáltatások szabad áramlása eddig csak korlátozottan, vagy egyáltalán nem érvényesült, különösen a bővítést követően.
A külügyminiszter szólt arról, hogy a korábbi forgatókönyv szerint az európai alkotmány aláírásától számított két éven belül, amikor a tagországok legalább 80 százaléka már ratifikálta a megállapodást, a fennmaradó országok problémáinak megoldására eleve terveztek egy nagy áttekintést.
“Mivel a probléma most Franciaországban, egy meghatározó tagországban van, a kérdés napirendre tűzése nem várhat az eredetileg meghatározott jövő év végéig” – közölte a magyar diplomácia vezetője. Megjegyezte, hogy az elemzők egybehangzó megállapítása szerint a franciaországi referendumon nem elsősorban Európáról volt szó, sokkal inkább belpolitikáról, a kormány tevékenységének megítéléséről, illetve az unió fejlődésének Franciaországra gyakorolt hatásairól. 
Szájer József (Fotó: MTI)
“Nem kell pánikolni”Szájer József fideszes EP-képviselő (egyben az Európai Parlament néppárti frakciójának egyik alelnöke) azt mondta: nem kell pánikba esni, hiszen az EU a jelenleg érvényes nizzai szerződéssel is működőképes – bár kétségtelen, hogy ez a dokumentum sok szempontból elégtelen. Szerinte most a politikusoknak egy nagy levegőt kell venniük, s el kell gondolkozniuk, mi lehet a következő lépés.
Emlékeztetett, hogy az Európai Néppárt mindig is kiállt az alkotmány mellett, annak egyik kezdeményezője volt, azaz számukra különösen fájdalmas a mostani eredmény. Szájer úgy vélte, a franciák már a 2004-es EU-bővítést, azaz 10 tagállam, köztük Magyarország felvételét sem tudták igazán megemészteni, nagyon komoly félelmek élnek bennük az új tagokból érkező “olcsó” munkaerővel szemben.
Hangsúlyozta, hogy Magyarországnak különösen fontos lenne az alkotmány elfogadása, hiszen abban szerepel a kisebbségi jogok védelme. Ugyanakkor arra a kérdésre, hogy nem lehet-e a franciákat később újra megszavaztatni az alkotmányról, úgy vélte: korai lenne találgatni, de mivel elég nagy arányú a “nem” győzelme, s ráadásul magas részvételi arány mellett alakult ki az eredmény, ez nem biztos, hogy járható út.
Tabajdi Csaba (Fotó: MTI)
Tabajdi Csaba, a magyar szocialista EP-delegáció vezetője ugyanerre a kérdésre válaszolva emlékeztetett, hogy néhány napon belül jön a hollandiai népszavazás szintén az alkotmányról, s ennek eredményét szerinte a franciaországi “nem” után már most tudni lehet. Ráadásul ugyan mitől változna meg a franciaországi eredmény? – kérdezte.
Tabajdi szerint egyébként a francia népszavazás lényegében belpolitikáról, nem pedig magáról az alkotmányos szerződésről szólt. De az elutasítás nem pusztán a népszerűtlen francia kormány és Jacques Chirac államfő elleni tiltakozást jelzi, hanem azt is, hogy az európai politika elidegenedett a közvéleménytől, s ezen változtatni kell.
Tabajdi szintén leszögezte, hogy az EU a nizzai szerződés alapján is működőképes marad – ám úgy vélte, a “hogyan tovább” kapcsán végig kell gondolni, hogy azok az államok, amelyek nem fogadják el az alkotmányt, megakadályozhatják-e, hogy a többiek továbbhaladjanak-e a politikai unió irányába. Azaz hogy a schengeni övezethez, az eurózónához hasonlóan e témában is létrejöjjön a szorosabb együttműködésre hajlandó országok szűkebb köre – mondta, bár maga is elismerte, hogy ez további problémákat vetne fel.
Meg kell várni a hollandokat
Szent-Iványi István (Fotó: MTI)
Szent-Iványi István SZDSZ-es EP-képviselő (aki Szájer Józsefhez hasonlóan részt vett az alkotmányt kidolgozó konvent munkájában) egyebek között arról beszélt, hogy az alkotmány franciaországi elutasítása előidézheti az európai egységfolyamat megtorpanását, s bár meg kell várni a hollandiai népszavazást, de ha az is negatív lesz, akkor az EU-alkotmánynak ebben a formájában vége.Szent-Iványi szerint most fennmaradt nagyon sok kérdés (elsősorban az EU-döntéshozatal, az intézményrendszer megreformálásában), amelyeket mindenképpen mihamarabb meg kell oldani, hiszen a jelenleg 25, de hamarosan 27 tagú Európai Unió csak nagyon nehezen és bonyolultan tud működni a nizzai szerződés keretei között.
A franciák újbóli megszavaztatása kapcsán (az írek például elutasították a nizzai szerződést, ám később, egy újabb népszavazáson jóváhagyták azokat) úgy vélekedett: ennek csak akkor lenne realitása, ha a “nem” kis többséggel, 1-2 százalékkal győzött volna. Végül emlékeztetett, hogy a legnagyobb vesztesei ennek a történetnek maguk a franciák, hiszen ezek után Franciaország befolyása és súlya csökkenhet az EU-n belül – ráadásul úgy, hogy az alkotmány kidolgozásában kulcsszerepet játszott a francia politika.
