Gyengül az EU
A franciák 44-45 százaléka szerint gyengülni fog a “nem” győzelme esetén Franciaország befolyása az unióban. Ötvennyolc százalék gondolja azt, hogy az európai intézmények könnyebben működnének egy francia “igen” esetén, és 54 százalék szerint Európa erősebb lenne az Egyesült Államokkal, valamint Kínával szemben. A “nem” győzelme 52 százalék számára azt jelentené, hogy újra lehetne tárgyalni az alkotmányszerződést és erősíteni annak szociális rendelkezéseit, 49 százalék számára pedig Franciaország identitásának megőrzését biztosítaná.
A franciák többsége továbbra is elutasítja az európai alkotmányt. Alig négy nappal a május 29-ei referendum előtt a TNS Sofres/Unilognak a Le Monde című napilap, valamint az RTL é az LCI rádió- és televízió-csatornák számára készült felmérése szerint a megkérdezettek 54 százaléka szavazna nemmel az Európai Unió alaptörvényére. A május 23-án és 24-én készült közvélemény-kutatás sorozatban a tizenegyedik, amely a “nemet” hozza ki győztesnek. Az új felmérésből az is kiderül, hogy 20 százalék akar távol maradni a szavazástól, noha az előző adatok még 25 százalékról szóltak.
Az unió alapokmányának életbe lépéséhez valamennyi tagállam támogatása szükséges, azt azonban, hogy e támogatást a nemzeti parlament vagy egy népszavazás biztosítja, minden ország maga dönti el. Jacques Chirac francia elnök – amikor még az igenek többségét mutatták ki a közvélemény-kutatások – pártpolitikai megfontolásból a népszavazás mellett döntött, amihez még a nemzeti alkotmányt is módosítani kellett. Ez idő szerint azonban úgy fest, hogy a szavazásra jogosultak számottevő tömege épp Chirac-kal és jobbközép kormányával szembeni elégedetlensége miatt készül nemmel szavazni az unió alkotmányára.
Ha a vasárnapi referendum elutasítással végződik valószínűleg életbe lép az a forgatókönyv, melynek megszületését és részleteit ez idáig cáfolták az illetékesek, ám a múlt héten az unió vezetői kénytelenek voltak beismerni létezését. A B-terv lényege egyelőre egy közös nyilatkozat közzététele röviddel a népszavazási eredmények ismertté válása után, amelyben a tagállamok leszögeznék: kitartanak az alkotmány mellett, a francia elutasítás nem jelenti a terv végleges bukását, a ratifikációs folyamat továbbmegy a többi tagállamban. Hogy ezen túlmenően mi következik, arról továbbra is keveset tudni, néhány nappal ezelőtt azonban a francia miniszterelnök is megerősítette azt, amit Chirac köztársasági elnök már régóta hangoztat. Jean-Pierre Raffarin francia kormányfő kizárta lehetőségét, hogy országában második népszavazást írnának ki az Európai Unió alkotmányos szerződéséről, amennyiben a vasárnapi referendumon a “nem” voksok kerülnének többségbe.
Másképp vélekednek erről Hollandiában, ahol három nappal a gallokat követően tartanak igaz, csak véleménynyilvánító népszavazást a kérdésben, s ahol szintén közel fele-fele arányban vannak azok, akik elutasítanák, és akik támogatnák az uniós új alkotmányát. A legnagyobb holland ellenzéki párt vezetője második népszavazás megtartását javasolja ha a június elsején megrendezett referendumon a “nem” voksok kerülnének többségbe. A második népszavazást azután tarthatnák meg, hogy az összes többi EU-tagállamban már elfogadták az alkotmányos szerződést – mondta Wouter Bos, a Munkáspárt vezetője az Algemeen Dagblad című napilapban kedden megjelent nyilatkozatában.
