Merkel és Schröderné
Néhány hónappal ezelőtt Gerhard Schröder feleségét a 41 éves Doris Schröder-Köpföt választotta a német Bunte magazin az év asszonyának. Az egykori újságírót férje jelenlétében ünnepelték a február eleji díjátadáson a berlini Adlon szállóban. Hubert Burda a kiadó méltatásában azt hangsúlyozta, hogy a Bunte az év asszonya kitüntetéssel olyan nőket jutalmaz, akik eredeti gondolataikkal és tettvágyukkal a társadalom javát akarják. Doris Schröder-Köpf drogfüggő gyerekek érdekében dolgozik. A magazin korábbi díjazottai között szerepel Angela Merkel, a Német Kereszténydemokrata Unió kancellárjelöltje is.
Noha egy nemrég közzé tett közvélemény-kutatás szerint a németek többsége Christian Wulff alsó-szászországi miniszterelnököt tartja a legalkalmasabbnak Schröder kihívójának szerepére, német lapértesülések és félhivatalos információk szerint Angela Merkel, a Német Kereszténydemokrata Párt elnöke száll ringbe a várhatóan szeptemberben sorra kerülő parlamenti választásokon.
Angela Merkel különleges szerepet játszik a német politikában, amelyet múltjának és személyiségének egyaránt köszönhet. A kelet-német származású Merkel a lipcsei egyetemen szerezte meg fizikusi diplomáját, – férje elismert fizikus -, politikusi pályafutását 1990-ben kezdte a kereszténydemokrata párt tagjaként, egy évvel később már a párt vezetésébe is beválasztották. A „Kohls Mädchen”-nek is becézett hölgy valóban Kohlnak köszönheti csúcsra törését. A CDU korábbi pártelnöke egymillió márkányi támogatást fogadott el, mellyel évekkel később nem tudott elszámolni. Az emiatt kirobbanó botrány következtében Kohl 2000-ben lemondott pártvezetői posztjáról, és a tagok az akkor 45 éves Angela Merkelt választották meg, akiről akkoriban kevesen gondolták, hogy potenciális kancellár-jelölt lesz belőle.
A politikusasszony személye máig vitatott, amit a CDU honlapján indított, a kancellárjelöltről szóló fórumban található megjegyzések is bizonyítanak. Az utóbbi években pártjából is sokan támadták, és egy évvel ezelőtt már-már úgy tűnt, nem sikerült megőriznie pozícióját. Az evangélikus, gyermek nélküli hölgy többek között azzal vívta ki sokak ellenszenvét, hogy az iraki háború elindításában egyértelműen Busht támogatta.
A másik oldal
Készül a kampányra Gerhard Schröder is, aki a Die Zeit német hetilapnak adott nyilatkozatában azt érzékeltette, hogy nem ragaszkodik mindenáron eddigi koalíciós partneréhez. A szociáldemokrata kancellár úgy akar a választási kampányba indulni, hogy nem kötelezi el magát eleve a zöldek, jelenlegi koalíciós partnerei mellett. “Egy választási küzdelemben mindenki arra törekszik, hogy a szavazatok maximumát szerezze meg minden konkurens ellenében, ez magától értetődő” – nyilatkozta Schröder a hetilapnak. A zöldek választási kampányát ezúttal is “húzóemberük”, Joschka Fischer külügyminiszter vezeti majd.
Gerhard Schröder kancellár azután jelentette be, hogy előrehozott választásokat kezdeményez az államfőnél, amikor a szociáldemokrata párt sorozatos választási vereségek után vasárnap elvesztette legerősebb bázisát, a legnépesebb német tartományt is, ahol öt évre a kereszténydemokraták alakíthatnak kormány a liberálisokkal. Az előrejelzések szerint Észak-Rajna-Vesztfáliában a voksok mintegy 45 százalékát szerezték meg a kereszténydemokraták, míg a szociáldemokraták (SPD) 37 százalék körüli eredménnyel a második helyen végeztek. Mind a FDP, mind a környezetvédők, az SPD eddigi koalíciós partnerei, valamivel több mint hat százalékot gyűjtöttek össze. A vasárnapi vereséggel tartományi szinten megszűnt az utolsó szociáldemokrata-zöld kormány is.
A kancellár hétfőn délelőtt személyes beszélgetést folytatott Horst Köhler államfővel. A kiszivárgott információk szerint az előrehozott választásra szeptember 11-én vagy 18-án kerülhet sor. Franz Müntefering, a Német Szociáldemokrata Párt vezetője bejelentette, hogy Schröder német kancellár legkésőbb július elsejéig felveti a bizalmi kérdést a parlament alsóházában, a Bundestagban, hogy szabad utat biztosítson az őszre tervezett idő előtti választásoknak. A bizalmi kérdés felvetése a képviselőház feloszlatásának kiindulópontja, ám Horst Köhler német államfő egyelőre az egész kérdésben hallgat.
Kritika a kancellárnak
Ernst Benda, a német alkotmánybíróság volt elnöke bírálta, hogy Schröder a bizalmi kérdés felvetésével próbál idő előtti választásokat kikényszeríteni. Benda a müncheni Süddeutsche Zeitungnak kifejtette, hogy az, amit a kancellár akar, nem felel meg a német alaptörvény (alkotmány) szellemének.
“A szövetségi kancellár nem akarhat új választást egyszerűen azért, mert az most politikailag neki éppen különösen kedvező” – mondta az alkotmányjogász, s emlékeztetett az alkotmánybírósági értelmezésre, amely szerint a kancellár akkor vetheti fel a bizalmi kérdést, ha az erőviszonyok a szövetségi képviselőházban (Bundestag) korlátok közé szorítják cselekvőképességét. Ilyen eset nem áll fenn, mert az észak-rajna-vesztfáliai eredményekkel csak a felsőházi (Bundesrat) erőviszonyok módosultak, a képviselőháziak nem.
