A luxemburgi elnökség által felvázolt kompromisszumos terv nagymértékben csökkentené a szegényebb térségek fejlesztésére, a kutatásra, szállításra és oktatásra fordítható pénzeket – írja a Financial Times online.
A törpeállam kapta a feladatot, hogy elrendezze az Európai Unió júniusi csúcstalálkozója előtt a 2007-2013-as költségvetésre vonatkozó vitás kérdéseket. A megbeszélések azonban megtorpantak az EU alkotmánnyal kapcsolatos francia illetve holland népszavazás miatt.
A kompromisszumos terv szerint 50 milliárd euróval kevesebb pénzt fordítanának az unió versenyképességét javítandó intézkedésekre. Emellett 40 milliárddal csökkenne a regionális segélyekre szánt összeg.
A bizottság tervezett kiadásait jelentősen csökkentő javaslatról a tagországok külügyminiszterei vasárnap tárgyalnak. A luxemburgi indítvány szerint 900 milliárd euró alá zuhanna az összeg. Ez kevesebb mint az unió GDP-jének 1,1 százaléka, ám még mindig több annál az 1 százaléknál, amit az EU hat legnagyobb befizetője (Németország, Hollandia, Ausztria, Nagy-Britannia, Franciaország és Svédország) felső határként megszabott.
Jean-Claude Juncker luxemburgi miniszterelnök mindenképpen szeretné júniusra lezárni a kérdést, akkor is, ha Franciaországban illetve Hollandiában az EU alkotmányt érintő referendumon a nem szavazatok lesznek többségben.
Az eredeti, 2000-ben meghirdetett, s a portugál fővárosról elnevezett, lisszaboni stratégia célként tűzte ki maga elé, hogy az EU 2010-re a legversenyképesebb és legdinamikusabb gazdasággal rendelkezzen a világon. A program félidejében azonban át kellett strukturálni a terveket, melyek túl optimistának bizonyultak.
