A kultikus dán politikai drámasorozat, a Borgen csaknem egy évtized szünet után tért vissza egy új évaddal. Megérte-e visszahozni, és mit tud mondani 2022-ben? Kritika.

Nagy-Britannia lassan teljes populista diktatúrába süllyed, a filtereket már a valódi világban is viselhetjük, a pénzügyi világösszeomlás és az atomháború réme a mindennapok része: nyomasztó, de korántsem elképzelhetetlen jövőképet fest a Direct One új sorozata, az Évek alatt, amely, bár 2019-ben mutatkozott be, sok szempontból mintha a jövőbe látott volna. És, ami a legérdekesebb: mégsem depressziót erősíti a sorozat, sokkal inkább a család erejének legyőzhetetlenségébe vetett hitet.

Nem tűnik túl esélyesnek, hogy Sally Rooney első regénye, a Baráti beszélgetések sorozatfeldolgozása is olyan sikeres lesz, mint a Normális emberek. Lassú, álmos, esős, szürke unalom árad ebből az elvileg felkavaró szerelmi történetből. Sorozatkritika.

Nagyjából két-három nap kell hozzá – legalábbis az HBO Maxra érkező könyvadaptáció, az Áramszünet szerint rémisztően hamar bekövetkezik az emberiség pusztulása.

A Netflix első, borongós atmoszférájú chilei sorozata megtörtént bűnügyet dolgoz fel, mely annak idején a dél-amerikai országot évekig izgalomban tartotta.

Kedvenc dinoszauruszaink nem sok vizet zavarnak a Jurassic World: Világuralomban, mégis ez a legszórakoztatóbb rész az új trilógiából. Erről a Jurassic Park három régi főszereplője gondoskodik. Kritika.

Elkészült a több mint tíz éve sikerrel bemutatott A vizsga című film folytatása, A játszma. Ebben nemcsak, hogy újra szerepet kap Kulka János, de még a sztrókját is beleírták a forgatókönyvbe, így bizonyos szempontból magát játssza, noha a film a hatvanas évek magyar titkosszolgálati miliőjében játszódik. Kritika.

A Netflix elkészítette első, eredeti nigériai sorozatát: A vér köteléke egy szappanoperába fojtott krimi, ami Nigériának ugyan óriási lépés, de egy átlagnéző számára legfeljebb a tévéfilmes szintet üti meg.

Hogy ez a komolyság és ambíció mennyire használt a sorozatnak, az már más kérdés. Bár vannak bajaink, mégis szerettük a Stranger Things negyedik évadját is. Kritika.

Rég szórakoztunk olyan remekül, mint Baranyi Benő első filmjén, a Zanoxon. Ember- és társadalomismeret, nagyon mai, nagyon magyar humor, kilétünk büszke felvállalása. Zanox – Kockázatok és mellékhatások kritika.

A Homeland óta először vállalt szerepet Claire Danes, aki Tom Hiddlestonnal ered a viktoriánus korabeli Angliát rettegésben tartó rejtély nyomába.

Szakítós kisfilm képviselte Magyarországot a cannes-i filmfesztiválon, de váratlanul egy thrillerbe forduló, az erdélyi rasszizmusról szóló román versenyfilmben is magunkra ismerhettünk. Fesztiváltudósítás.

Mihez kezdjünk azokkal a szeretteinkkel, akik képtelenné váltak gondoskodni magukról? Erről a témáról két érzékeny filmet is láttunk az idei cannes-i filmfesztiválon.

Mélységes emberi horror és a csakazértis életigenlés furcsa keveréke árad az állami gondozott gyerekekről és fiatalokról szóló Világszépek című dokumentumfilmből, melyet bárki megnézhet az interneten.

A fókuszban egy rommá exponált családi tragédia és bűnügy, utánozhatatlanul sokrétű alakítások és olyan nehéz kérdések, hogy azzal nem biztos, hogy elbír az sem, aki felteszi. Megnéztük Az utolsó lépcsőfokot az HBO-n. Kritika.

Minden bizonnyal elkészült a filmtörténet leghitelesebb vikinges filmje, amelyben az utolsó megbüdösödött állatbőr is korhű. Az Északi mégsem emiatt jó. Kritika.

Ha nem is egyöntetű, de azért feltűnően hangos rajongás övezi A besúgót, aminek jóval több hibája van, mint egy átlag magyar nagyjátékfilmnek, mégis elnézőbb vele a közönség.

A Clark egy újabb sorozat, amely hírességgé lett bűnözőről szól. A paródia határáig eltúloz mindent, de a főszerepet alakító Bill Skarsgård ezt is elbírja. Kritika.

Hosszú Katinka a róla szóló dokumentumfilmben is rejtőzködik, a Katinkán mégis összeszorul a szív. Kritika.

A Miénk a város egy elit rendőri egység felemelkedését és bukását mutatja be, amelynek az erőszakos bűnözők lekapcsolása lett volna a feladata, ám ők maguk tartották rettegésben a lakosságot. De vajon mire elég ez a Drót után?

A főszereplői ugyan LMBTQ-emberek, de orientációtól függetlenül rövid úton a tinik abszolút kedvence lett a Netflix fű alatt beosont új sorozata – joggal. A Heartstopper a tökéletes Z generációs tinisorozat.

Megrendítő, viszketősen kényelmetlen, fájdalmas, de annál fontosabb film a Soha, néha, mindig. Csak az a rejtély, miért nem lehetett pontosan fordítani ezt a nagyon fontos címet. Kritika.

Ellentmondásos női figurák és multiverzumos kavarás az új Marvel-filmben. Kritika.