A Halott vagy gyásszal indul és gyásszal zárul, de nemcsak a sorozat végét és egyes karaktereit búcsúztatja: vélhetően ez Christina Applegate egyik utolsó szerepe.

Az ember természeténél fogva vágyik a figyelemre, csak az nem mindegy, hogy mennyire, és mit hajlandó érte megtenni. A Rosszul vagyok magamtól főhősnője saját magát betegíti meg az áhított reflektorfényért.

Mintha Gordon Ramsay kevésbé káromkodós, cserébe sokkal szadistább változata találkozna a Fűrésszel: A menü szatirikus gasztrohorror-vígjáték lett, amely csupa jól működő elemmel operál, a végére azonban mégsem áll össze felejthetetlen fogássá. Kritika.

Az új sorozat bátran belemegy a vidéki Magyarország rázós témáiba, mindenekelőtt a cigányok ügyébe, és olyan szövegek is elhangzanak, melyekkel a tévében nem találkozunk. A Nagy Fehér Főnök által felvázolt problémák szemléltetéséhez azonban talán nem ez a hangvétel illene a legjobban.

A Király első része alapján még bármi lehet a rendszerváltás utáni Magyarország legnépszerűbb sztárjáról szóló sorozatból.

Az Enola Holmes 2. megugrotta, ami elvétve szokott sikerülni bármilyen mozgóképes alkotásnak: a folytatás is van olyan erős, mint az előzmény, sőt bizonyos értelemben még erősebb is. Kritika.

Szuperhősöket jó ideig nem is látunk a Fekete Párduc 2-ben, de Ryan Coogler színpompás rendezése éppen emiatt tartozik a jobban sikerült Marvel-filmek közé. Kritika.

A Ki kutyája vagyok én? című dokumentumfilm feliratozott ugatásokon, hatalmat gyakorló tenyésztőkön és kisemmizett kuvaszokon keresztül beszél hihetetlenül szórakoztatóan a társadalomról.

Időről időre előkerül egy-egy olyan horror, amely surranópályán, kevés pénzből érkezik, hogy aztán azonnal kikiáltsák az év horrorfilmjének, a hírek pedig arról szóljanak, hogyan menekülnek a mozikból a halálra rémített nézők. Idén ez a film a Barbár.

Az Engedetlen hősök című, brit második világháborús sorozat valós eseményeket mesél el, de pillanatig nem törekszik rá, hogy el is higgyük, minden pontosan így is történt, ez pedig meglepő módon a javára válik.

Három nő igyekszik megoldást találni életük kisebb-nagyobb válságaira, miközben körülöttük, úgy tűnik, összedől a világ. Vagyis Grosan Cristina második filmje, a Hétköznapi kudarcok éppen, hogy nem a hétköznapokról szól. Kritika.

Az elsőfilmes Parker Finn poszthorrorjában, a Mosolyogjban ismerős toposzokkal találkozunk, az alkotás mégis üdítően újszerűen nyomasztó.

Remarque klasszikus, háborúellenes regényéből egyszer már készült egy díjnyertes film. Mi újat tud hozzáadni ehhez a Netflixen látható új filmes feldolgozás, azon túl, hogy ezúttal német alkotók készítették?

Egy költőből lett író önéletrajzi ihletésű regénye hét pszichiátriai napról – avagy érdemes időnként a Netflix angolszász tartalmain túlra merészkedni. Kiút a sötétségből kritika.

Dadaista történelmi bohózattal jelentkezett David O. Russell, a Napos oldal és az Amerikai botrány Oscar-jelölt rendezője. Az Amszterdamban fél Hollywood sorban áll, hogy bohócot csináljon magából. Kritika.

A Black Adam arra hivatott, hogy kitágítsa a DC kiadóhoz tartozó szuperhősök világát. Valójában ez az év egyik legrosszabb filmje, ami eljut a magyar mozikba. Szomorú kritika.

A Trónok harca legjobb pillanatai voltak olyan erősek, mint a Sárkányok házában egy átlagos öt percnyi filmidő. Évadkritika.

A Szerencse lánya tucatkomédiának indul, majd egy éles, a műfajához képest bátor fordulattal megdöbbentő mélységekbe húz, hogy aztán a végkifejletre szépen visszatérjen a didaktikus Netflix-filmek megszokott medrébe.

Sissi modern nő volt, akit gúzsba kötöttek az Osztrák-Magyar Monarchia merev intézményei. Legalábbis így mutatja be őt Marie Kreutzer most mozikba került történelmi filmje, a Fűző. Kritika.

Mozikba került a Toldi, a 2021-ben elhunyt Jankovics Marcell utolsó filmje. Régimódi rajzfilm, de meggyőzően mutatja be, hogy Arany János műve összekötő kapocs lehet az ősmagyar eredetmondák és a mai szuperhőstörténetek között. Kritika.

A Gyűrűk Ura: A hatalom gyűrűi indulásakor monumentális eposznak ígérte magát, ám az évad végére kiderült, a fenséges látvánnyal és epikus tálalással az alapok hiányát kendőzték el. Spoilermentes évadkritika.

A taxisblokád tükrében mutatja be Antall József egykori miniszterelnök életét Tősér Ádám filmje. Lehet-e jó 2022-ben is egy régivágású történelmi film? Elvárható-e bárminemű tárgyilagosság a jelenlegi kultúrpolitikától, ha mondjuk az SZDSZ-ről van szó? Egyáltalán van-e jelentősége annak, hogy mennyire hű a valósághoz a Blokád? Kritika.

A róla szóló film nem hibátlan, de rendkívül fontos, Iránban nem is lehetne bemutatni.