Közélet

Szabad kezet kaphatnak az eladósodott települések hitelezői egy új tervezet szerint

A múlt héten ért véget a társadalmi egyeztetése annak az új törvénytervezetnek, amelynek értelmében a kormány szinte szabad kezet adna az eladósodott falvak és városok ki nem fizetett hitelezőinek, az önkormányzatok gyakorlatilag gazdasági vállalkozássá változnának át – írja a Népszava.

A Belügyminisztérium által szorgalmazott új szabályozás értelmében a hitelezők adósságrendezési eljárást indíthatnának az önkormányzatokkal szemben, ezen felül a tartozásaikkal nem boldoguló települések mellé költségvetési biztos kijelölése is lehetséges lesz, aki akár a falvak vagy városok vagyonát is értékesíthetné az adósságok törlesztése érdekében. A tervezet szerint az adósságot nemcsak pénzzel, de önkormányzati vagyontárgyak átadásával is ki lehet majd váltani, az értékesíthető települési vagyon eladása pedig a pénzügyi gondnok joga lesz. Az eljárás lezárultát követően a tervek szerint az érintett önkormányzatok pénzügyi felügyelet alatt maradnak még két évig, ez idő alatt nem vehetnek részt fejlesztési pályázatokon, a vezetőik pedig nem lesznek jogosultak tiszteletdíjra és más személyi juttatásokra sem.

„A törvénymódosítással azt tisztázták, a különböző önkormányzati adósságoknál mit lehet, illetve mit nem lehet tenni. Mivel jelenleg csak kormányzati engedéllyel juthat hitelhez egy önkormányzat, nem is elsősorban a településekkel kapcsolatos kérdéseket teszik tisztába, hanem a hitelezői oldalt, milyen lehetőségei vannak a tartozás behajtására” – magyarázta a lapnak Schmidt Jenő, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége (TÖOSZ) elnöke, aki szerint olyan szabályozás lép életbe, mintha az önkormányzat egy normál gazdasági vállalkozás volna. „A pénzügyi gondnok, mint egy gazdasági vállalkozás esetében felméri, milyen olyan vagyonelemei vannak a településnek, melyek alkalmasak az adósság törlesztésére vagy visszafizetésére” – vázolta, majd rávilágított arra is, hogy

a települések adóssága tulajdonképpen állami adósság, a mostani változással viszont az állam azt szeretné elérni, ne neki kelljen helytállnia az önkormányzati hitelekért.

A módosítóra azért lehet nagy szükség, mert bár ebben a pillanatban csak néhány olyan település lehet az országban, amely mellé elvben már ki kellene küldeni egy pénzügyi gondnokot, becslések szerint a következő évben már a 30-40-et is elérheti ezeknek a helyeknek a száma, mivel a magas infláció miatt jelentősen alulfinanszírozott az önkormányzati rendszer.

„A települések nagy részének nincs vagy elenyésző a saját bevétele, így az állami támogatásból kell megoldaniuk a kötelező feladatokat, mint például a gyermekétkeztetés. Csak éppen az önkormányzati szférát az elmúlt két évben nagyjából 60 százalékos infláció sújtotta, és év közben ezt lehetetlenség kompenzálni” – vázolta a kialakult helyzetet Schmidt Jenő a Népszavának.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik