Putyin: Lengyelország arra készül, hogy belép a háborúba

Recep Tayyip Erdogan török és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök telefonon tárgyalt a fekete-tengeri gabonaegyezmény meghosszabbításáról.

A vezetők részletesen áttekintették a fekete-tengeri gabonafolyosóról szóló megállapodás meghosszabbítását a Zelenszkij ukrán elnök kérésére folytatott telefonbeszélgetés során

– közölte a török kormányzati kommunikációs igazgatóság a Twitteren. Azt írták, Erdogan a beszélgetés során hangsúlyozta, hogy Törökország „intenzíven törekedett” a békés rendezésre.

(Al Jazeera)

Elfogadhatatlan, hogy a Fekete-tengeren közlekedő kereskedelmi hajókat vegyenek célba

– jelentette ki pénteken Rosemary DiCarlo, az ENSZ politikai és béketeremtési ügyekért felelős főtitkárhelyettese az ukrán gabona exportjáról szóló egyezmény orosz felmondása után a Moszkva és Kijev által tett kijelentésekre reagálva. Hozzátette: a Fekete-tengeren elhelyezett, kereskedelmi hajózást veszélyeztető aknákról szóló jelentések is aggasztóak.

El kell kerülni azt a kockázatot, hogy egy szándékos vagy véletlen fekete-tengeri katonai incidens miatt kiszélesedjen a konfliktus, ennek mindnyájunk számára katasztrofális következményei lehetnek

– hangsúlyozta a főtitkárhelyettes, megismételve António Guterres főtitkár szavait, aki csütörtökön határozottan elítélte a fekete-tengeri ukrán kikötők elleni orosz támadásokat.

Oroszország hétfőn jelentette be, hogy nem újítja meg a fekete-tengeri orosz-ukrán gabonaegyezményt, amelyet 2022 nyarán írt alá Oroszország, Ukrajna, Törökország és az ENSZ. Az orosz hatóságok ezután közölték, hogy minden, ukrán gabona szállítására használt kikötőbe tartó kereskedelmi hajót célpontnak tekintenek.

Ez a hét a szomorúság és a csalódás hete volt. A világszerte humanitárius segélyre szoruló 362 millió ember közül sokaknak ez nem szomorúság és csalódás, hanem a jövőjüket, a gyermekeiket és a családjukat érintő fenyegetés

– jelentette ki az ENSZ humanitárius ügyekért felelős vezetője, Martin Griffiths, hozzátéve, hogy a gabonaárak máris emelkedésnek indultak.

(MTI)

Oroszország ma újabb két gyermeket ölt meg. Tüzérségi támadást intéztek a donyeck megyei Druzsba ellen, Toreck községben. Egy 2007-ben született kislány és egy 2013-ban született kisfiú halt meg. Csernyihiv, Honcsarivszke falu. Rakétatalálat. Két nő meghalt, a romok eltakarítása folyamatban. Megsérült egy kultúrház, egy iskola, lakóépületek

– mondta Volodimir Zelenszkij ukrán elnök egy Twitteren közzétett videóban.

Az észak-ukrajnai Csernyihiv megye kormányzója közölte, hogy az orosz támadást követő mentési munkálatok során a romok alatt holtan találták a kultúrház egyik dolgozóját.

A dél-ukrajnai Odesszát ért támadás során összesen 21 ember sérült meg, közülük négyen kórházi ellátásra szorulnak – tájékoztatott a terület kormányzója.

Russia killed two more children today. 🇷🇺 artillery attack on the village of Druzhba, Toretsk community, Donetsk region. A girl born in 2007 and a boy born in 2013 died. Chernihiv Region, the village of Honcharivske – a missile hit. Two women were killed, the demolition of the… pic.twitter.com/CVXoUallPx

— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) July 21, 2023

(The Guardian)

Bulgária először küld nehézfegyverzetet Ukrajnának, miután a parlament 148 igen szavazattal, 52 nem ellenében jóváhagyta, hogy 100 darab gyalogsági harcjárművel segítsék az ukránok erőfeszítéseit. A csomag további fegyvereket és alkatrészeket is tartalmaz.

A bolgárok a 80-as években hadrendbe állított, BTR–80-asokból szállít Ukrajnába.

Erre a felszerelésre már nincs szüksége Bulgáriának, ellenben Ukrajnának komoly segítséget jelenthet a függetlenségéért és területi integritásáért folytatott küzdelemben

– olvasható a határozati indoklásban.

(Al Jazeera)

Százharminc lövedéket, köztük drónokról ledobott gránátokat lőtt ki Ukrajna az oroszországi Belgorodra szerdán – állítja az orosz állami tulajdonú TASZSZ a tartomány kormányzójára hivatkozva. Belgorod az ukrajnai Harkiv és Szumi régiókkal határos, és többször érte már támadás az orosz-ukrán háború során.

(Guardian)

Ami a lengyel vezetőket illeti, valószínűleg arra számítanak, hogy valamiféle koalíciót formálnak a NATO égisze alatt, és közvetlenül beavatkoznak az ukrajnai konfliktusba, mindezt azért, hogy egy kövér darabot szakítsanak ki maguknak az országból, és visszaszerezzék, ahogy ők azt hiszik, történelmi területeiket, vagyis a mai Nyugat-Ukrajnát

– vélekedett Vlagyimir Putyin az orosz Biztonsági Tanács ülésén, melyet a televízió is közvetített.

A mai Lengyelország nyugati területeit Sztálin ajándékozta a lengyeleknek, vajon a barátaink Varsóban mindezt elfelejtették? Emlékeztetni fogjuk őket

– tette hozzá az orosz elnök, ám ennél bővebben nem részletezte, miért és hogyan akar Lengyelország belépni a háborúba, majd területeket elfoglalni.

2014-ben Putyin a Krím annektálásakor is arra hivatkozott, hogy a félszigetet a szovjetek ajándékozták Ukrajnának.

Az orosz külügyi szóvivő múlt héten az Al Jazeerának nyilatkozva beszélt arról, hogy Lengyelország „egyértelműen arra vágyik”, hogy lerohanja Nyugat-Ukrajnát.

(The Guardian)

Az orosz jegybank a vártnál nagyobb mértékben, 7,5 százalékról 8,5 százalékra emelte az alapkamatot pénteken az inflációs nyomásra hivatkozva. Az elemzők előzetesen 8 százalékos kamatra számítottak a pénteki kamatdöntésnél.

Az orosz jegybank közlése szerint a jelenlegi árnövekedési ráták, beleértve a különböző alapmutatókat is, éves szinten a 4 százalékot haladták meg Oroszországban, és továbbra is emelkednek.

Az éves inflációs ráta szintén növekszik.  Oroszországban június 17-én a fogyasztói árak éves növekedési üteme 3,6 százalékra emelkedett a májusi 2,5 százalék és a júniusi 3,3 százalék után – áll az orosz jegybank közleményében.

Az orosz jegybank 2022. szeptember óta tartotta 7,5 százalékon  az éves alapkamatot, ugyanakkor hónapok óta egyre nyíltabban célzott arra, hogy kamatemelésre lesz szükség. Tavaly február 28-án egyébként az addigi 9,50 százalékról 20 százalékra emelték a kamatszintet, miután Oroszország megtámadta Ukrajnát. Erről a csúcsról csökkent fokozatosan 7,5 százalékra a ráta.

A rubel az év nagy részében fokozatosan gyengült, ahogy zsugorodik az export és nő az import, de az orosz fizetőeszközre nehezedő nyomás jelentősen felerősödött a június végi fegyveres lázadás után, aminek hatására több mint tizenöt hónapos mélypontra esett a rubel.

Tekintettel a fokozatosan növekvő inflációs nyomásra, az orosz jegybank fenntartja az irányadó kamat emelésének lehetőségét a következő kamatdöntő üléseken.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök pénteken visszahívta Vadim Prisztajkót, Ukrajna nagy-britanniai nagykövetét, miután

a diplomata alig egy héttel korábban „egészségtelen szarkazmussal” vádolta meg az ukrán vezetőt a brit televízióban.

Prisztajko három évig volt londoni nagykövet. Korábban miniszterelnök-helyettesi és külügyminiszteri tisztséget is viselt.

Ben Wallace brit védelmi miniszter a NATO vilniusi csúcstalálkozóján megjegyezte, hogy Kijev hálásabb is lehetne a segítségért, amelyet támogatóitól kapott az oroszok elleni harchoz.

Ezt követően Zelenszkij egy sajtótájékoztatón azt firtatta, hogy vajon mire gondolhatott ezzel a brit tárcavezető. Hozzátette, „minden reggel személyesen mondhat neki köszönetet felkelés után”, ha erre tart igényt.

Prisztajko szerint Zelenszkij megjegyzése a kívánttal ellentétes hatást vált ki.

Nagy-Britannia az Egyesült Államok után Ukrajna második legnagyobb fegyverszállítója.

(MTI)

Mára egyértelmű, hogy a kijevi rezsimet fenntartó nyugatiak csalódtak az úgynevezett ellentámadás eredményei miatt

– jelentette ki Vlagyimir Putyin a Biztonsági Tanács ülésén, melyet televízióban is sugároztak.

Az orosz elnök szerint az ukrán ellenoffenzíva semmilyen eredményt sem hozott:

Semmi sem segített: sem a kijevi rezsimbe pumpált hatalmas erőforrások, sem a nyugati fegyverek, tankok, tüzérség, páncélozott harcjárművek, rakéták, sem a külföldi zsoldosok és tanácsadók ezrei, akiket mindenek előtt azért küldtek Ukrajnába, hogy feltörjék a hadseregünk védelmét.

Putyin szerint az egész világ láthatja, ahogy az egekbe magasztalt nyugati haditechnika és a sebezhetetlennek hitt felszerelések leszerepelnek a harcmezőn.

(CNN)

Péntek délelőtt az otthonából hurcolták el az orosz hatóságok Igor „Sztrelkov” Girkint, aki az utóbbi időben egyre merészebben kérdőjelezte meg Vlagyimir Putyin orosz elnök alkalmasságát. Sztrelkov letartóztatásáról a felesége számolt be, aki azóta nem tudott kapcsolatba kerülni a férjével.

Sztrelkov magas rangú FSZB-tiszt volt, kulcsszerepe volt 2014-ben a kelet-ukrajnai szeparatista mozgalmak sikerességében és a „Donyecki Népköztársaság” kikiáltásában, amelynek védelmi minisztere is lett. A nyugatiak szerint a 298 áldozatot követelő holland gép lelövésében is szerepe volt 2015-ben, de természetesen ennek semmi köze a mostani letartóztatásához.

Girkin is done: his wife announced on his Telegram channel that Girkin was arrested this morning with the accusation of extremism.https://t.co/5ilK8blmKT pic.twitter.com/5HMACzVwQd

— Dmitri (@wartranslated) July 21, 2023

Volodimir Zelenszkij azonnali hatállyal menesztette Ukrajna londoni nagykövetét, írja a BBC.

Vadim Prisztajkónak állítólag amiatt kell távoznia, mert kritizálta az ukrán elnököt, amiért nem elég hálás a britek által nyújtott katonai segítségért.

Egészségtelen szarkazmusnak nevezte továbbá Zelenszkij nyilatkozatát, melyben arról beszélt, minden reggel meg fogja köszönni a támogatást a brit védelmi miniszternek.

Kijev nem adott hivatalos tájékoztatást a menesztés okairól, de azt megerősítették, hogy már nem Prisztajko a brit nagykövetük.

Kijev elkezdte használni az Egyesült Államok által szállított kazettás bombákat és lőszereket – közölte a Fehér Ház helyi idő szerint csütörtökön. Arra a kérdésre, hogy a washingtoni kazettás bombákat Kijev telepíti- és használja-e, a Fehér Ház szóvivője, John Kirby igennel válaszolt. Szerinte ezek a fegyverek frontvonalra történő telepítésére “nagyjából az elmúlt héten” került sor. Az ukrán erők “megfelelően és hatékonyan alkalmazzák őket, és valóban hatással vannak az orosz védelmi alakzatokra és Moszkva védelmi manővereire” – tette hozzá a szóvivő.

Joe Biden amerikai elnök a CNN amerikai hírtelevízió által július elején sugárzott interjúban azt mondta, hogy “nagyon nehéz döntést” hozott e fegyverek Ukrajnának történő szállításáról, amit azzal indokolt, hogy Kijev “kifogyott a lőszerekből”.

A kazettás bombák akár több száz apró robbanótöltetet is szétszórhatnak, amelyek a talajban maradva a konfliktus befejeződése után a polgári lakosság számára is kockázatot jelentenek. Aki a kazettás lőszerek által beterített területen tartózkodik, nagy valószínűséggel meghal vagy súlyosan megsérül. Használatukat számos ország betiltotta egy 2008-ban Oslóban aláírt egyezmény alapján. Ennek a megállapodásnak viszont nem részese sem Oroszország, sem az Egyesült Államok és Ukrajna sem.

Vlagyimir Putyin orosz elnök a Rosszija-1 közszolgálati televíziós csatornának adott, vasárnap sugárzott interjújában hangsúlyozta, hogy “Oroszországnak jó készletei vannak kazettás bombákból”, és azzal fenyegetett, hogy a frontvonalon is beveti őket, ha Kijev ilyen típusú fegyvert használna. Az ukrán hadsereg viszont a konfliktus kezdete óta azzal vádolja Moszkvát, hogy használja a kazettás bombákat és lőszereket.

(MTI)

Újabb gabonasiló semmisült meg orosz légicsapásban Odesszában: száz tonna borsó és 20 tonna árpa pusztult el, amikor becsapódott egy Kalibr rakéta – jelentette a régió kormányzója, Oleh Kiper. A támadásban két ember is megsebesült.

Magyarország területére a csütörtöki napon az ukrán-magyar határszakaszon 7320 fő lépett be, a román-magyar határszakaszon belépők közül 7211 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett, vagyis összesen 14.531-en érkeztek a háború sújtotta országból. A beléptetettek közül a rendőrség 118 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes.

Eddig közel 70 különböző rakétával és 90 iráni gyártmányú Shahed kamikáze-drónnal támadták az elmúlt négy napban Odessza és Mikolajiv városát – jelentette be Volodimir Zelenszkij ukrán elnök. A támadások az ukrán légvédelmet túlterhelték, több rakéta is célba ért nagy pusztítást okozva.

A két déli ukrán kikötőváros ellen azután indítottak folyamatos légi támadást az oroszok, hogy lejárt a fekete-tengeri gabonaszállítási egyezmény, amit a Kreml nem volt hajlandó meghosszabbítani a nemzetközi nyomás ellenére sem. Most az oroszok az ukrán kikötői infrastruktúrát próbálják tönkretenni, hogy az ukránok ne exportálhassanak egyoldalúan gabonát a Fekete-tengeren török segítséggel sem.