Több ellenzéki képviselő is a szociális törvény módosításával kapcsolatos kifogásairól, valamint a megélhetési nehézségekről beszélt napirend előtt kedden a parlamentben.
Jobbik: A kormány el akar bújni a felelősség alól
Varga Ferenc (Jobbik) szerint a kormány el akar bújni a felelősség alól, erre példa a szociális törvény módosítása, amely szerint az egyén, majd a családja, az önkormányzat, a karitatív szervezetek és csak sorban az ötödikként lenne az állam feladata a szociális ellátás.
Az államra tehát csak a legvégső esetben lehet számítani, vagyis kivonul a szociális ellátási rendszer működtetéséből. Ez se nem nemzeti, se nem keresztény, de még csak nem is hozzáértő – jelentette ki.
Életszerűtlennek, ezért kivitelezhetetlennek nevezte a változtatást, amivel szerinte a kormány menekül a saját maga által okozott válság elől. Erről is azt fogják hazudni, hogy Brüsszel miatt van? – tette fel a kérdést. Kifogásolta, hogy a társadalmi egyeztetés ezúttal is elmaradt.
A kormány számos módon kíván segíteni: a munkahelyek megvédésével vagy a villamosenergia árának támogatásával. Utóbbinak köszönhetően a magyarok lényegesen kevesebbet fizetnek, mint Európa más országaiban, ahogy a gázért is – hangsúlyozta Rétvári Bence.
Emlékeztetett: a szociális kiadások több mint háromszorosára nőttek a szocialista kormányok büdzséihez képest. Ugyanígy növekedett a gyermekétkeztetés támogatása is – tette hozzá.
Momentum: Mindenkit elért a megélhetési válság fenyegetése
Orosz Anna (Momentum) arról beszélt: nemcsak az oktatás helyzete vált tarthatatlanná, mindenkit elért a megélhetési válság fenyegetése. Az éves infláció 20 százalék feletti, az élelmiszerek ára pedig még ennél is nagyobb mértékben emelkedett – jelentette ki, hozzátéve: sehol a régióban nem ilyen brutális az áremelkedés.
Kifogásolta, hogy a kormányoldal törvénybe foglalná, hogy az egyén szociális biztonságáért az egyén a felelős. Szerinte ma már milliók nyögik a Fidesz káros politikájának a következményeit, és a legnagyobb szükség idején hagyják cserben az embereket.
Szólt az önkormányzatok helyzetéről is, jelezve, Újbuda tizennégyszer annyit fizet jövőre az áramért, mint idén.
Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára a gazdasági helyzet kiváltó okairól szólva közölte: a háború lehetett volna regionális konfliktus, de már nem az, mivel – elsősorban Brüsszelben – rossz gazdasági válaszok születtek. A következmények pedig Európát sújtják, benne Magyarországgal.
A kontinens a recesszió rémével néz szembe, Németországban minden negyedik családi vállalkozás elbocsátással tervez – mutatott rá. Továbbra is nagy az esély arra, hogy Németországban nem lesz elég gáz, az euróövezetben pedig szinte stagnálni fog a gazdaság.
Elmondta azt is, hogy az OECD szerint a világ gazdasági térségei közül az eurózóna gazdasági kilátásai romlottak a leginkább. Oroszország eközben más irányba növelte eladásait, az Egyesült Államok pedig távolról nézi a problémát – jegyezte meg.
Szólt arról is, hogy a kormány ezalatt fenntartja az adókedvezmények rendszerét, nyugdíj-kiegészítést fizetett, adómentességet biztosít a fiataloknak, meghosszabbította a benzinárstopot, fenntartja a kamatstopot.
Azt kérte az ellenzéktől: a cselekvésképtelenséget képviselői ne a kormányra mutogatással próbálják ellensúlyozni.
MSZP: A kormány az embertelenség útján halad
Komjáthi Imre (MSZP) szerint a Fidesz-kormány folyamatosan lépked az embertelenség, az emberellenesség útján. Kifogásolta, hogy a Fidesz szerint a szociális biztonságáért mindenki maga felelős.
A Fidesznek csak a pénz kell, felelősség és feladat nélkül, „önök nem a javunkat, hanem a javainkat akarják”, fogalmazott. Szerinte a Fidesz szétveri a magyar nemzetet, amelynek legfontosabb kötőanyaga az egymásért érzett felelősség. A szolidaritást akarja kiirtani – hangoztatta.
majd azt mondta: az MSZP nem fogja hagyni, hogy szétverjék a nemzetet és Orbán Viktor miniszterelnök betiltsa a szolidaritást.
Rétvári Bence a baloldal és a szolidaritás viszonyáról szólva Ferge Zsuzsa szociológust idézte, aki szerint 2008-ban Magyarország volt az egyetlen válság érte állam, amely egyáltalán nem tett semmit a válság nyilvánvaló veszteseiért. Ugyancsak idézte Gyurcsány Ferenc egykori miniszterelnököt is, aki szerint szintén semmit nem csináltak négy évig.
Van-e még egy kormány, egy párt, amely az ápolónőktől, a rendőröktől, az orvosoktól, a tanároktól vagy a nyugdíjasoktól vett el pénzt? – tette fel a kérdést. Szerinte az MSZP nem az ápolóknak, hanem a bankároknak, az IMF-nek akart megfelelni.
Tagadta, hogy a szolidaritás elve az elmúlt években megcsorbult. Kijelentette: a legjobb szociálpolitika a munkahelyteremtés, aztán a béremelés. A minimálbér lényegesen nagyobb mértékben emelkedett, mint a szocialista kormányok alatt – hangsúlyozta, és szólt a szociális juttatások növeléséről is.
Párbeszéd: világítsuk át a végrehajtói kar ügyeit!
Jámbor András (Párbeszéd) szerint a kormány semmit sem tett az elmúlt 12 évben a lakhatási válság enyhítéséért, nem indítottak állami bérlakásprogramot, érdemben nem bővítették a kollégiumi férőhelyeket, és hagyták „lerohadni” a magyar lakásállományt. Kifogásolta azt a törvénymódosítást, miszerint az állam csak legvégső esetben segít a rászorulókon.
Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára rögzítette, a kormány abban szeretné segíteni a fiatalokat, hogy saját lakáshoz jussnak, ebben segíti őket a családi otthonteremtési kedvezmény (csok), a babaváró támogatás vagy a lakásfelújítási támogatás is.
Cáfolta, hogy a kormány nem tesz semmit a szociális ügyekben, a családok és a vállalkozások megsegítéséért. Több kormányzati intézkedést is példaként hozott, így az adókedvezményeket, a 13. havi nyugdíjat, a nyugdíjprémiumot, az árstopokat, a kamatstopot, továbbá a Széchenyi-kártyaprogram folytatását és a gyármentő programot.
Elmondta, a kormány célja, hogy ebben a rendkívüli helyzetben is minél több munkahely megmaradjon, ezzel szemben az ellenzék adóemelésben gondolkozik, elutasította az árstopokat, a rezsitámogatást.
A kilakoltatásokról szólva rámutatott, hogy a baloldali kerületek élen járnak az ilyen intézkedésekben. Nagy szerencse, hogy ebben a válságos helyzetben nem a baloldal van kormányon – mondta Dömötör Csaba.
DK: Nem jók a kilátások az egészségügyben
Komáromi Zoltán (DK) arról beszélt, hogy nem jók a kilátások az egészségügyben, a magyarok egyre nehezebben jutnak ellátáshoz a közfinanszírozott intézményekben, mert egyre hosszabbak a várólisták és egyre nagyobbak a humánerőforrás-krízisből eredő ellátási zavarok.
Elmondta: elterjedt, hogy a kormány elfogadta azt az előterjesztést, amelynek értelmében államosítani fogják a még önkormányzati működtetésű szakrendelőket is. Ha valóban elfogadta ezt a kormány, akkor ismét „életveszélyes” helyzet alakulhat ki az egészségügyben, ami azzal járhat, hogy újabb felmondási, nyugdíjazási hullám jöhet az ágazatban – vélekedett.
Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára úgy válaszolt, korábban sokan aggódtak a járvány miatt és a képviselő akkor azt mondta, hogy emberkísérlet zajlik Magyarországon a vakcinákkal, vitatta, hogy jók az oltóanyagok és embereket beszélt le a keleti vakcinákról.
A baloldali kormány annak idején bezárt egészségügyi intézményeket, kórházakat, továbbá egészségügyi dolgozókat bocsátott el, privatizációt és vizitdíjat akart az egészségügyben – sorolta. Hozzátette: a baloldali kormány nagy összegeket vont el az egészségügytől.
Közölte: valóban van változás az egészségügyben, de ennek célja a lehető legjobb színvonalú ellátás biztosítása mindenhol az országban.
Komáromi Zoltán, a Demokratikus Koalíció képviselője azonnali kérdést tesz fel az Országgyűlés plenáris ülésén 2022. október 10-én.
MTI/Balogh Zoltán
LMP: zöld megoldásokra van szükség
Kanász-Nagy Máté (LMP) szerint ideológiai kérdés is Magyarország gázellátása, a magyar kormány az orosz- és a szénhidrogénfüggést választotta az elmúlt 12 évben és ezt az utat járja most is, ez pedig iszonyatos következményekkel jár. Magyarországot az energiaválság sokkal súlyosabban érinti, mint más európai országot – tette hozzá.
Szerinte a kormány által elindított nemzeti konzultáció is az orosz függést erősítené, az LMP viszont azért indított zöld konzultációt, hogy felhívja az emberek figyelmét a fenntartható, zöld megoldásokra. Elmondta, a paksi beruházás mellett arról is kérdezik az embereket, hogy eltörölje-e a kormány a szélenergiára vonatkozó tiltást, induljon-e átfogó épületszigetelési program és támogatják-e a klímabérletet.
Jelezte, Magyarország készen áll arra, hogy orosz mellett máshonnan is érkezzen földgáz. Az államtitkár nemzetstratégiai kérdésnek nevezte, hogy visszavásárolták a baloldal által „elherdált” gáztározókat, amelyek töltöttsége több mint 80 százalékos.
Közölte, az atomerőmű szerepe megkérdőjelezhetetlen Magyarországon. Hozzátette ugyanakkor, a kormány elkötelezett a tiszta energiaforrások mellett is, fontosnak tartják például a geotermikus energia térnyerését. Fontosnak tartja, hogy a nemzeti konzultáción megkérdezik az embereket, mit gondolnak az energiaválsággal kapcsolatban – mondta.
Mi Hazánk: Az oligarchák vagy az emberek mellé áll a kormány?
Dúró Dóra (Mi Hazánk) a balatonaligai Club Aliga ügyében beszélt arról, hogy a parti telkek közül ötöt eladtak „oligarcháknak”, akik nem turisztikai fejlesztést hajtanak végre, hanem saját, magáncélú ingatlant építenek. Az adásvételi szerződésből kifelejtették, hogy a parti sétányt biztosítani kell a tulajdonosoknak – tette hozzá. Felháborítónak és törvénytelennek nevezte a beruházást, mert a kormányrendelet szerint turisztikai célú beruházást kellene végrehajtani.
Elmondta, az építkezés elkezdődött, a leggyorsabban úgy tudna lépni a kormány, hogy ha élne elővásárlási jogával, majd a parti sétány nélkül értékesítené újra a telkeket. Az oligarchák vagy az emberek oldalán állnak? – kérdezte a kormányt.
Csepreghy Nándor, az Építési és Beruházási Minisztérium parlamenti államtitkára elmondta, megkezdődtek az egyeztetések a beruházó és az önkormányzat között, a beruházó az eredeti terveket megváltoztatta. Közölte, november 24-ig élhet az önkormányzat az elővásárlási jogával.
Azt mondta, garantálni szeretnék – akár az építési szabályozáson, akár a helyi önkormányzat érdekképviseletének megerősítésén keresztül –, hogy csak olyan fejlesztés valósulhat meg ezen a területen, amely egyezik a helyi közösség érdekeivel.
Szerinte három szempontot kell érvényesíteni: a Balaton természeti értékeinek védelmét, azt, hogy a helyi közösség akaratával szemben semmi ne épüljön ott, és maximálisan érvényesítsék a turisztikai célokat. Erről csak az önkormányzat és a beruházó tud egymással tárgyalni – mondta.
(MTI)
