Vásárhelyi Mária: Nem fair és nem szabad
A demokratikus rendszerek közös jellemzője, hogy a választások előtti évben már nem módosítják a választási rendszerre vonatkozó szabályokat. Ám mivel Magyarország nem demokrácia, a kormány ezt az „illemszabályt” sem érzi kötelezőnek önmagára nézve. 2021 novemberében egy ún. salátatörvény elfogadásával az országgyűlés kormánypárti többsége legalizálta a korábban bűncselekménynek számító voksturizmust, vagyis azt, amikor valaki csupán azért létesít fiktív lakcímet, hogy ott adhassa voksát. Ez azt jelenti, hogy a tulajdonos hozzájárulásával bárki, bárhol létesíthet állandó lakcímet akkor is, ha nyilvánvaló, hogy egyetlen napig sem fog az adott címen lakni. Ez nemcsak a határon túl élő magyar állampolgároknak teszi lehetővé, hogy egyéni jelöltekre is szavazhassanak, hanem a Magyarországon élők is tömegesen jelentkezhetnek át egy-egy billegő körzetben fiktív lakcímre, hiszen ez már nem számít okirathamisításnak.
Bár a négy hazug és gyűlöletkeltést szolgáló, nemi átalakító műtétekről szóló kérdést tartalmazó népszavazást elsősorban az érvényesség megszerzése érdekében időzítették a választással azonos napra, az a tény, hogy a népszavazási és a választási borítékokat ugyanabba az urnába kell bedobni, nyilvánvalóan a káoszteremtést és az átláthatatlanság fokozását szolgálja.
Benda László: A sokadik ukrán front – Pekingből nézve
Hszi Csin-ping kínai elnök idézhetné a régi bölcsességet: jobb, ha a hegytetőről figyeljük a tigrisek harcát a völgyben. A pekingi állásfoglalásokat kezdettől ez az óvatos távolságtartás, a visszafogott reakció jellemezte. Ez tükröződött az ENSZ orosz agresszióról folytatott közgyűlési szavazásában is. Kína nem csatlakozott az inváziót elítélők széles táborához, de (a mindössze öt helyeslőtől eltérően) nem is támogatta a „különleges műveletet”: óvatos tartózkodását tartózkodó szavazattal jelezte.
Nem könnyű mértéktartónak maradni a támadó féllel és áldozatával szemben egyaránt; talán csak ha Peking közvetítőként lépne föl a két harcoló fél között. Kényes feladat, de megfelelhetne a gyorsan fejlődő Kína világpolitikai ambícióinak. Elvégre ők már a Trump elnök által meghirdetett „kereskedelmi háború” és az „America first” bezárkózó diplomácia idején is a sokoldalú megoldások híveiként igyekeztek nemzetközi pozíciókat szerezni.
Sztálin valaha kissé lekezelően fogadta az új távol-keleti kommunista szövetségest, és az erősebb jogán próbált diktálni Maónak. Fél évszázaddal később, a hidegháborúba beleroppant Szovjetunió örököseként Putyin minél nagyobb befolyást igyekszik visszaszerezni a széthullott birodalomban. (Lásd Dnyesztermellék, Abházia, Dél-Oszétia, Krím, Donyecki-medence. Folyt. köv. Másutt ezt revizionizmusnak címkéznék.)
Ám eközben az orosz gazdaság belefeszült a hadseregfejlesztésbe, a megörökölt, kivált a szénhidrogének és nyersanyagok exportjára épülő, csonka szerkezetébe.
Csepi Lajos: A határ a csillagos ég
Öröm és büszkeség tölti el az érdeklődő olvasó lelkét, amikor újra és újra a magyar csillagászok ragyogó sikereiről hallhat. Tavaly december elején érkezett a hír, hogy Leonardról, a 2021-es év egyik leglátványosabb üstököséről egy magyar amatőr csillagász és asztrofotós készített páratlan képet, pedig az égitestet Magyarországról nem is igazán lehetett érzékelni. Ez év januárjában került napvilágra, hogy egy másik magyar tudós, azt követően, hogy elmúlt években több száz objektumot azonosított az égbolton, felfedezte a 2022-es év első üstökösét is. Mi több, a C/2022 A1 jelű égitestet hivatalosan is a nevére is vehette. A napokban pedig újabb tudományos szenzáció rázta meg a világot:
A kisbolygó sajnálatos pusztulása persze semmit sem von le csillagászaink tudományos sikereinek értékéből. E sikerek, ha áttételesen is, de egyértelműen bizonyítják, hogy a hazai társadalomirányítás semmiképpen sem tekinthető földhözragadtnak, és kiemelkedő színvonala a legmagasabb szférák kutatásában is jól érvényesül.
Mindezek fényében az érdeklődő olvasó meglepődve értesült arról, hogy a közelmúltban egy orosz gyártmányú, ma már ósdinak tekinthető drón közel egy órán keresztül repült Magyarország légterében, és csak a Gondviselésnek köszönhetjük, hogy károkozás nélkül hagyta el az ország határát.
Széky János: Rombolás
Orbán feltalált és az évtizedek alatt tökélyre fejlesztett egy érvelési technikát: ha valamilyen politikai disznóságot követett el vagy készül elkövetni, akkor rögtönöz egy szabályt, amit, sugallata szerint, minden normális ember betart. Ezt általában, de nem mindig, a „mi, magyarok tudjuk, hogy…” vagy hasonló tartalmú felvezetés előzi meg, majd elhangzik a rusztikus szóképben megfogalmazott szentencia, hogy az egyszerű választó is megértse, az elvont értelmiségiek pedig meglepődjenek, mert ilyen nekik nem jut eszükbe. Üllő. Pöröly. Hogy van-e ilyen általánosan elfogadott szabály, az lényegtelen, a fő az, hogy a hívek elhiggyék, az ellenfelek meg foglalják el magukat huzamosan az értelmezéssel, esetleg a cáfolattal, de az – a hivatkozás holmi nemzetközi normákra elvekre – úgyis vértelen lesz az ízes bölcsességhez képest.
Jelen esetben a norma nem más, mint hogy a kormányok az agresszió áldozatát segítik az agresszorral szemben. Nem pedig az, hogy legyen vége a háborúnak, mert az csak úgy általában rossz, egy a jelszónk, a béke, és itt mindkét fél hibás, az áldozat legyen szíves békésen megegyezni a mészárossal, hogy nekünk, magyaroknak nyugtunk legyen.
Kovács Zoltán: Élet
Miközben ezt írom, Kijevbe ért a lengyel, a cseh és a szlovén kormányfő a háború eddigi eseményeinek és a tűzszüneti lehetőségeknek az értékelésére. Mint látható, Közép-Európa több kormánya jelen van, de Orbánnak már nem osztottak lapot: az ukrán fővárosba ért Mateusz Morawiecki lengyel, Petr Fiala cseh és Janez Janša szlovén kormányfő, valamint Jarosław Kaczyński lengyel miniszterelnök-helyettes – derül ki Morawiecki kedd esti Facebook-bejegyzéséből.
És miközben ezt írom, diákok tüntetése kezdődött a Kossuth téren, és zajlik a tanárok engedetlenségi akciója. „Ha nincs tanár, nincs jövő!”, „Fizessétek ki a tanárainkat!”, „A sztrájk alapjog!”. Ezek a követelések.
Derűs mozzanat az elpudvásodott magyar világban. Miközben zajlik a diáktüntetés, úgy gondolom, egy vagy két kerülettel odébb, valamelyik közpénzből finanszírozott Fidesz-, Fidesz-közeli vagy Fidesz-melléki (a jogilag aktuálisan érvényes aláhúzandó) úgynevezett kutatóintézet politikai bázisán gondterhelt ideológiai beszállítók értékelik a helyzetet. Miközben Kijevben a háborúról tárgyalnak Orbán egykori barátai, néhány ezer kilométerrel odébb Orbán azon töri a fejét, hogyan lehetne nyerni még négy évet.
Szponzorált tartalom
A cikk az Élet és Irodalom támogatásával készült.
