Négyezer tagnál és ötszáznál több leleteredménynél tart az a Facebook-csoport, amely azokat tömöríti, akiknek a szervezetében két dózis kínai oltás után egyáltalán nem vagy csak elenyésző mértékben mutattak ki a koronavírus elleni védettséghez szükséges antitestet a szerológiai vizsgálatok. Ők túlnyomóan 60 évesnél idősebbek. Egyre több olyan ember is jelentkezik a csoportba, akinek nemcsak az antitestvizsgálata negatív, hanem a sejtes immunitása sem alakult ki.
Az Englohner Beáta által kezdeményezett csoportról már írtunk. Már akkor több virológus és immonológus jelezte, hogy támogatja őket, vagyis azt, hogy a kínai Sinopharm vakcinával oltottak számára biztosítson az állam ingyenes antitestvizsgálatot, valamint kapjanak harmadik oltást. Ebben érdemi előrelépés nem történt, ugyanakkor Beáta a 24.hu-nak elmondta: tovább gyarapodott a velük egyetértő szakemberek száma, és megbeszélést folytattak Karácsony Gergellyel is. A találkozót Beátáék kezdeményezték, és a csoport eddigi legnagyobb eredménynének tartja, hogy a főpolgármester meghallgatta őket, és ő is úgy látja, hogy jogos a követelésük.
Karácsony kezdeményezte a miniszterelnöknél a laboratóriumi ellenanyagtesztek eredményeinek azonnali nyilvánosságra hozatalát, ingyenes ellenanyag-tesztelési lehetőséget, illetve azoknál, akiknél az első két oltás nem termelt megfelelő mennyiségű antitestet, a harmadik oltás felvételének biztosítását. A főpolgármester azt írta Facebook-bejegyzésében, hogy beszélt olyan érintettel, akinek a háziorvosa segített, és szívességből beadta a harmadik oltást. Mások már 100 ezer forintnál is többet költöttek ellenanyag-vizsgálatokra, ám semmilyen módszer nem mutatott ki náluk védettséget.
A hiten kívül mivel igazolható, hogy védett vagyok?
Bodó Hajnalka is összesen három tesztet végeztetett el önköltségen, miután márciusban kapta meg háziorvosától a kínai vakcinát.
A férjemet is rábeszéltem, de már bánom
– mondta lapunknak a ma már nem praktizáló, nyugdíjas reumatológus, aki azért fogadta el a Sinopharmot, mert akkor az a hír járta, hogy ha visszautasítják, a sor végére kerülnek, és csak hónapok múlva juthatnak hozzá mRNS-vakcinához. Akkor még az elölt víruson alapuló technológiában is bízott, ám az oltás utáni első negatív antitestvizsgálat eredménye megtörte benne a kínai vakcina iránti bizalmát.
Hajnalka május 6-án levelet írt Merkely Bélának, arról érdeklődve, hogy a májusban elvégzett negatív eredményű vizsgálatot követően mi a teendőjük, védettek-e, illetve kaphatnak-e Pfizer vakcinát a védettség kialakítása érdekében. A levelében idézte a Semmelweis Egyetem rektorának kijelentését, miszerint az egyetemen még nem találtak olyan, kínai vakcinával beoltott embert, akinek ne lett volna antitestje két dózis beadását követően.
Merkely válaszul azt írta: az oltás utáni ellenanyagválasz mérésére nem minden teszt alkalmas, például az sem, amit Hajnalka és férje csináltatott.
A Semmelweis Egyetemen a leginkább ajánlott tesztet használjuk, és méréseink megfelelő hatékonyságot mutatnak azok között, akik Sinopharm vakcinával voltak kétszer oltva, életkortól függetlenül
– felelte a rektor.
Időközben Hajnalka és férje egy másik laborban is elvégeztette az antitestvizsgálatot, aminek szintén negatív lett az eredménye. Rákérdezett Merkelynél, hogy hol lehet megcsináltatni az általa ajánlott tesztet. A rektor azt írta, hogy 8500 forintért a Semmelweis Egyetemen, mire Hajnalka és férje időpontot kért. Az eredmény felemás: Hajnalkának a Merkely által legalkalmasabbnak minősített teszt sem mutatott ki a védettséghez elegendő antitestet, és bár a férje vizsgálata pozitív lett, az ő ellenanyagszintje is az alsó határhoz közeli.
Több mint egy év bezárva élünk, nem járunk sehova, mindent online intézünk, a családtagjainkkal korlátozottan találkoztunk. Abban kérjük segítségét, hogy saját felelősségre kaphatnánk-e Pfizer vakcinát, mert ezek után már csak ebben bízunk
– írta Hajnalka Merkely professzornak.
A rektor még erre a levélre is válaszolt: azt írta, önmagában az antitestteszt eredményeit a SARS-CoV-2 fertőzés elleni immunitás vagy védelem meghatározott szintjének jeleként értelmezni nem lehet, és idézte az amerikai gyógyszer-engedélyeztetési hivatal május 19-i állásfoglalását, amely többek között kitér arra is, hogy a Covid-19 oltás nem minden antitestteszt esetében okoz pozitív eredményt.
Akkor milyen tesztet kell elvégezni, amely kimutatja, hogy védett vagyok? – tette fel erre a költőinek bizonyuló kérdést Hajnalka az újabb, május 27-én a rektornak írt levelében, amire már nem reagált a korábban a SOTE tesztjét ajánló Merkely Béla. Pedig azt is megkérdezte tőle:
a hiten kívül mivel igazolható, hogy védett vagyok?
A nyugdíjas orvos lapunknak azt mondta: ha mégis születik arról döntés, hogy kaphatnak harmadik oltást, a kínait biztosan nem fogadja el, csak a Pfizert vagy a Modernát.
A harmadik oltással kapcsolatban Merkely a már említett Magyar Nemzet-interjújában azt mondta: jelenleg sem a Sinopharm, sem a Pfizer esetében nincs szükség az oltóanyag harmadik dózisának felvételére, sőt szerinte a közeljövőben sem lesz. Azóta azonban már több szakember is a harmadik vakcina szükségességéről beszél, így Rusvai Miklós virológus és Lisziewicz Julianna immunológus is. Előbbi azt mondta, hogy amint lehet, be kell adni a harmadik oltást – ha valakinek a második oltás után négy héttel nincs antitestes válasza, akkor minél hamarabb kapja meg az újabb vakcinát, annál jobb. Hozzátette azt is, hogy harmadik oltásnak más típusú vakcinának kell lennie, mint amelyik hatástalannak bizonyult.
Orbán Viktor a múlt heti Kormányinfón azt mondta, elegendő vakcina áll rendelkezésre a harmadik, sőt akár a negyedik körös oltakozásra is, külön azonban nem tett említést arról, hogy mire számíthatnak azok a főképp 60 év feletti magyarok, akik kínai vakcinát kaptak, de nincs elegendő mennyiségű antitestjük a védettséghez.
Az OGYÉI-t is cáfolják
Miközben a Sinopharmmal oltottak várják, hátha születik valamilyen döntés az ügyükben, Englohner Beátáék próbálnak konkrétumokat kicsikarni a döntéshozókból. Először Orbán Viktornak, Áder Jánosnak és a Nemzeti Népegészségügyi Központnak írtak levelet – csak az utóbbi válaszolt nekik –, legutóbb pedig az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézettől kértek iránymutatást.
„Az OGYÉI hatásköre a vakcinák hatékonyságának vizsgálatára nem terjed ki, ennek megfelelően a kérdésben állást foglalni nem áll módunkban” – kezdte válaszát Szentiványi Mátyás Béla, az intézet főigazgatója, majd mégis leszögezte, hogy az ellenanyag jelenlétének hiánya nem jelenti a védelem hiányát, és az ellenanyagszint-vizsgálatok csak korlátozott információt adnak az adott szervezet védettségét illetően.
„Jelenleg nem állnak rendelkezésre sem olyan immunológiai-hatásossági, sem pedig egyértelmű biztonságossági adatok, amelyek igazolnák, hogy bármely Covid-19 elleni védőoltás előírt, teljes oltási sorozatának beadása után indokolt-e az oltás ismétlése, és ha igen, akkor mennyi idő múlva és milyen oltóanyag használata javasolt” – olvasható még a főigazgató válaszában.
Beátáék az OGYÉI válaszát nem fogadták el, sőt több ponton cáfolták az intézet megállapításait, egyúttal azt kérték, a hatóság vizsgálja felül álláspontját. Számos tudós nyilatkozott például arról, hogy a Sinopharm esetében az adjuváns miatt sejtes immunválasz kialakulására csak kis mértékben lehet számítani, és ennek esélye drasztikusan csökkenhet az életkor növekedésével, emiatt indokoltnak tartják a harmadik, más típusú oltás beadását, ahogyan ez több, a Sinopharmmal oltó országban már elkezdődött, vagy tervbe van véve.
Nem tagadjuk, hogy sokaknál, főleg a 18-59 közötti korosztályban működik, és a 60 fölöttiek egy bizonyos százalékában is. De nem értjük azt az ellenállást, és tagadást, ami arra irányul, hogy akiknél mégsem működött (…), miért nem hajlandók még a tényét sem elfogadni, elismerni, nemhogy kivizsgálni, vagy vizsgálatot kezdeményezni és megoldást keresni
– írták az OGYÉI-nek Englohner Beátáék, megjegyezve, hogy Magyarországon úgy oltották a 60 év feletti krónikus betegeket a Sinopharm vakcinával, hogy annak alkalmazását a vizsgálatok alapján akkor elsősorban a 18-59 éves korosztályban ajánlották.
Beátáék szerint az is cáfolható, hogy nem állnak rendelkezésre olyan adatok, amelyek indokolnák az oltás ismétlését:
De igen, nálunk is a csoportban és a laboratóriumi vizsgálatokat végző laboratóriumokban is rendelkezésre állnak, csak ki kellene kérniük. Csak nekünk kb. 450 negatív leletünk van.
A vakcinák hatékonyságáról idehaza már elindultak vizsgálatok, ám ezek eredményeiről egyelőre nincs hír. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma nemrég a Szeged TV megkeresésére azt válaszolta, hogy az Egészségügyi Tudományos Tanács és számos egészségügyi intézmény olyan programot indít, amelyben a gyógyult koronavírusos betegek celluláris immunválaszát kutatják, és e vizsgálat keretébe minden vakcinát bevonnak. A vizsgálat várhatóan egy évig tart, így csak ismerhetünk meg adatokat az oltóanyagok hatásosságáról. Orbán Viktor pedig múlt csütörtökön azt mondta: sürgetik ugyan a vizsgálatokat a vakcinák hatékonyságáról, de azoknak nincsen határidejük.
A Sinopharm vakcinával oltottak negatív laboratóriumi eredményekkel nevű Facebook-csoport addig is tovább gyűjti az adatokat, és bár szó volt arról, hogy esetleg demonstrációt is tartanak, Englohner Beáta azt mondja: mivel egyáltalán nem biztos, hogy ezek az emberek védettek a koronavírussal szemben, a tüntetés számukra túl veszélyes lenne.
