34 millió forint támogatást kapott a Nemzeti Kulturális Alaptól Toót-Holló Tamás író, irodalomtörténész, aki 2020 óta a kormányközeli Közép-Európai Sajtó- és Média Alapítvány tulajdonában lévő Magyar Nemzet főszerkesztője. Az újságírónak novemberben az Összművészeti Programok Kollégiuma ítélt meg 12 millió forintot az „Aranyhajú hármasok nemzeti identitást erősítő mítoszrekonstrukciós projekt” tárgyban, decemberben pedig Kásler Miklós erőforrásminiszter keretéből jutott 22 millió forint közpénzhez.
A főszerkesztőt megkérdeztük arról, hogy mit takar a mítoszrekonstrukció, illetve hogy nem tartja-e összeférhetetlennek a közpénzes támogatást egy közéleti lap vezetőjeként. Toót-Holló Tamás kérdésünkre megerősítette az NKA honlapján közölt információkat, kérdésünkre pedig részletezte, hogy pontosan mire is kapta a támogatásokat.
A novemberi, kollégiumi támogatás céljai:
- az Aranyhajú hármasok című, kétfelvonásos, zenés színpadi mű szövegkönyvének dramaturgiai fejlesztése;
- a mű zenei anyagának megkomponálása és a zenei anyag stúdiófelvétele (demófelvétel).
A munka befejezésének nincsen konkrét időpontja, a cél, hogy a mű 2021 végéig olyan állapotban legyen, hogy a művet befogadó színház dönteni tudjon róla, az ősbemutatóra így 2022-nél hamarabb nem kerülhet sor.
A decemberi úgynevezett kiegészítő támogatás tárgya:
- „a tanulmánykötetben kifejtett és a színpadi zenés műben megvalósított mítoszrekonstrukció ügyében elvégzendő ismeretterjesztő munka és kommunikáció”;
- internetes tudástár létrehozása;
- vlogsorozat, a zenemű alapján készülő videoklip;
- a Szellemi honvédelem aranykori fényben című tanulmánykötet bővített újrakiadásának szerkesztése és nyomdai előkészítése, kiegészítve a tanulmánykötetben foglalt mítoszrekonstrukció alapján született színpadi művel.
A színpadi zenés mű zeneszerzői Bársony Bálint és Elek Norbert, a Magyar Rhapsody Projekt tagjai, a szövegkönyv dramaturgiai fejlesztésén a Nemzeti Színház dramaturgja, Rideg Zsófia dolgozik. A zenemű alapján készülő videoklip gyártója a Lezsák Sándor vejének résztulajdonában lévő Dextramedia Kft. lesz. Moys Zoltánról 2014-ben derült ki, hogy a Börzsöny Akciócsoport tagjaként ő az egyik szervezője a Kitörés Emléktúrának.
Magyar evangéliumnak beillő üdvtörténet
Toót-Holló Tamás szerint létezik egy ősi magyar mítosz „a magyarság számára a Fényt elhozó és árnyékos időkben mindig visszahozó aranyhajú gyermekekről”, amelynek töredékei népmesék formájában maradtak fenn. A főszerkesztő ezt, az „egyfajta magyar evangéliumnak is beillő üdvtörténetet” rekonstruálta, szavai szerint „az irodalom és a néprajz határterületén mozogva”.
Az Aranyhajú hármasok két felvonásban kíséri végig a magyar történelem első nemzeti sorstragédiáját, az ősi magyar csillagvallási örökség elvesztését, majd az idők jobbra fordulásakor a Fény hitének visszatérését. A biztos aranykorösztönnel párválasztó döntéseket hozó király lánykérése, a két aranyhajú lány és az aranyhajú fiú elveszejtése, az udvari ármányok mesterkedése, s a magyar népi vallásosság erejének nemzetet megtartó működése a történet messzire vezető szálainak kibomlása közben egyszerre kísér végig minket az érckorok hitének egyetemes kitekintésű példázatain, de az Árpád-kori magyar valóság metatörténelmi alakzatain is
– fogalmazott.
A főszerkesztő szerint azt a kérdést, hogy nem merül-e fel az összeférhetetlenség a közpénzes támogatás miatt „azért nehéz értelmezni”, mert a támogatást az íróként, irodalomtörténészként legalább már egy évtizede végzett kutatásaival összefüggésben születő projektje kapta. Toót Holló úgy látja, „ebben a tekintetben mindegy, hogy közben a sajtóban milyen más pozíciókat foglaltam el: akár az MTI, akár a Magyar Nemzet főszerkesztőjeként, akár a Napút című irodalmi folyóirat vagy a Magyar Önazonosságtár szerkesztőjeként”.
Érvelése szerint „mindez egy és ugyanaz az ember, és egy és ugyanaz az elhivatott munka”.
Mert minden létező szerepkörömben ugyanazt az ügyet szolgálom. Szerkesztőként, íróként, irodalomtörténészként, kulturális menedzserként egyaránt. Merem remélni, hogy a magyar nemzeti önazonosság érzésének erősítése számos vállalkozáson keresztül, számos kommunikációs csatornát használva is ugyanoda, ugyanahhoz a szellemi honvédelemhez vezethet
– írta kérdésünkre.
