„Ezt már egyszer megéltem. És mi is lett annak a vége?”

Balla Eszter: Hosszú, forró nyár Amerikában

A közvélemény-kutatások szerint az amerikaiak ötven éve nem voltak ilyen boldogtalanok, mint 2020-ban – 75 százalékuk gondolja, hogy az ország rossz irányba halad. Alábbhagyott a patriotizmus is. Míg 2001-ben 70 százalék vallotta magát büszke amerikainak, mára ez a szám 45 százalékra csökkent a Gallup mérései szerint. Nem véletlen a kiábrándulás. Többszörös válság – járvány, gazdasági összeomlás, faji feszültségek, kaotikus vezetés – sújtja az országot. A lakosság teljes bizonytalanságban él, nem látja a kiútat. Terjedőben a gyógyszer-túladagolás, növekszik az alkohol- és kábítószerfogyasztás, az erőszakos bűncselekmények száma. Egyre többen vélik úgy, hogy ezen a hosszú, forró nyáron lángra lobbanhat a feszültségekkel teli, szélsőségesen megosztott Egyesült Államok.

Berend T. Iván: Szabadkőműves összeesküvés

Ellentétben az I. világháború utáni német és magyar szélsőjobb és a fasiszták szókimondásával, a magyar kormányemberek amikor felújítják a “budapestiek” és a “szabadkőművesek” összeesküvéséről szóló ősrégi vádakat nem mondják ki, hogy pontosan milyen társadalmi rétegekről is beszélnek. De hát ezek egy évszázada jól ismert kódolt kifejezések azok helyett, amelyeket ma nem illik kimondani, de ismertnek lehet feltételezni. Ezért jól érthető a miniszterelnök-helyettes figyelem felhívása, hogy ugyanis Trianonból le kell vonni a tanulságot a mára is, mert ugyanezek a liberális erők ma is előretörhetnek, ma is elárulják és hátba akarják döfni a nemzetet. A korábbi horthysta, majd az elmúlt hetvenöt évben csak marginális szélső jobbodali úszításból mára ismét kormányzati úszítás lett.

De hiszen ezt már egyszer megéltem. És mi is lett annak a vége?

Heil Péter:  Vétó, jog, pénz, politika

Akárhogy is: súlyos tévedés lenne azt hinni, hogy az EU tétlenül nézi, ami Budapesten folyik. A magyarok becsülete Brüsszelben egyre fogy, az ország befolyása gyengül, költségvetési pozíciója gyorsan romlik. A bizalom helyét a Nyugat részéről is régen átvette a gyanakvás, az óvatosság, a távolságtartás. Az Orbán Viktornak adott tárgyalási mandátum újabb látványos lépés volt a kölcsönös elhidegülés felé. Könnyen lehet, hogy a következő meccsen Magyarország már egyáltalán nem kap labdát. Esetleg csak a cserepadon lesz, álláspontját pedig pusztán „háttérzajnak” minősítik, mint tette azt a csúcs egyik prominens szereplője, akibe a magyar kormányfő taktikai okokból igyekezett belekötni. Mindennek most már kézzelfogható jelei vannak. Akinek van szeme, világosan láthatja.

Kovács Zoltán: Örökösök

Nyilatkozott Varga Judit igazságügyi miniszter, és értékelte a csúcs  eseményeit. Minthogy minden jelenlévő győztesnek hirdette saját kormányát, nyilván ő is, különben sem erről lesz szó. Érdekes volt azonban, ahogy a kifizetések jogállamisághoz kötöttségét értékelte, különösen, ahogy visszautasított minden ezzel kapcsolatos uniós gyanakvást:

Az 1956-os forradalom és a Szolidaritás mozgalom örökösei nincsenek rászorulva arra, hogy mások kioktassák őket a demokrácia, a jogállamiság és az emberi jogok fontosságáról.

– mondta Varga.

Ilyen összefüggésben dicsőséges történelmi eseményre hivatkozni igen lapos, ráadásul haszna sincs sok:

a később születettek mindenképp örökösei a múltnak, akkor is, ha az dicső, akkor is, ha nem.

Lehet büszkének lenni, de vitában hivatkozni rá, súrolja a butaság határát. Varga jól látja, örökösei vagyunk 1956-nak, de ugyanúgy örökösei a kegyetlenkedéseiről és árulásairól elhírhedett kalandozó magyaroknak, meg a második világháború megszálló magyar hadseregének. Mindnek örököse a ma magyarja, kár volna a múlt szép emlékeire hivatkozni, amikor legalább annyi szörnyűséges eleme van.

Balázs Péter: Európa német kézben

A német elnökség minden erejét latbavetve készült az Európai Unió előtt 2020 második felére felhalmozódott feladatok megoldására. Sok múlik azon, hogy a többi tagállam mennyire képes felismerni és a részérdekek fölé helyezni a közös kibontakozás hozadékát. Ezen kívül minden uniós elnökség feje fölött ott függ Damoklész kardja: nem történik-e a hat hónap alatt olyan váratlan esemény, amely eltéríti a cselekvést a kijelölt útról? A fentiekben felsorolt válságok rendre hívatlanul szakadtak Európára, az év első felében elnöklő Horvátország sem számolt a vírus járvánnyal. A világban sok a nyugtalan válsággóc, forrong az elnökválasztásra készülő USA, és az sem tudható, hogy lesz-e újabb vírusfertőzési hullám. A külső környezeten is múlik, hogy Európa a német elnökség alatt mennyire tud a saját belső problémáira koncentrálni.