derül ki abból a közvélemény-kutatásból, amelyet a 24.hu megbízásából végzett a Závecz Research.
2018 októberében lépett életbe az a szabályozás, amely országosan tiltja, hogy megfelelő lakhatással nem rendelkező emberek az utcán tartózkodjanak. A szabályok értelmében, ha egy hajléktalant 90 napon belül háromszor figyelmeztetnek a rendőrök azért, mert közterületen él, szabálysértési eljárást indítanak ellene, valamint elkobozhatják a vagyontárgyait és meg is semmisíthetik azokat, anélkül, hogy kártérítést kapnának.
A felmérés alapján a budapestiek nem lettek a szigor hívei, mindössze 28 százalék helyesli a jelenlegi szabályokat. Elmondható, hogy nemtől, életkortól és iskolai végzettségtől függetlenül minden csoportban azok vannak számottevő többségben, akik elítélik az eljárást, és az sem számít, hogy valaki Budán vagy Pesten él.
Látványos különbség egyedül akkor mutatkozik, ha pártszimpátia szerint nézzük meg a válaszadókat. Ekkor ugyanis kiderül, hogy a Fidesz-szavazók 49 százaléka egyetért azzal, hogy bíróság elé lehessen citálni a hajléktalanokat, de a nemmel válaszolók aránya sem sokkal kisebb (46 százalék).
Az ellenzéki szimpatizánsok 84 százaléka viszont helytelenítette a szigorú szabályozást, ahogy a pártnélküliek 77 százaléka is.
Az alábbi ábrán a pártszimpátia szerinti bontásnál a nyilakra kattintva válthatnak az egyes fülek között.
Az új rendelkezések életbe lépését követő első nap országszerte 27 helyszíni figyelmeztetést alkalmaztak, néhány nappal később pedig egy gödöllői hajléktalant 20 ezer forint szabálysértési költség megfizetésére köteleztek azért, mert egy padon ült. Novemberre már kilenc szabálysértési eljárás indult, ebből három Budapesten. Egy pécsi hajléktalant ugyanakkor tavaly decemberben jogerősen felmentettek, mert az eljáró rendőr egyszer sem figyelmeztette az idős férfit, ráadásul az sem volt bizonyítható, hogy köztisztasági szabálysértést követett volna el.
Kiemelt kép: Marjai János / 24.hu
