Százával járnak Békés megyéből aradi gyárakba dolgozni – derül ki a Szabad Föld riportjából. Pedig 70-80 kilométer az út csak oda, és a határon is meg kell várni, amíg ellenőrzik az iratokat. Műszakváltás előtt és után mégis sorban állnak a munkásbuszok a battonyai határállomáson – írja a lap.
Bár a magyar mezőgazdaságnak is szüksége lenne napszámosokra, az embereknek még az ingázással együtt is megéri a romániai munka. Aki csak a rendes nyolcórás munkaidőt dolgozza le, az is megkeres nettó 130-140 ezer forintot, de korlátlanul lehet túlórázni, nettó ezer forint körüli túlórapénzért.
Az Arad környéki üzemek nagyrészt olasz és német tulajdonban vannak, a nagy autógyáraknak szállítanak be. A legtöbb Békés megyei a Leoninál dolgozik, amely autók elektromos kábelrendszerét gyártja. A munka nagyrészt abból áll, hogy összerakják a kábelnyalábokat, és csatlakozókat raknak a végükre.
A riportból kiderül, hogy az átjárók között sokan vannak romák, és vannak házaspárok, akik eltérő műszakban dolgoznak, hogy egyikük a gyerekekkel tudjon lenni. A nettó kereset azért lehet viszonylag magas, mert sem egészség-, sem nyugdíjbiztosítást nem vonnak le belőle. De a napszámmal összehasonlítva sokkal jobbak a körülmények, légkondicionált termekben dolgoznak, félórás szünet, olcsó üzemi étkezés jár, és hozza-viszi őket a vállalat busza.
Az átjárók között sok a devizahiteles, olyan adósok, akik felvettek 2-3 milliót, visszafizettek már 4-5-öt, és még mindig milliókat követelnek tőlük. Ha őket Magyarországon bármilyen munkahelyre bejelentenék, a bankok, pénzbehajtó cégek egyből elvennék a fizetésükből, amit csak lehet – áll a riportban, amelyben több érintett is megszólal.
