Közélet választás 2018
Budapest, 2017. február 22.
Kocsis Máté (Fidesz-KDNP), a főváros VIII. kerületének polgármestere (j) és Hassay Zsófia (Fidesz-KDNP), Terézváros polgármestere (b) beszélget a Fővárosi Közgyűlés ülésének kezdete előtt a Városháza dísztermében 2017. február 22-én.
MTI Fotó: Szigetváry Zsolt

Nagy ellenzéki szövetség lehet elég a Kocsis Máté-hatással szemben Józsefvárosban

24.hu
24.hu

2018. 04. 24. 14:41

Az IDEA Intézet elemzése.

Budapest 6. számú egyéni választókerülete (Józsefváros-Ferencváros) számos szempontból várakozásokkal „terhes” volt: Kocsis Máté fideszes VIII. kerületi polgármester személye politikailag eleve megemelte a kerületekben folytatott kampányt, másrészt ebben a választókerületben nem volt teljes ellenzéki koordináció – az LMP, a Jobbik, a Momentum és az Együtt jelöltje sem lépett vissza. Az e jelöltekre eső szavazatmennyiség végül messze elmaradt a Kocsissal (18818 szavazat) szemben alulmaradt DK-s Ara-Kovács Attiláéval (14947 szavazat) szemben.

Ara-Kovács „ejtőernyős” jelölt volt, a választókerülethez különösebb (politikai) kötődése nem volt. Ehhez képest az LMP-s Jakabfy Tamás józsefvárosi önkormányzati képviselő (2582 szavazat), a 2017 óta immáron láthatóan is a kerületben építkező jobbikos Dúró Dóra (6001 szavazat) és a leginkább a választókerület IX. kerületi részében ismert és aktív, az Együtt színeiben politizáló Baranyi Krisztina (1154 szavazat) inkább volt beágyazott, látható. Ennek ellenére ebben a választókerületben az esélyes jelölt felismerése részben működött, ugyanakkor a koordináció teljességének hiánya erősen „megalapozta”, hogy a polgármesteri székből távozó Kocsis Máté nyerje a választókerületet.

Mivel így hamarosan időközi polgármester-választást tartanak Józsefvárosban, az IDEA Intézet áttekintette hogyan alakult az átszavazás gyakorlata a Józsefvárost és Ferencvárost is magában foglaló választókerületben.

Budapest, 2014. június 2.
Az Országház felújított alsóházi ülésterme 2014. június 2-án.
MTI Fotó: Beliczay László
Józsefváros is bevehető az ellenzéknek
Kiszámoltuk, hogy a két parlamentbe távozó polgármestert – Kocsis Mátét és Hajdu Lászlót – milyen esetben válthatja ellenzéki városrészvezető az időközi polgármester-választásokon.

A 2018-as áprilisi választás legfontosabb tanulságai a Budapest 6. számú egyéni választókerületben az alábbi (kattintásra megnagyobbodó) ábrák alapján egyszerűen megfogalmazhatók.

1 . ábra Jelentősebb pártok egyéni és listás szavazatarányai Budapest 6. számú egyéni választókerületben:

Az 1. ábrán az összesen 83 választókör adatai szerepelnek, amelyek kétharmada a VIII. kerületben található, a jelentősebb pártokkal számolva (az MSZP-Párbeszédet a DK-val együtt szerepeltettük). A pontok nagysága a szavazókörben leadott szavazatok számával arányos. A 45 fokos egyenesen levő pontok esetén a listás és az egyéni szavazati arány megegyezik; az egyenes felett a listás szavazatarány nagyobb, mint az egyéni, azaz az adott párt választói (nettó) átszavazók; alatta pedig más párt választóitól kapnak szavazatokat.

  • Fidesz-KDNP: Kocsis Mátéra eső egyéni szavazatok a VIII. kerületben jelentősen, 6,8 százalékkal felülmúlták a Fidesz-KDNP listás szavazatszámát. A IX. kerületi választókörökben a kettő megegyezett: ebből lehet arra is következtetni, hogy Kocsis polgármesteri pozíciójából adódóan a VIII. kerületben népszerűbb. A feltételezéssel óvatosan kell bánni, de a többletszavazatokat vélhetően elsősorban a Jobbik listás szavazói adták le. A Fidesz pontfelhője a 45 fokos egyenes alatt helyezkedik el a VIII. kerületben, a IX. kerületben pedig a vonalon.
  • Együtt: listás szavazói szinte egyáltalán nem szavazhattak át a IX. kerületben a saját jelöltjüknél jóval esélyesebb DK-s Ara-Kovács Attilára. Emellett Baranyi egyéniben több voksot kapott, mint az Együtt-lista, elsősorban valószínűleg az ellenzéki szavazóktól, de hangsúlyozottan csak a IX. kerületi szavazókörökben.
  • LMP: az adatok tükrében szimpatizánsai vélhetően nagy arányban átszavaztak a DK egyéni jelöltjére.
  • Momentum: még az LMP-nél is nagyobb arányban átszavaztak egyéniben a DK-s jelöltre, mind a IX. kerületben, mind a VIII. kerületben, az utóbbiban jelentős(ebb) mértékben.
  • Jobbik: a következtetéseink alapján elsősorban a VIII. kerületben érdemi részben átszavazhattak Kocsis Mátéra egyéniben.
  • DK és MSZP-Párbeszéd: a VIII. kerületben jobban szavazhattak saját jelöltjükre, Ara-Kovácsra, a IX. kerületben ehhez képest nagyobbnak tűnik az elutasítottsága saját potenciális támogatói körében is.

2. ábra Átszavazási arányok választókörönként

A 2. ábrán a nettó átszavazási arány szerepel: amennyiben az adott pártra átszavaztak, ott az ábrán a szóban forgó arány nulla. A Momentum szavazóinak átszavazási hajlandósága bizonyulhatott a legmagasabbnak, átlagosan 55-60 százalékos, az LMP-nél ugyanez 45, a Jobbiknál 6-7, az Együtt esetében csupán 3-4 százalék. Ez utóbbira nehéz plauzibilis magyarázatot találni, de az látható, hogy a VIII. kerületben az átszavazási arány jelentősebb volt, mint a IX. kerületben, ahol helyi szinten ismertebb és elismertebb Baranyi Krisztina.

3. ábra A listás szavazati arányok közötti együttmozgás szorossága (korreláció)

A korrelációs mátrix alapján az a következtetés vonható le, hogy ahol a kisebb ellenzéki pártok jobban szerepeltek, ott a DK listás támogatottsága gyengébbnek bizonyult (pl. DK ~ LMP: -0.31). Ugyanez már nem igaz az MSZP-Párbeszéd esetében, viszont hasonlóan érvényes a Fidesz-KDNP kapcsán. Ugyanakkor a legerősebb pozitív együttmozgás az LMP és a Momentum listás szavazati aránya között van választóköri szinten (0.44).

4. ábra Átszavazási arányok közötti korrelációs (+DK és Fidesz egyéni szavazati arány)

Az adatok tükrében megállapítható, hogy a kisebb ellenzéki pártok választói egyértelműen a DK egyéni jelöltjére szavaztak át semmint Kocsis Mátéra. A vonatkozó korrelációs együtthatók viszonylag erősek, különösen az LMP esetén (0.45). A jobbikosok átszavazása inkább Kocsis Máté javára történt, de meglepő, hogy a DK egyéni eredményével is pozitív korrelációs együtthatóval találkozunk (0.12, vagyis nem kizárt, hogy volt átszavazás a DK-s jelöltre is). Az, hogy a Jobbik és a kisebb ellenzéki pártok átszavazásai nem korrelálnak választókerületekben, inkább azt bizonyítja, hogy a különböző szavazók lakóhelye jellemzően eltérő.

Az IDEA Intézet elemzése alapján erős Kocsis Máté-hatás van a VIII. kerületi választókörökben, amire az önkormányzati választás esetében már nem feltétlenül számíthat a Fidesz-KDNP. Ugyanakkor azt is hozzá kell tenni, hogy a kerületben Fidesz-KDNP inkumbens pozícióban van, és Kocsis vélhető kampányaktivitása csökkentheti az ellenzéki esélyeket az időközi polgármester-választás alkalmával.

Az adatokból kitűnik, hogy a Jobbikon kívüli ellenzéki szavazók a nagyobb ellenzéki szövetség jelöltjét preferálták, nem számított a nagyobb helyi ismertség (Baranyi Krisztina a IX. kerületben sem nyert). Végül, ami döntő: az időközi választáson, illetve 2019-ben célszerű csupán egy ellenzéki polgármester-jelöltet indítani, továbbá az önkormányzati választás alkalmával felosztani a választókörzeteket a prominens vagy jelentősebb esélyekkel bíró ellenzéki helyi politikusok körében.

Kiemelt kép: MTI/Szigetváry Zsolt

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Kommentek

Professor Yuval Noah Harari, author and Professor of History at the Hebrew University of Jerusalem, speaks about themes from his new book 'Homo Deus: A Brief History of Tomorrow' on September 8, 2016 at the Dancehouse Theatre as part of the Manchester Literature Festival in Manchester, England. (Photo by Jonathan Nicholson/NurPhoto)
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.