Közélet választás 2018
Budapest, 2017. február 22.
Kocsis Máté (Fidesz-KDNP), a főváros VIII. kerületének polgármestere (j) és Hassay Zsófia (Fidesz-KDNP), Terézváros polgármestere (b) beszélget a Fővárosi Közgyűlés ülésének kezdete előtt a Városháza dísztermében 2017. február 22-én.
MTI Fotó: Szigetváry Zsolt

Nagy ellenzéki szövetség lehet elég a Kocsis Máté-hatással szemben Józsefvárosban

24.hu
24.hu

2018. 04. 24. 14:41

Az IDEA Intézet elemzése.

Budapest 6. számú egyéni választókerülete (Józsefváros-Ferencváros) számos szempontból várakozásokkal „terhes” volt: Kocsis Máté fideszes VIII. kerületi polgármester személye politikailag eleve megemelte a kerületekben folytatott kampányt, másrészt ebben a választókerületben nem volt teljes ellenzéki koordináció – az LMP, a Jobbik, a Momentum és az Együtt jelöltje sem lépett vissza. Az e jelöltekre eső szavazatmennyiség végül messze elmaradt a Kocsissal (18818 szavazat) szemben alulmaradt DK-s Ara-Kovács Attiláéval (14947 szavazat) szemben.

Ara-Kovács „ejtőernyős” jelölt volt, a választókerülethez különösebb (politikai) kötődése nem volt. Ehhez képest az LMP-s Jakabfy Tamás józsefvárosi önkormányzati képviselő (2582 szavazat), a 2017 óta immáron láthatóan is a kerületben építkező jobbikos Dúró Dóra (6001 szavazat) és a leginkább a választókerület IX. kerületi részében ismert és aktív, az Együtt színeiben politizáló Baranyi Krisztina (1154 szavazat) inkább volt beágyazott, látható. Ennek ellenére ebben a választókerületben az esélyes jelölt felismerése részben működött, ugyanakkor a koordináció teljességének hiánya erősen „megalapozta”, hogy a polgármesteri székből távozó Kocsis Máté nyerje a választókerületet.

Mivel így hamarosan időközi polgármester-választást tartanak Józsefvárosban, az IDEA Intézet áttekintette hogyan alakult az átszavazás gyakorlata a Józsefvárost és Ferencvárost is magában foglaló választókerületben.

Budapest, 2014. június 2.
Az Országház felújított alsóházi ülésterme 2014. június 2-án.
MTI Fotó: Beliczay László
Józsefváros is bevehető az ellenzéknek
Kiszámoltuk, hogy a két parlamentbe távozó polgármestert – Kocsis Mátét és Hajdu Lászlót – milyen esetben válthatja ellenzéki városrészvezető az időközi polgármester-választásokon.

A 2018-as áprilisi választás legfontosabb tanulságai a Budapest 6. számú egyéni választókerületben az alábbi (kattintásra megnagyobbodó) ábrák alapján egyszerűen megfogalmazhatók.

1 . ábra Jelentősebb pártok egyéni és listás szavazatarányai Budapest 6. számú egyéni választókerületben:

Az 1. ábrán az összesen 83 választókör adatai szerepelnek, amelyek kétharmada a VIII. kerületben található, a jelentősebb pártokkal számolva (az MSZP-Párbeszédet a DK-val együtt szerepeltettük). A pontok nagysága a szavazókörben leadott szavazatok számával arányos. A 45 fokos egyenesen levő pontok esetén a listás és az egyéni szavazati arány megegyezik; az egyenes felett a listás szavazatarány nagyobb, mint az egyéni, azaz az adott párt választói (nettó) átszavazók; alatta pedig más párt választóitól kapnak szavazatokat.

  • Fidesz-KDNP: Kocsis Mátéra eső egyéni szavazatok a VIII. kerületben jelentősen, 6,8 százalékkal felülmúlták a Fidesz-KDNP listás szavazatszámát. A IX. kerületi választókörökben a kettő megegyezett: ebből lehet arra is következtetni, hogy Kocsis polgármesteri pozíciójából adódóan a VIII. kerületben népszerűbb. A feltételezéssel óvatosan kell bánni, de a többletszavazatokat vélhetően elsősorban a Jobbik listás szavazói adták le. A Fidesz pontfelhője a 45 fokos egyenes alatt helyezkedik el a VIII. kerületben, a IX. kerületben pedig a vonalon.
  • Együtt: listás szavazói szinte egyáltalán nem szavazhattak át a IX. kerületben a saját jelöltjüknél jóval esélyesebb DK-s Ara-Kovács Attilára. Emellett Baranyi egyéniben több voksot kapott, mint az Együtt-lista, elsősorban valószínűleg az ellenzéki szavazóktól, de hangsúlyozottan csak a IX. kerületi szavazókörökben.
  • LMP: az adatok tükrében szimpatizánsai vélhetően nagy arányban átszavaztak a DK egyéni jelöltjére.
  • Momentum: még az LMP-nél is nagyobb arányban átszavaztak egyéniben a DK-s jelöltre, mind a IX. kerületben, mind a VIII. kerületben, az utóbbiban jelentős(ebb) mértékben.
  • Jobbik: a következtetéseink alapján elsősorban a VIII. kerületben érdemi részben átszavazhattak Kocsis Mátéra egyéniben.
  • DK és MSZP-Párbeszéd: a VIII. kerületben jobban szavazhattak saját jelöltjükre, Ara-Kovácsra, a IX. kerületben ehhez képest nagyobbnak tűnik az elutasítottsága saját potenciális támogatói körében is.

2. ábra Átszavazási arányok választókörönként

A 2. ábrán a nettó átszavazási arány szerepel: amennyiben az adott pártra átszavaztak, ott az ábrán a szóban forgó arány nulla. A Momentum szavazóinak átszavazási hajlandósága bizonyulhatott a legmagasabbnak, átlagosan 55-60 százalékos, az LMP-nél ugyanez 45, a Jobbiknál 6-7, az Együtt esetében csupán 3-4 százalék. Ez utóbbira nehéz plauzibilis magyarázatot találni, de az látható, hogy a VIII. kerületben az átszavazási arány jelentősebb volt, mint a IX. kerületben, ahol helyi szinten ismertebb és elismertebb Baranyi Krisztina.

3. ábra A listás szavazati arányok közötti együttmozgás szorossága (korreláció)

A korrelációs mátrix alapján az a következtetés vonható le, hogy ahol a kisebb ellenzéki pártok jobban szerepeltek, ott a DK listás támogatottsága gyengébbnek bizonyult (pl. DK ~ LMP: -0.31). Ugyanez már nem igaz az MSZP-Párbeszéd esetében, viszont hasonlóan érvényes a Fidesz-KDNP kapcsán. Ugyanakkor a legerősebb pozitív együttmozgás az LMP és a Momentum listás szavazati aránya között van választóköri szinten (0.44).

4. ábra Átszavazási arányok közötti korrelációs (+DK és Fidesz egyéni szavazati arány)

Az adatok tükrében megállapítható, hogy a kisebb ellenzéki pártok választói egyértelműen a DK egyéni jelöltjére szavaztak át semmint Kocsis Mátéra. A vonatkozó korrelációs együtthatók viszonylag erősek, különösen az LMP esetén (0.45). A jobbikosok átszavazása inkább Kocsis Máté javára történt, de meglepő, hogy a DK egyéni eredményével is pozitív korrelációs együtthatóval találkozunk (0.12, vagyis nem kizárt, hogy volt átszavazás a DK-s jelöltre is). Az, hogy a Jobbik és a kisebb ellenzéki pártok átszavazásai nem korrelálnak választókerületekben, inkább azt bizonyítja, hogy a különböző szavazók lakóhelye jellemzően eltérő.

Az IDEA Intézet elemzése alapján erős Kocsis Máté-hatás van a VIII. kerületi választókörökben, amire az önkormányzati választás esetében már nem feltétlenül számíthat a Fidesz-KDNP. Ugyanakkor azt is hozzá kell tenni, hogy a kerületben Fidesz-KDNP inkumbens pozícióban van, és Kocsis vélhető kampányaktivitása csökkentheti az ellenzéki esélyeket az időközi polgármester-választás alkalmával.

Az adatokból kitűnik, hogy a Jobbikon kívüli ellenzéki szavazók a nagyobb ellenzéki szövetség jelöltjét preferálták, nem számított a nagyobb helyi ismertség (Baranyi Krisztina a IX. kerületben sem nyert). Végül, ami döntő: az időközi választáson, illetve 2019-ben célszerű csupán egy ellenzéki polgármester-jelöltet indítani, továbbá az önkormányzati választás alkalmával felosztani a választókörzeteket a prominens vagy jelentősebb esélyekkel bíró ellenzéki helyi politikusok körében.

Kiemelt kép: MTI/Szigetváry Zsolt

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Kommentek

Nikola Gruevski, Macedonia's prime minister, speaks during the 10th Bloomberg BusinessWeek European Leadership Forum, in London, U.K., on Tuesday, Nov. 23, 2010. The one day conference brings together key speakers from Government, Finance and International companies at City Hall, in London. Photographer: Chris Ratcliffe/Bloomberg via Getty Images
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.