Szokásos péntek reggeli rádióinterjúra fáradt be Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth Rádió adásába, és beszélt sok mindenről, többek között Soros Györgyről és Soros Györgyről is. A nemzeti konzultációval nyitott a miniszterelnök, aki fényezte az állítólag több mint kétmillió visszaküldött demagóg papírlapot. A bevándorlás amúgy szerinte nemzeti ügy, „mert ha beengedik a migránsokat, nemcsak a fideszeseknek kell velük együtt élni”.
Egy szép alákérdezés következett: mi alapozza meg a Soros-tervet, nem kellene-e nyilvánossá tenni a vonatkozó titkosszolgálati információkat? Ez Orbán szerint érdekes vita, sok álláspont felszínre kerül.
Még azzal is együtt lehet élni, hogy támogatja a kábítószerfogyasztást vagy a hagyományos családmodell elleni ügyeket, ez csak politika. Akkor lett Soros nemzetbiztonsági ügy, amikor a hatalmas pénzmennyiségével „egyszer csak befogta a látómezejébe a bevándorlás kérdését”. Orbán szerint Soros közzétette a programját, tervét és mozgósította szervezeteit.
Innentől hosszasan sorolta a propaganda elemeit, hogyan akarja Soros migránsokkal szétverni hazánkat, ezért kellett a hírszerzést is bevonni, készült egy jelentés is. Az egy „bugyuta vita”, hogy létezik-e a terv, szerinte olvasási hiba, hogy egyesek nem értelmezik, hogy Soros leírta, „itt az én tervem”. Arról nem is beszélve, hogyha nem akarna semmit,
minek megy oda [Brüsszelbe]?
Az említett hírszerzési jelentéssel óvatosan kell bánni, nem szívesen tárja fel Magyarország a képességeit. 2016. augusztusi dokumentumot idézett, amiben szerepelt, hogy „támogattuk a terület befolyásos szereplőit, beleértve az agytrösztöket, politikai elemzőközpontokat” stb. Kérdés is felmerült, az uniós tanácsban Orbán megvétózhatná a kvótadöntést, miért nem teszi? Szerinte Soros emberei addig trükköztek, míg kikerült a Tanács hatásköréből a döntés, ami alacsonyabb szintre került, elég volt a kétharmados döntés is. „A helyzet veszélyes” – mondta a kormányfő, aki szerint kicselezték őket.
A működés pártszerű a Soros-féle szervezeteknél Orbán szerint. Meg akarják gyengíteni azokat a kormányokat, akik fellépnek a muszlimok betelepítése elleni kezdeményezésekkel. Innentől totális összeesküvés-elmélet jön: mindent megtesznek a civilek majd, hogy jöjjenek a muszlimok, ezért lesznek civil irodák vidéken.
Szamárságok
„Szamárság” – mondta Orbán arra, hogy megvonnák Magyarországtól az uniós támogatásokat, mert azt több uniós fronton is el kéne fogadtatni. Ezután a budapestiek türelme előtt hajbókolt, akik tűrték 16 miniszterelnök mozgatását a kínai csúcstalálkozó idején. Orbán szerint amúgy az átlagnál kevesebb visszajelzést kaptak arra, hogy elégedetlenek az emberek a közlekedéssel a csúcs miatt.
A kínai találkozó jelentősége nagyobb, mint holmi diplomáciai kvaterka: a magyar gazdaság jövője dőlt el. Kínával amúgy mindig jó volt a kapcsolatunk, még a szovjet-kínai konfliktusok idején se mentünk Peking ellen. Van itt valami, ami pozitív hozzáállást mutat. Ráadásul Magyarországnak jól megy (azt nem említette, hogy az uniós támogatása miatt), sőt a térségben van az EU gazdasági motorja. Most egy szegedi cég is eladott egy csomó terméket Kínába, Sárváron termálbővítés lesz, az Eximbank kap pénzt Pekingből, amit kihelyez a vállalkozásokhoz, szóval csomó eredmény lett a vége.
Megtérül-e valaha a belgrádi vasút méregdrága felújítása? Orbán azzal vezette fel a dolgot, hogy a kínaiak gyakorlatilag megvették a pireuszi kikötőt, a kérdés, oda hogy jut el az áru. Van egy verseny ebben, szerinte ezen az útvonalon mennek majd az áruk dél felé.
Hány magyar vállalkozás vehet részt a projektben, az rejtély, 50:50-ről indulunk, felfelé, de konkrétumot nem mondott. A forrásokat pedig nem kell majd kivonni a gazdaságból, mert ugye jön a kínai pénz (hitel lesz ez).
(Kiemelt kép: MTI / Kovács Attila)
