Elfogadhatatlan, hogy Magyarország egyfajta különleges státusra tart igényt: miközben az uniós menekültügyi kvótarendszernek nem kívánt a kedvezményezettje lenni, hogy ne váljon úgynevezett frontországgá, de a fellépő kötelezettségeinek sem akar eleget tenni – mondta el az Európai Unió Tanácsának képviselője a kvótaper szerdán kezdődött tárgyalásán Luxembourgban. A szakértő szerint kedvező hatása van a menedékkérők elosztását célzó uniós mechanizmusnak, annak ellenére, hogy bizonyos tagállamok egyetlen helyet sem ajánlottak fel az Olaszországban és Görögországban tartózkodó menedékkérők számára.
A magyar kormány képviselője azonban úgy véli, hogy “nyilvánvalóan alkalmatlan” volt a bevándorlási válság kezelésére a menedékkérők elosztását célzó uniós mechanizmus. Ugyan eleinte az Európai Bizottságot az a cél vezette, hogy hatékony választ találjanak a migrációs válság kezelésére, később ez háttérbe szorult és a betelepítések erőltetése volt a fontos. Magyarország elismeri és teljes mértékben tiszteletben tartja a tagállamok közötti szolidaritás elvét a bevándorlási válság vonatkozásában is, de azzal nem ért egyet, hogy a terhek megosztásának a menedékkérők áthelyezése lenne az egyetlen módja.
A magyar kormány 2015 decemberében fordult a törvényszékhez, hogy kérje a 120 ezer menedékkérő áttelepítését célzó, kötelező jellegű mechanizmus megsemmisítését, amelyet az uniós belügyminiszterek minősített többségi szavazással, Magyarország ellenkezése ellenére fogadtak el néhány hónappal korábban. A keresetben tíz, tartalmi és eljárásjogi érvre hivatkozva kérték a teljes tanácsi határozat, vagy legalább annak a részének a megsemmisítését, amelynek értelmében Magyarországnak 1294 menekültet kellene befogadnia, 988-at Görögországból és 306-ot Olaszországból.
Szlovákia is hasonló beadvánnyal fordult a bírósághoz, amelyet szintén ma tárgyalnak, és később Lengyelország is beavatkozott a felperesek oldalán.
(MTI)
