Közélet

Kirúgás kommentért? Aczél tördelőként megúszhatta volna

Egy cég dönthet úgy, hogy "nem fektet pénzt olyan véleményvezérekbe, akik középkori eszméket hirdetnek a nőkről".

Nem rendel többé cikket a Népszabadság Aczél Endrétől, aki szexista kommenteket tett közzé a Facebookon, miután nyilvánosságra került, hogy 1961-ben csoportosan elkövetett nemi erőszak miatt elítélték a magyar úszóválogatott – azóta lemondott – szövetségi kapitányát. A TASZ szólásszabadság programvezetője a szervezet blogján nem tér ki Aczél érveinek abszurditására, csak azt vizsgálja, jogszerű volt-e a lap döntése.

A szólásszabadság alapjog, az egyik legfontosabb egy demokráciában.

Annak köszönhetjük, hogy büntetlenül kritizálhatunk döntéshozókat, közéleti szereplőket, akár a demokratikus berendezkedést is.

A szólásszabadság teszi lehetővé, hogy közéleti kérdésekben véleményt alakítsunk ki, és ezt a véleményt, ha akarjuk, megosszuk másokkal is.

Dojcsák Dalma szerint közéleti kérdésekről vallott véleménye miatt senkit nem érhet hátrány a munka világában.

Nem rúgható ki tehát a rasszista gyári munkás és a kommunista buszvezető politikai véleménye miatt.

Ugyanakkor ez a szabály nem abszolút, egyes esetekben kimentheti magát a munkáltató.

Abban az esetben, ha valakinek újságíróként az a munkája, hogy közzétegye a politikai véleményét, joggal várhatja el az újság, hogy ez a véleménye egybeessen a sajtótermék meggyőződésével.

Az újság saját hitelességét kockáztatná, ha tovább alkalmazna egy olyan munkatársat, aki nyilvánosan vállalhatatlan hangot üt meg.

Ha Aczél tördelőként dolgozott volna a Népszabadságnál, a lap nehezebben tudná megvédeni a döntést, hogy megvált tőle. Így azonban jól igazolható, hogy nem szeretné a lap, hogy egy nyíltan szexista szerzővel azonosítsák és emiatt pártoljanak el tőle az olvasók.

Dojcsák Dalma úgy véli, az eset hasonlít a korábbi Ákos-ügyre, amely arról szólt, hogy a popénekessel szexizmusa miatt szerződést bontott egyik nagy szponzora.

Ahogyan akkor sem, most sem jár jogsérelemmel, hogy a XXI. századi magyar társadalomban egyre több cég dönt úgy, hogy nem fektet pénzt olyan véleményvezérekbe, akik középkori eszméket hirdetnek a nőkről. 

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik