Közélet

Mindennapi bajok a 2-es metrón

Rájár a rúd a napokban az M2-es metróra. Meghibásodott szerelvények, váltóállítási hiba, kutyagázolás tarkította a hetet. A problémák gyakoriak; Miklós osztotta meg velünk tapasztalatait.

Bizonyára sok levelet kapnak mostanában az M2-n uralkodó állapotokkal kapcsolatban. Hadd osszam meg én is a gondolataimat. Elképesztő, hogy az elmúlt pár évben mennyit romlott a szolgáltatás színvonala. Az új Alstom metrók bevezetése előtti sorozatos technikai meghibásodásokra hivatkozással ritkították ki a metrókat. A menetrend szerinti 2-3 perces járatköz a valóságban inkább 4-5 perc volt, ami csúcsidőben egyenlő a “heringek a konzervdobozban” állapottal.

alstom_m2_mti.jpgFotó: MTI

Megjöttek az új metrók, öröm és bódottá’. Arról már nem szólt a fáma, hogy minden második-harmadik-ötödik járat próbavonat volt (csúcsidőben is, mikor máskor?!), tehát az utasok nem jártak jobban. Mikor hadrendbe álltak az új metrók, ez a bosszúság megszűnt, de a gyakorlatban nem javult a járatsűrűség. A vezetőség látta, hogy napi X forinttal kevesebbe kerül az üzemeltetés, ha kevesebb metró van forgalomban, tehát a járatok korábbi állapotra történő “visszasűrítését” ad acta tették.

Bizonyára szükséges volt a biztosítóberendezések cseréjére, és bizonyára oka van annak is, hogy az az előre tervezett és bejelentett idő háromszorosa alatt valósult meg. Azt már csak halkan jegyzem meg, hogy az utazóközönséget nem kárpótolták a leromlott minőségű szolgáltatásért. Külön megmosolyogtató volt, mikor bejelentették, hogy azért olyan gyenge a buszos pótlás színvonala, mert nagy a forgalom a Kerepesi/Rákóczi úton. Vajon melyik városban éltek korábban, hogy ez nem volt előre látható? Több busszal, több útvonallal ezt meg lehetett volna oldani, de elég volt a szükséges minimum.

Sebaj, túléltük, fizettük továbbra is a bérletek árát. Csakhogy továbbra sem működik a rendszer: a kijelzőkön, ahol korábban a legutóbbi metró óta eltelt idő volt olvasható, most csak vízszintes vonalak látszanak. Mindig úgy érzem, hogy azért kapcsolták ki a kijelzőket, hogy ne lehessen látni, hogy bizony, a menetrendben szereplő nagyvonalú “2-3 perc” helyett már megint 6-7 percet kell várni egy metróra reggel fél nyolckor.

Ami miatt tollat ragadtam, az a dühítő kommunikáció. Az utasok persze elég frusztráltak, amikor a késéssel érkező, már az első megállónál teletömött metróra kell felpasszírozniuk magukat. Ám utána minden egyes megállónál leüvöltik az emberek fejét a hangszórók, mondván “igyekezzenek a ki- és beszállással”, “minden ajtót vegyenek igénybe”, stb.

Zseniális ötlet! Mindenki kezdjen népvándorlásba a peronon, hogy a távolabbi ajtónál állhasson ugyanúgy sorba, hiszen – mint mindig – ott is ugyanúgy tele van a metró. Mintha az utasok tehetnének a késésekről. A szükségesnél sokkal ritkábban járnak a metrók, de mi vagyunk a barmok, akik miatt késés van, akiket hajtani kell.

Leszállásnál az ember fellélegezne, de persze jön az újabb parancs a hangszórókból: készítsük elő jegyeinket, bérleteinket. Nincs olyan tömegnyomor, amit ne lehetne tovább rontani: általában a mozgólépcsők fele le van kapcsolva, természetesen azért, hogy az ellenőröknek könnyebb dolga legyen. Kit érdekel, hogy lent már a peronig ér a sor (Deák Ferenc tér ma reggel)?!

Dühítő, hogy nincs olyan nap, hogy ne lenne valamilyen fennakadás akár munkába menet, akár vissza “forgalmi” vagy “technikai” okokból, de ha az utas egyszer nem figyel a bérlete/bérletigazolványa/akármije érvényességére bármilyen okból, akkor aztán fizetheti a bírságot, esetleg meg is verik a túlbuzgó biztonságiak.

Komolyan tartok tőle, hogy mi lesz itt, ha tényleg épít valamikor Tarlós P+R parkolókat a Örsnél, mert ugyebár azok az emberek is be akarnak majd jönni a városba, hiszen dolgozniuk kell, márpedig a rendszer már a jelenlegi forgalmat is képtelen fennakadások nélkül kezelni. Ezen nem fog segíteni a 4-es metró sem, pedig felkészülhetünk rá, hogy március/április arról fog szólni, hogy milyen hihetetlenül jó a város tömegközlekedése.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik