Csipak Péter vállalkozónak a II. kerületi önkormányzat döntése értelmében le kell bontania luxusvilláját, melynek hat beállós garázssora véletlen a Budai Parkerdő területére épült – derült ki a hétvégén. A vállalkozó azonban várhatóan fellebbez a határozat ellen, és okkal reménykedhet abban, hogy néhány millió forintos bírság kifizetése után boldogan élhet a Pilisi Parkerdőből kihasított telkén.
A Csipak-villa: bontásra ítélve
Fotó: Hír24
A Hír24 értesülése szerint a II. kerületben 2007 óta szigorúbban ellenőriz a hatóság, már az alapok építésénél megbizonyosodnak róla, minden az engedélyek szerint épül-e. Úgy látszik, a Csipak-villához nem jutottak el a revizorok, vagy egyszerűen elkerülte a figyelmüket, hogy az 1800 négyzetméteres, kisebb bevásárlóközpont méretű luxusvilla 900 négyzetméternyi szelete a védett állami erdő területére épült.
Az erdészeti hatóság februárban megtiltotta a további építkezést, márciusban pedig az eredeti állapot helyreállítására kötelezte a tulajdonost. Most az önkormányzat építési osztálya – mint elsőfokú hatóság – elrendelte a bontást, ám a döntés ellen minden bizonnyal fellebbez az ismert építési vállalkozó, illetve jogi képviselője.
Bontás és kötés
A Hír24-nek nyilatkozó szakértő szerint nagyon ritka, hogy egy ilyen hatalmas épületet visszabontasson a bíróság, leginkább csak pénzbüntetésre ítélik a rossz helyre – mondjuk egy védett erdő kellős közepébe – építkező vállalkozót. A hasonló eseteket csak a bíróságok következetes és szigorú ítéleteivel lehetne megváltoztatni: vagy az ingatlan értékével megegyező pénzbírságot szabnának ki, vagy a Csipak-villához hasonló esetekben egyértelműen, következetesen bontásra ítélnék az ingatlanokat. Az sem mellékes, a bontási költséget kinek kell állni, hiszen, ha a tulajdonos nem hajlandó saját villáját ledózeroltatni, az önkormányzatnak kellene fizetni a bontással és területrendezéssel keletkező, esetenként több tízmilliós költséget.
A Hír24 informátora elmondta: a II. kerületi Barlang utcában is felmerült a gyanú, hogy az egyik épület nagyobbra sikerült a tervezettnél. Az ügy már a rendőrség előtt van, természetkárosítás miatt indult eljárás. Az elmúlt években az első kerületben is több épület kapcsán tárt fel szabálytalanságot az önkormányzat, a bíróság azonban annak ellenére csak pénzbírságot szabott ki az építési vállalkozásra, hogy az épület kétszer akkora volt, mint az engedélyezett.
A híres-hírhedt vállalkozó, Fenyő János villája szintén az engedélyek megszegésével épült az erdőbe. Az Alkony utcai erődöt a természetvédelmi területet letarolva emelték, 1999 őszén cserélt gazdát, akkor vásárolta meg Friderikusz Sándor show-mester.
Tíz évvel később, 2009-ben Korda György és Balázs Klári velencei-tavi 120 milliós luxusvillájáról kiderült ki, hogy szabályellenesen épült a vízpartra. Egy halászati törvény értelmében a partot 10 méteres sávban szabadon kell hagyni, hogy a tó bárki számára hozzáférhető legyen, és körbe lehessen járni. A tóparton nem mindenki juthat vízparti telekhez, három magánszemély azonban mégis vásárolhatott az önkormányzattól kilenchektárnyi tóparti területet. Ők végül továbbadták másoknak, köztük a Korda házaspárnak.
A Korda-villa: közel a tűzhöz és a vízhez
Fotó: László Szabolcs
Az illegális építkezéseknél meg kell említeni a Citadella-teraszt is, amely azonban valamennyire kilóg a sorból, ezt ugyanis többszöri felszólítás után végül lebontatta a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal. A terasz tulajdonosa a Citadella 4 U Kft volt, a cég ügyvezetője pedig az a Veres János, aki jelenleg is „kezeli” a Citadellát és környékét.
A Citadella 4U Vagyonkezelő Kft. 2002 márciusában kezdett engedély nélküli építkezést a Citadella mellett lévő Lődombon. Bár a védett állami terület tulajdonosának képviselője, a Kincstári Vagyoni Igazgatóság (KVI) és a telekért felelős Kulturális Örökségvédelmi Hivatal a kezdetektől tiltotta a munkát, a terasz, kávézó, illemhely júliusban elkészült, és meg is kezdte működését. Az illegális beruházásért többször is megbírságolták a céget. A legnagyobb pénzbüntetést, húszmillió forintnyi örökségvédelmi bírságot azért számoltak fel, mert a Budapesti Történeti Múzeum régészei szerint késő vaskori és késő bronzkori régészeti leletek semmisültek meg. A teraszt végül december 13-án kezdték bontani, a munka nagy részével tíz napon belül végeztek.
A Citadella-terasz: erősíti a szabályt
Fotó: MTI / Kovács Attila
