2010-ben még 18 pénztár volt, ma már a számuk 8-ra apadt, és egyáltalán nem biztos, hogy ez a végső állapot. Bár konkrét bejelentésről nincs információ, a logika azt mondja, hogy további összeolvadásokra vagy megszűnésekre lehet számítani – ezt mondta Stabilitás elnöke a lapnak.
Lehoczky László szerint nem könnyű a kasszák helyzete, hiszen még mindig jelentős vagyont kezelnek, jelentős a taglétszámuk, a működésük finanszírozása viszont problémás. A magánnyugdíjpénztárak ráadásul elég bonyolultan működnek, s a rendszer sokba kerül akkor is, ha nem érkezik befizetés. A pénztárak most a saját alapszabályukban definiálhatják, mennyi a kötelező minimális tagdíj, többen a működésük finanszírozásához az eddig felhalmozott tartalékot használják fel, és vannak olyanok is, amelyek adományt is kértek a tagságtól.
A szakember beszélt arról is, hogy a 2008-as válság óta az önkéntes pénztáraknál csökken a taglétszám, és visszaestek a befizetések. Ennek szerinte a hozamok miatti csalódottság mellett az oka az is, hogy nehezedett az emberek anyagi helyzete, és ha választhatnak a munkáltatói juttatások közül, akkor inkább az azonnal felhasználható elemeket kérik.
“Remélem, ha felpörög a gazdaság, erősödik majd a nyugdíjcélú öngondoskodás szerepe is, hiszen az a szükséglet, hogy a nyugdíjat ki kell majd egészíteni, nem szűnt meg, sőt talán még erősödött is” – hangsúlyozta a Stabilitás Pénztárszövetség elnöke.