Az elmúlt évek egyik legérdekesebb innovációja az okosszerződések megkötését lehetővé tevő „világszámítógép”, az Ethereum megalkotása volt. A találmányt korábban háromrészes cikksorozatban mutatta be a szerző, itt, itt és itt. A lényege, hogy a bitcoin technológiáját továbbfejlesztve olyan virtuális felületet hoz létre, amelyen egymással üzletelni kívánó szereplők szerződéseket köthetnek. A szerződések aztán automatikusan végrehajtódnak, utólagos trükközésre, manipulációra nincs lehetőség.
Az Airbnb és Uber mintájára
A mai napig nem világos, hogy mi lesz az Ethereum fő felhasználási területe. Az egyik lehetőség decentralizált applikációk (Dapp) fejlesztése. A jövőben például készülhetnek decentralizált szállás- vagy fuvarközvetítő alkalmazások az Airbnb és az Uber mintájára.
Előnyük lehet, hogy a szolgáltatást nyújtók és vásárlók között egy okosszerződés (digitális) aláírásával közvetlen jogviszony jön létre, így a közvetítő borsos díjazását meg lehet spórolni. A magánszférájuk miatt aggódóknak, akik féltik az adataikat a Facebook vagy a Google mindent vizslató szeme elől, azok számára megnyílt a lehetőség decentralizált chat vagy levelező applikáció megalkotására. Számos más érdekes és előreláthatóan hasznos Dapp kifejlesztésére is megvan a lehetőség.
Virtuális cégeket is lehetne alapítani
Az Ethereum másik potenciális felhasználási területe, hogy a segítségével a virtuális világban létező cégeket hozhatunk létre. Képzeljünk el például egy részvénytársaságot, amelynek nincsenek vezetői és menedzserei, hanem a cég működésének szabályai egy okosszerződésbe vannak kódolva. Az emberi döntéseket igénylő kérdésekben pedig az okosszerződés szabályai szerint lebonyolított szavazással hozhatnak határozatot közvetlenül a részvényesek.
A szavazás eredménye transzparens, mindenki által látható és auditálható, csalás kizárva. Az eldöntendő kérdések között lehet többek között, hogy a cég mit csináljon és kivel dolgozzon. A határozatot aztán az okosszerződés önműködően, vagyis autonóm módon végrehajtja. Egy ilyen szervezet tehát decentralizáltan és autonóm módon működik, az angol terminológia szerint ezért DAO-nak (decentralized autonomous organization) hívják.
Két legyet egy csapásra
Miután márciusban elindult az Ethereum második, már biztonságosan működőnek titulált verziója, a figyelem a rendszer további fejlesztésének irányából egyre inkább a gyakorlati alkalmazás felé terelődött. A fejlesztő csapatból is kiváltak néhányan azzal a szándékkal, hogy az Ethereum felhasználásának folyamatát katalizálják. Az ötletük az volt, hogy első körben létrehoznak egy DAO-t, amit nem túl szellemes módon The DAO-ra kereszteltek el.
A decentralizált cég tőkéjét közösségi finanszírozás útján tervezték összegyűjteni, amit aztán a részvényesek által érdemesnek ítélt Ethereum alapú projektekbe akartak fektetni. Tulajdonképpen egy kockázati tőketársaságot képzeltek el, ami decentralizált applikációkat fejlesztő projektekbe fektet. Így két legyet üthetnek egy csapásra, megmutatják a világnak, hogyan működik egy DAO, miközben ennek a DAO-nak a célja profitorientált módon éppen Dapp-ok fejlesztése.
Pénz helyett “éter”
Májusban zajlott le a The DAO közösségi finanszírozása – természetesen egy okosszerződés segítségével lebonyolítva –, ami hatalmas sikert hozott. A tőkét az Ethereum saját pénzében, éterben gyűjtötték, amiből nagyjából 12 milliót, az összes akkor létező éter 15 százalékát szedték össze.
Ennek értéke aktuálisan Cserébe The DAO tokeneket adtak, amik a cég részvényeit reprezentálták.
Fontos részletek
A cég működésének szabályait egy bonyolult okosszerződésbe foglalták az Ethereumban. Eszerint minden részvényes javasolhat projekteket, amit aztán a részvényesek megvitatnak, majd szavaznak róla. A kiválasztási procedúra minden részére előre meghatározott időtartam biztosított. A szavazás eredménye dönti el, hogy megvalósítják-e a projektet, illetve hogy kiket bíznak meg azzal. Azonban azok a részvényesek is kapnak védelmet, akik semmiféleképpen nem akarják bizonyos projektek kockázatát viselni, mert a megtérülésükkel kapcsolatban erős fenntartásaik vannak.
Ők ebben az esetben kezdeményezhetik a cégből való kiválásukat (split). A kiválás folyamata során egy új, az eredeti The DAO-hoz hasonló cég alakul. Az új cégbe kerülnek a kiválni szándékozó részvényeseket illető, projektekre addig még nem lekötött éterek, továbbá az új cégbe fogják irányítani a korábban már lekötött projektek esetleges profitját arányosan. Természetesen a kiválás folyamata is előre pontosan rögzített az okosszerződésben, és több hétig is eltart. Ezt jegyezzük meg, mert később még fontos lesz.
Nagy lendülettel a Hold felé?
Júniusra tehát ott tartottunk, hogy az Ethereum megbízhatóan működött, és minden jel arra mutatott, hogy hamarosan értelmes alkalmazásokkal fog benépesülni. Ami a befektetések nyelvére lefordítva azt jelenti, hogy az éter árának újabb szintugrása egyre valószínűbbé vált. És valóban, az árfolyam egyre szorosabban tapadt rá a márciusban beállított 15 dolláros történelmi csúcsára, majd június 12-én erőteljesen kitört és indult meg nagy lendülettel a Hold felé.
Azonban mint ahogy a grafikonon is látható, néhány nap múlva valami történt.
Maga az Ethereum végig jól működött, a hírre az éter árfolyama mégis összeomlott, két nap alatt a felére zuhant. A pánik nem volt alaptalan, hiszen az összes létező éter számottevő része a cég számláján volt, ha azt a támadó később a piacra dobja, akkor jelentős eladói nyomást tud indukálni.
Másrészt kínos, hogy nyomban az első komplikáltabb és ennyire a figyelem középpontjában levő okosszerződésben végül kritikus hibát találtak annak ellenére, hogy előzetesen több szakértő is alaposan átvizsgálta és rendben találta azt. Többek szerint ezzel az Ethereum gyakorlati használhatósága kérdőjeleződött meg.
Az események azonban csak ekkor kezdtek el igazán bonyolódni. Hogy pontosan mi történt, az a következő részből derül ki.
Szerző: Szabó Dávid, a Concorde Alapkezelő portfóliómenedzsere. Korábbi cikkeit itt olvashatja.
