Valótlan rémhíreket terjesztenek a NAV ügyfélszolgálatán, a könyvelők továbbképzésein, a blogbejegyzésekben a jövőre induló új adózási móddal, a katával kapcsolatban – véli Angyal József okleveles adószakértő.
Az egyik ilyen rémhír, hogy ha valaki egyszerre egyéni vállalkozó és egy kft. személyesen közreműködő tagja, akkor kétszer kell adóznia. Ez Angyal József szerint nem igaz.
A társas vállalkozásoknál alapvetően ugyanis az a helyzet, hogy a személyesen közreműködő (tehát a vállalkozás életében aktív) tagok után legalább a minimálbér után járó járulékokat be kell fizetni. Ez a kata esetében azért érdekes, mert kft.-kkel nem lehet belépni a katába, csak bt.-kkel és más – kevésbé korlátozott felelősségű – cégekkel. Sok tanácsadó azt mondja: ilyenkor ki kell fizetni a kata után a havi 50 ezer forintot – és mellette a minimálbér járulékait a céges munka után.
Angyal József szerint azonban ez egy téves jogértelmezés, mivel egy speciális szabályt erőltet rá egy főszabályra. Valójában elegendő a havi 50 ezer forintot megfizetni, ezzel teljesíti a kötelezettségét. A nem katás kft.-ben pedig csak a tényleges jövedelme után kell járulékot fizetnie.
Nincs igaza
A NAV viszont, az NGM-mel egyetértésben azt mondja, hogy Angyal József nem érti jól a szabályokat. Ha valaki egyéni vállalkozóként katázik, és mellette van egy kft-je is, a két dolgot külön kell kezelni. A katás csak a katával összefüggésben mentesül a külön járulékfizetés alól. Kft-s (vagy bt-s) jogviszonyában nem. Vagyis a kft. személyesen közreműködő tagjaként ugyanúgy meg kell fizetnie maga után a kötelező közterheket, mint eddig. Ha viszont valaki a Kft.-ben eléri a 36 órás munkaviszonyt, akkor katásként feleződik a fizetendője, vagyis havi 50 ezer forint helyett csak 25 ezer forint lesz az adója.
Az RSM DTM szakértői sem értenek egyet Angyal József álláspontjával, amit hasonlóan indokoltak, mint a NAV. Azok a többes jogviszonnyal rendelkező vállalkozók, akik korábban az egyik vállalkozásukban a járulékfizetési alsó határ után fizették meg a közterheket és váltak biztosítottakká, a másik vállalkozásukban kizárólag a járulékalapot képező jövedelmük után voltak kötelesek a nyugdíj-, egészségbiztosítási, munkaerő-piaci járulék, valamint a szociális hozzájárulási adó megállapítására, bevallására és megfizetésére.
A kisadózó vállalkozások tételes adóját (kata) választó, főállású kisadózók azonban a korábbi kedvező szabályokat nem tudják alkalmazni. Ennek oka, hogy a nyugdíjjárulék, egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék, valamint a szociális hozzájárulási adó szabályai szerint a többes jogviszonnyal rendelkezők csak akkor mentesülnek a további jogviszonyaikban a járulékfizetési alsó határ után megfizetendő járulékok megállapítása, bevallása és megfizetése alól, ha az egyik jogviszonyukban a járulékfizetési kötelezettségüknek e szabályok szerint tesznek eleget.
A kata választásával a kisadózó vállalkozás, illetve a biztosítottá váló kisadózó többek között mentesül a járulékok és a szociális hozzájárulási adó megállapítása, bevallása és megfizetése alól. Azaz a törvény kimondja, hogy nem kell a vonatkozó törvényi rendelkezéseket alkalmazni. Ez a gyakorlatban azzal a következménnyel jár, hogy a többes jogviszony egyidejű fennállása esetén a kisadózóknak azok után a jogviszonyaik után (pl. ha egy kft-ben személyesen közreműködő tagok), amelyeknél nem jelentkeztek be a kisadózó vállalkozások tételes adója hatálya alá, legalább az egyiknél meg kell fizetniük a járulékfizetési alsó határ után a járulékokat és a szociális hozzájárulási adót. E kötelezettségük alól nem mentesülnek arra hivatkozással, hogy a tételes adót megfizetik, így kisadózói minőségükben válnak biztosítottakká – írták megkeresésünkre.
