Az új szabályok nagyobb szabadságot nyújtanak a cégeknek abban, hogy számvitelüket saját piacukhoz, üzletmenetükhöz, vagy éppen az adott iparág szezonális tényezőihez igazítsák. A könnyítések megfelelő alkalmazás esetén életszerűbb, az üzleti döntések előkészítéséhez pedig hasznosabb számviteli információkat jelentenek.
Forint helyett euró
Az egyik változás például a korábbinál jóval nagyobb vállalati körnek teszi lehetővé, hogy könyvvezetési pénznemét az úgynevezett funkcionális pénznemére változtassa – fejtette ki Molnár Gábor, a Deloitte számviteli tanácsadás üzletágának igazgatója.
A lépés csökkentheti a vállalkozás kockázatait, hiszen a könyvelés pénzneme arra a (forinttól eltérő) devizára változtatható, amelyet a cég túlnyomó részben alkalmaz. Az áttérés azoknak segíthet igazán, akiknél a működés nagyban függ a devizás tételektől, valamint a forintos költségek és bevételek csak korlátozottan vannak jelen. Ilyenek például az erős exporttal rendelkező termelőcégek. Ahol viszont a más fizetőeszközben elszámolt tételek kevésbé meghatározóak, ott az áttérés ugyanolyan problémákat generálhat, mint korábban a forintos könyvvezetés.
A fenti indokolt esetekben a módosítás előnye, hogy az eredménytervek összeállításánál nem kell a jelentős árfolyamingadozással számolni, sem a devizában (például euróban) értékesített termékek, sem pedig a beszerzett készletek árában. Az eredménykimutatás nagy része ennek megfelelően független az árfolyamok alakulásától.
Nemzetközi vállalatoknál előnyt jelenthet az is, hogy az anyacégnek írt jelentésnél nem kell újabb devizanemet alkalmazni. További pozitívum, hogy egy kisebb vagy közepes cégnél az euróban készített beszámoló a potenciális nemzetközi befektetők számára is könnyebben értelmezhető.
Rugalmasabb évzárás
Egy másik fontos idei újítás főként az erős szezonalitással bíró iparágakat, így például a mezőgazdasági vagy turisztikai cégeket érintette kedvezően. A módosítás lehetővé teszi, hogy a társaságok az üzleti év kezdetét a naptári évtől eltérő dátumban határozzák meg. Szezonális, ciklikus tényező lehet például turisztikai vállalkozásoknál a nyári vagy téli főszezon vége, az élelmiszer- és a feldolgozóiparban pedig az őszi betakarítás vagy a szüret befejezése. A cégeknek az üzleti év fordulónapjának helyes megválasztása lehetőséget ad a kiegyensúlyozottabb, objektívebb pénzügyi jelentések összeállítására. Másfelől a számviteli zárás, mérlegkészítés, sokszor jelentős adminisztratív terhet jelentő feladatait a csendesebb időszakra tehetik át.
Ezzel a lehetőséggel a bankok, biztosítók és egyéb pénzügyi vállalkozások kivételével majdnem minden hazai vállalkozás élhet. Korábban ez csak a külföldi tulajdonú cégeknek volt megengedett abban az esetben, ha az anyavállalat mérleg-fordulónapja is eltért a december 31-től. További kivételek az egyszerűsített éves beszámolót készítő társaságok, illetve azok az eva-törvény hatálya alá tartozó vállalkozók, akik nyilvántartásaikat a számviteli törvény szerint vezetik – tette hozzá a Deloitte szakértője.
