Bár számos részlet nem ismert még, megkíséreljük megmondani, érdemes lesz-e, és ha igen, milyen vállalkozóknak éri meg áttérni a kormány munkahelyvédelmi programjában bejelentett újfajta tételes adózási formára. Rogán Antalt idézve: az evapluszra. Szerinte azért plusz, mert több ember számára nyújt lehetőséget, és jobb feltételekkel, mint az eva.
Az evapluszt 6 milliós bevétel alatt választhatják majd egyéni vállalkozók, bt-k és kkt-k. Kft-k nem. Az adó mértéke: főállásban havi 50 ezer forint, mellékállásban 25 ezer forint. Az evapluszosoknak csak ezt az egyetlen adót kell befizetniük áll a kormany.hu-n, de aztánn a felsorolásban nem szerepel az iparűzési adó a kiváltott adók között. Kérdés, az előbbi kijelentés hibás vagy pedig a felsorolás. Szerdán este az MTI-nek sem említette meg Balogh Ádám a Nemzetgazdasági Minisztérium helyettes adóügyi államtitkára, hogy az iparűzési adót is kiváltaná az új adó.
Az adminisztráció viszont biztosan egyszerűsödik az ígéret szerint.
Tényleg nem kell majd könyvelő?
Oldal György kizárt dolognak tartja ezt. Úgy véli, biztosan beépítenek majd a rendszerbe olyan ellenőrzési pontokat (igazoltatják a vállalkozóval, hogy tényleg jogosult-e a kedvezményes adózásra), amelyekhez mégiscsak kell a könyvelő. Nem hiszi, hogy tényleg nagyon egyszerű lenne az új adózás, s itt utalt például arra, hogy az elvárt béremeléshez adható támogatás szabálya és adminisztrációja is olyan bonyolult lett, hogy a cégek egy része inkább lemondott róla.
Zara László szerint viszont kiiktatható lesz a könyvelő. Ha így lesz, havi pár ezer forint költségtől megszabadulhatnak az érintettek. Ő az eddigi információk alapján úgy képzelné el az adminisztrációt, hogy a vállalkozó lefűzné a számláit, fizetné havonta főállásban az 50 (mellékállásban a 25) ezer forintos adót. Év végén pedig készítene egy összesítést a bevételeiről és azt beadná, mint bevallást. Azt is hozzátette, ellenőrzési pont kell, hogy legyen arra, hogy nem lépte-e túl a bevételi határt.
Oldal György szerint csak akkor lesz igaza Zara Lászlónak a könyvelő kiiktatásában, ha az ő elképzelései szerint valósul meg az adminisztráció. Van rá egy fogadása, hogy nem így lesz – tette hozzá.
Jobban járnak a vállalkozók?
A két megkérdezett adószakértő közül Oldal György nem hiszi, hogy minden érintett (évi 6 millió forint alatti bevételű) vállalkozót megtámogatnának. A korábbi gyakorlatból kiindulva biztos abban, hogy lesznek olyan korlátozások, amelyek jelentősen leszűkítik a lehetséges kedvezményezetti kört. Általánosságban szerinte nem fognak jobban járni a vállalkozók, legfeljebb az érintettek egy része.
Zara László szerint viszonylag tág kör járhat jól a tételes adózással, de a vállalkozások egyedi körülményeitől (például a költségeiktől) fog függeni, kiknek lesz jó a váltás.
A helyettes államtitkár véleménye szerint amennyiben egy eva-körbe tartozó vállalkozás árbevétele nem éri el az évi 6 millió forintot – ide tartozik az evások 60-70 százaléka -, a vállalkozónak lehetősége lesz arra, hogy éljen ezzel a “kedvező ajánlattal”.
Az áfa ugrik, de így is megéri
Akik eddig eváztak, és beleférnek az értékhatárba, azoknak biztosan megéri az új adó Zara szerint. Mégpedig azért, mert alanyi áfamentesség mellett biztosítási jogviszonyt is kapnak, és tb-járulékot sem kell fizetniük. Rogán Antal is megerősítette lapunknak, hogy az alanyi áfamentesség feltétel lesz. Baloh Ádám is azt mondta az MTI-nek, hogy ebben az adózási formában az áfát nem lehetne majd elszámolni.
Ez azt jelenti, hogy aki az evapluszt választja, az nem állíthat ki áfás számlát, mint korábban, evásként. Vagyis így elvész a bevétele 27 százaléka. Viszont mivel járulékot nem kell fizetnie, és az adója is csak havi 50 ezer forint (másodállásban 25 ezer), jobban fog járni. Evásként 37 százalék volt az adó, plusz 1 százalék az iparűzési teher és járulékot is kellett fizetni.
| Lényegesen több pénz maradhat az evás vállalkozónál, mint eddig |
|
Nézzünk egy évi nettó hatmilliós, havi nettó 500 ezer forintos bevételű főállású evást. Havi bruttó bevétele: 635 ezer forint. Adója (eva + iparűzési): 241 ezer forint. Járuléka: 25 ezer forint (minimálbérnél), vagy 29 ezer forint (bérminimumnál). Vagyis összesen 266-270 ezer forint adót fizet havonta. Eva-plusszal az adója mindössze havi 50 ezer forint lesz. |
Viszont az áfamentes számlázás felvet egy kérdést: ha cégnek számláz a vállalkozó, akkor a kapott számla alapján ennek a cégnek nem lesz áfa-levonási, visszaigénylési lehetősége. Rogán szerint itt azt kell majd mérlegelni a szerződő partnernek, hogy ez megéri-e neki.
Oldal György szerint ez semmilyen gondot nem jelent a másik cégnél, mivel nem kell áfányival többet kifizetni a szállítónak. Vagyis a költsége ugyanannyi lesz.
Olvasatában épp emiatt lesz érdekes mellékhatása a tervezett intézkedésnek: a körbetartozás csökkenése. Egyre gyakoribb, hogy (talán soha) nem fizetik ki a számlát a szállítónak, de a kapott számla áfáját levonják. Az alanyi adómentességgel ez a lehetőség megszűnik.
A költségtől is függ
Az évi 600 ezer forintos adó 6 millió forintos bevételnél épp 10 százaléknak felel meg. Vagyis pont annyi, mint amennyi a társasági adó lenne, ha a vállalkozó a normál szabályok szerint adózna. Viszont ha társasági adózna, akkor a költségeit is elszámolhatná. De a tételes adózás mellett erre nincs lehetősége. Zara ezért mondja, hogy (pont mint az evánál) az dönti majd el, kinek lesz érdemes választani az újfajta adózást, hogy ki mennyi költséget tud elszámolni.
Oldal György is hangsúlyozta, eddig is csak az választotta az evát, akinek nem volt jelentős elszámolható költsége, tehát most is mindenki számolni fog.
6 millió alatt is megéri majd?
Az evaplusz fix adó. Vagyis nem százalékosan arányul a bevételhez, mint az eva. Ez pedig kérdésessé teszi, hogy 6 millió alatti éves bevétel alatt is érdemes-e váltani. Mert míg a plafonnál 10 százalékra jön ki az adó, addig 5 milliós bevételnél 12 százaléknak, 4 milliósnál 15 százaléknak, 3 milliósnál pedig már csak 20 százaléknak felel meg. S ha még kevesebb a bevétel, akkor még nagyobb arányú a hozzá viszonyított adóterhelés a fix éves 600 ezer forintos adó mellett.
Kétséges, hogy a legkisebb vállalkozásoknak ez így megéri-e, bár Zara szerint a 20 százalékos adóteher is kedvező lehet. Tudomása szerint az evázók jelentős része 10 millió forint alatti bevételű. Közülük is a bt-k többsége 8 milliónál kevesebbet számláz évente, az egyéni vállalkozók zöme pedig 5 millió alatti bevételre tesz szert.
Nem lesz kijátszhatatlan
Az alacsony adó feltehetőleg ösztönözhet arra, hogy aki eddig nem (teljesen) legálisan végezte a tevékenységét, az ebbe az irányba mozduljon. De van néhány olyan kiskapu is, ami az ellenkező irányba hathat.
Mindkét adószakértő elképzelhetőnek tartja, hogy sokan „beállnak” majd az 5,9 millió forintos éves árbevételre. Akár úgy, hogy több kisebb vállalkozásba szervezik a tevékenységet. Akár úgy, hogy nem adnak majd számlát, vagy nyugtát, hogy tartani tudják a maximális bevételi tervet. Úgy látszik, ezt a kockázatot bevállalja a kormány.
Marad az eva és az ekho, ha csak a piac nem kéri, hogy szűnjön meg
A szakértők egyébként valószínűsítették, hogy az evaplusz megjelenésével párhuzamosan megszűnik az eva. Balog Ádám helyettes adóügyi államtitkár viszont azt mondta szerdán az MTI-nek , hogy a jelenleg igénybe vehető egyszerűsített adózási formák megmaradnak. Köztük az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (ekho), az egyszerűsített vállalkozási adó (eva), illetve az átalányadók különböző fajtái is.
De jelezte azt is, hogy a tárca konzultál a vállalkozásokkal, a piaccal, és amennyiben olyan felvetés fogalmazódik meg, hogy a felsorolt egyszerűsített adózási formák közül valamelyikre már nincs szükség, akkor szóba jöhet a megszüntetés.
A helyettes államtitkár azt mondta egyébként, hogy az Országgyűlés várhatóan szeptemberben fogadja el a munkavédelmi csomagot, így a vállalkozásoknak elegendő idejük áll rendelkezésre ahhoz, hogy döntsenek az esetleges januári változtatásokról.
