Üzleti tippek

Lopunk, csalunk, vesztegetünk

Minden negyedik magyar vállalatot érint a gazdasági bűnözés, s a rejtett esetek számára becslés sincs. A számítógépes csalások is megszaporodtak.

2011-ben minden negyedik magyar vállalat és világszerte minden harmadik vált a gazdasági bűnözés áldozatává, és valósággal felbecsülhetetlen a rejtve maradt esetek száma a PricewatershouseCoopers felmérése szerint. Ráadásul hazánkban növekszik az elkövetések gyakorisága. Magyarországon még mindig élen jár a korrupció, és egyre fenyegetőbb a számítógépes bűnözés veszélye a technológia fejlődése miatt – állapították meg a felmérés alapján.

A gazdasági bűnözés nem válogat

A PwC felmérésének eredményei 2011 őszén közel 4000 válaszadó segítségével születtek meg a világ 78 országának részvételével, ezzel a kutatás világszerte a legátfogóbb tanulmány a gazdasági bűnözés témakörében. A gazdasági bűnözés nem válogat; hatással van a vállalatokra mindenütt a világon iparágtól és cégmérettől függetlenül.

„A jelenlegi bizonytalan gazdasági helyzet vitathatatlanul táptalaja a gazdasági visszaélések terjedésének, de a legtöbb szervezet még mindig nem készül fel a lehetséges veszélyforrások felkutatására és a megoldásokra. Pedig a megfelelő protokoll kialakítása jelentősen csökkentheti a visszaélésekből adódó pénzügyi veszteséget és javíthatja a vállalati morált” – összegezte Fekete Miklós cégtárs a PwC sajtótájékoztatóján.

Növekszik a gazdasági visszaélések gyakorisága Magyarországon

A felmérésben részt vevő 85 vezető hazai vállalat véleménye alapján minden negyedik (28 százalék) magyar szervezet vált egy vagy több gazdasági bűncselekmény áldozatává az elmúlt 12 hónapban. Habár kismértékben csökkent a gazdasági visszaélést elszenvedő vállalatok aránya 2009-hez képest, ugyanakkor nőtt az esetek gyakorisága (2009-ben 25 százalék, 2011-ben pedig 29 százalék könyvelhetett el több mint 10 esetet, amelyek közül 8 százalék több mint 100 esetről számolt be). Sok visszaélésre mégis véletlenül derült fény, és megjósolhatatlanul sok gazdasági visszaélés maradhatott rejtve a vállalatok előtt.

Magyarországi tapasztalatok

Az eredmények alapján a lopás/hűtlen kezelés a leggyakoribb gazdasági bűncselekmény (50 százalék), ezt követi a korrupció és vesztegetés (38 százalék), majd a pénzügyi/számviteli adatok meghamisítása (21 százalék).
A válaszadók szerint a vesztegetés és a korrupció még mindig elterjedtebb Magyarországon (38 százalék), mint a közép- és kelet- európai régióban (36 százalék) és globális szinten (24 százalék).
Az esetek több mint felében (54 százalék) vállalaton kívüli elkövetők a gazdasági bűncselekmények fő tettesei a válaszadók szerint.

A beszállítók által elkövetett visszaélések aránya a 2009-es 0 százalékról 2011-re 15 százalékra emelkedett. Ez az arány meghaladja a közép- és kelet-európai szinten mért (13 százalék) eredményt, és lényegesen magasabb a nemzetközi szinten mért (9 százalék) aránynál is.
Belső elkövetőket az esetek 38 százalékában jelelöltek meg a válaszadók fő elkövetőként, döntő többségük vezető beosztású (67 százalék): középvezetők (az esetek 44 százalékában), de 22 százalék a cég felső vezetéséhez tartozik. Aggodalomra ad okot, hogy az elkövetők közül a felső vezetők aránya emelkedett 2009-hez képest (18 százalék).

A magyar vállalatok közötti különbségek növekednek azzal kapcsolatban, hogy mennyire veszik és kezelik komolyan a gazdasági bűncselekményekkel kapcsolatos problémákat. A felmérés alapján a feltárt esetek ötödében (22 százalék) semmit nem tettek a vállalatok a belső elkövetőkkel szemben. Ezenfelül, az esetek 22 százalékában csupán áthelyezésre kerültek a belső elkövetők – a regionális (5 százalék) és globális (4 százalék) arányhoz képest.

Számos módszer létezik azonban a gazdasági visszaélések megelőzésére és feltárására. Ilyenek például a beszállítókkal kapcsolatos alapos háttérvizsgálatok, melyeket erőforrás hiányában hajlamosak a cégek elhanyagolni. Valamint az anonim bejelentő programok használata: azon vállalatok 85 százaléka, ahol már bevezették, hatékony eszköznek ítéli  a megelőzésben és felderítésben. Azonban a válaszadók közel fele (45 százalék) még nem hozta létre az anonim bejelentéseket lehetővé tévő rendszerét. Emellett a csalási kockázatok rendszeres értékelése is segíti a vállalatokat a visszaélésekre való kitettségük elemzésében, illetve a csalások és általuk okozott károk minimalizálásában.

Számítógépes bűnözés – Növekvő fenyegetés, de még mindig nem félünk?

A napjaikban zajló technológiai és digitalizációs fejlesztések (az okostelefonok és mobilalkalmazások terjedése, a közösségi média, internetalapú működés, a világon átívelő vállalati szoftverek) kapcsán az egyik legnagyobb fenyegetést kétség kívül a számítógépes bűnözés jelenti a gazdasági visszaélésekben. A számítógépes bűnözés mára bekerült a TOP4 gazdasági bűnözési típus közé világszerte. Holott a felmérésben részt vevő válaszadók közel negyede vált már áldozatává világszerte, ez a típusú bűncselekmény éri a legváratlanabbul a felkészületlen vállalatokat.

Vajon mennyire veszik komolyan a hazai vállalatok e veszély fenyegetését?

Míg globális szinten a válaszadók 39 százaléka érezte úgy, hogy az elmúlt 12 hónapban a számítógépes bűnözéssel kapcsolatos veszélyek emelkedtek a vállalatra nézve, addig a magyar válaszadók pusztán 14 százaléka, és kevésbé aggódnak a számítógépes bűnözés okozta károk és anyagi veszteségek miatt is. A félelem hiánya a tudatosság hiányával is összefügghet. Aggasztó, hogy a válaszadók 42 százaléka semmilyen számítógépes bűnözés kockázataira felhívó oktatást nem kapott az elmúlt 12 hónapban – ami arra utalhat, hogy potenciálisan nem is ismerik a vállalatukat fenyegető számítógépes bűnözésből fakadó kockázatokat.

Hazánkban a válaszadók csupán 8 százaléka véli, hogy vállalatának valószínűleg szembe kell néznie a  számítógépes bűnözéssel a következő 12 hónapban, szemben a globális 26 százalékos és regionális 22 százalékos aránnyal. Összegezhető tehát, hogy a hazai szervezetek inkább reaktív, mintsem proaktív hozzáállást mutatnak a számítógépes bűnözés veszélyeivel szemben.

Bizonytalan gazdasági helyzet – növekvő fenyegetettség

A gazdasági bűncselekményekre természetesen hatással van a kiszámíthatatlan gazdasági helyzet. A napjainkban egyre gyakoribb létszámcsökkentések azzal is járnak, hogy kevesebb erőforrás áll rendelkezésre a szervezeten belül a gazdasági bűncselekmények felderítésére és megelőzésére. Például a belső ellenőrzés létszámának csökkenése kevesebb csalás észleléséhez és megelőzéséhez vezethet a jövőben, ami által a vállalat nagyobb kockázatnak van kitéve.  A közvetlen pénzügyi veszteség mellett a gazdasági bűnözés súlyosan károsíthatja a márkaneveket vagy megtépázhatja a vállalatok jó hírnevet. Ahogy a társadalom egyre kevésbé toleráns az etikátlan magatartással szemben, úgy a vállalatoknak is biztosítaniuk kell a közbizalom megszerzését – és fenntartását, hiszen ez a túlélésük egyik kulcsa.

Ajánlott videó

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.