Mint megírtuk, hétfőn a parlament elfogadta, és január 1-jével hatályba is lépteti, az új szakképzési hozzájárulásról szóló törvényt. Az új szabály szerint a munkáltatók nem vonhatják le közvetlenül a szakképzési hozzájárulásból a dolgozók képzésének költségét, ezen belül a nyelvi képzést sem. Viszont pályázati úton lehet majd támogatást kérni a képzésekhez, de ennek részletei még nem ismertek. A pályáztatással valószínűleg nehézkesebb lesz a szakképzések költségeinek elszámolása.
Milyen hatása lehet?
A változtatás komolyan visszafoghatja a dolgozók nyelvi képzését, és a versenyképességet is csökkentheti – állítja a Nyelviskolák Szakmai Egyesülete (NYESZE).
Felmérésük szerint a dolgozók nyelvi képzését biztosító vállalatok közel 60 százaléka finanszírozta a tanfolyamokat a szakképzési hozzájárulásból, így az újonnan elfogadott törvény több ezer elsősorban hazai kis-és középvállalkozás képzési keretét csökkenti, tovább rontva régiós versenyképességüket.
Az újonnan elfogadott törvény több ezer elsősorban hazai kis- és középvállalkozás képzési keretét csökkenti tovább drámai mértékben súlyosbítva a gazdasági válság okozta amúgy is nehéz helyzetüket – valószínűsítik.
Most is kevesen beszélünk nyelveket
Az új kormányzati intézkedés a munkaképes korú magyar lakosság nyelvtanulásának gátja, éppen annak a társadalmi rétegnek nem biztosítja a fejlődési lehetőséget, amelynek 75 százaléka – az EU statisztikai hivatalának felmérése alapján – saját bevallása szerint nem beszél egyetlen idegen nyelvet sem.
Az egyik vezető állásportál felmérése alapján 2010-ben a hazai munkaadók 61 százaléka várt el legalább tárgyalóképes angol nyelvtudást az új belépőktől. Az EU statisztikák szerint viszont a 25-64 éves magyar lakosság alig 15 százaléka állította, hogy beszél angolul – írja a NYESZE. Arányosan kevesebb, mint fele annyian beszélünk angolul, mint a szlovákok vagy a csehek, és csak harmad annyian, mint a horvátok.
Az állam sem jár jól vele
Úgy vélik, a törvénymódosítás az adóbevételek növelését célozza, de szerintük tévedés azt gondolni, hogy ez a lépés a költségvetésre csak pozitívan hathat. Egyértelműen kimutatható, hogy a nyelvtudás a külkereskedelem egyik alapvető mozgató rugója. Egyetemi kutatások szerint régiónkban az angol nyelv ismerete átlagosan 74 százalékkal növeli az egyes országok külkereskedelmi forgalmát.
Lemaradásunk az új törvénynek köszönhetően nem csak tovább növekszik, hanem gazdasági versenyképességünket is rontja – állítják. A kormányzat döntésével nem ismerte fel, hogy a nyelvtudásba fektetni szigorúan ajánlott befektetési forma – összegez a NYESZE.
