Oszkó Péter szerint alapos okkal feltételezhető, hogy a 2007. májusában – a Malév privatizációját követően – kötött garancia-megállapodás kapcsán akár a hűtlen kezelés gyanúja is felmerülhet – áll a közleményben.
A Malév helyzetének rendezéséről – hosszas tárgyalások után – az idén februárban állapodott meg a magyar és az orosz fél. A megállapodás eredményeként a magyar állam a Malév – döntően a cég köztartozásainak tőkévé alakításával – többségi tulajdonosa lett. A tulajdonosnak nem fizetett, hanem, mint az ügyvezető pénzügyminiszter fogalmazott, kiszorította a tulajdonból. A magyar állam a Malév 95 százaléknyi részvényét szerezte meg, a fennmaradó hányad pedig az AirBridge Zrt.-é maradt.
A magyar-orosz megállapodást a február 26-i kormányhatározat részletesen ismerteti. Ebben már szerepel az a “bizonyos” 32 millió euró viszontgarancia, amely miatt a Fidesz-KDNP az ügyvezető pénzügyminiszter bizottsági meghallgatását kezdeményezte, a Jobbik pedig csütörtökön feljelentést tett.
Oszkó Péter a bizottsági meghallgatáson szerdán azt mondta: a magántulajdonban lévő Malév – a magyar jogba ütközően – viszontgaranciát adott a Vnyesekonombanknak, de nem 32 millió euró, hanem ennél nagyobb összegre. A magyar-orosz tárgyalások eredménye, hogy ezt a viszontgaranciát, azaz a Vnyesekonombank követeléseinek teljesítését szolgáló összeget 32 millió euróban maximálták, és kikötötték, hogy a kifizetést a Malév a bíróságon visszakövetelheti.
Az ügyvezető pénzügyminiszter arról is tájékoztatta a képviselőket, hogy a könyvvizsgáló a könyvvizsgálat során nem talált dokumentumot a viszontgarancia vállalásról, bár azt a Malév igazgatósága és felügyelőbizottsága is jóváhagyta. Mindkét testületben képviseltette magát a magyar állam – mondta Oszkó Péter a bizottsági meghallgatáson, de az ülés után újságíróknak hozzátette: tisztázatlan, hogy a vádak kivel szemben állnak fenn.
