Egyszerre sújtja a szektort a gazdasági válság és az online orgánumok térnyerése, utóbbi azonban nem a nyomtatott lapok halálát hozza, hanem a régi és az új médiahagyomány ötvözését – mutatott rá Havas Katalin a konferencián mondott beszédében. A Magyar Lapkiadók Egyesületének főtitkára emlékeztetett arra, hogy az új technológiák korábbi megjelenése sem szorította ki a piacról az elődöt. Sokan mindkét technológiát használják, a naponta internetezők kilencven százaléka például olvas újságot – tette hozzá. A fejlődő világban – így Afrikában, Ázsiában és Dél-Amerikában – tapasztalt bővülés miatt dinamikus a nyomtatott médiumok piaca.
Borúsabbnak festette le a nyomtatott lapok helyzetét Piet Bakker, a hollandiai Utrecht kommunikációs és médiaiskolájának professzora, aki egy évtizede foglalkozik ingyenes lapokkal. Mint mondta, az európai fizetős lappiac az 1980-as évek vége óta három százalékkal zsugorodott évente, és ezekben az adatokban még nem szerepel, hogy akad olyan nemzetközileg is mértékadónak tartott orgánum, amely a példányok több mint harmadát ingyen osztogatja el. A fejlődő piacok kedvező adatai kapcsán pedig arról beszélt: az ázsiai adatok pontossága legalábbis megkérdőjelezhető.
Piet Bakker szerint a „grátiszlappiacon” – noha az olasz olvasók kegyeiért hat, a dánokéért öt, a hollandokéért és a spanyolokéért négy országos ingyenes napilap verseng – ismét közelít az „egy ország, egy újság”-modell ideje. Ennek szerinte az az oka, hogy e laptípussal az emberek kevésbé azonosulnak, így nem annyira hűségesek egy adott kiadványhoz, mint a fizetős orgánumok olvasói. Felhívta arra is a figyelmet: az ingyenes lapok sokkal erősebben függnek a gazdasági helyzettől, mint fizetős társaik, így sokkal jobban sújtotta őket a válság. Ennek ellenére Európában 22 millió példányt olvasnak belőlük, ami nagyobb, mint a kontinens legnagyobbjának számító német lappiac teljes fogyasztása – tette hozzá.
