A magyar gazdaság idén várhatóan 6,5 százalékkal, jövőre 0,5 százalékkal esik vissza, de 2011-12-ben már 3-3,5 százalékkal nő – áll a Költségvetési Tanács honlapján kedden kiadott előrejelzésben.
Rövid dicséret
A büdzsé átláthatóságát növelni hivatott független testület első közleménye szerint a kormány idei intézkedés-csomagjának nettó hatásaként legalább 1-1,5 százalékkal emelkedhet az áruk és szolgáltatások kibocsátásának szintje hosszabb távon.
Amennyiben a gazdaság szereplői a lépéseket hitelesnek tekintik, akkor viszonylag gyorsan alkalmazkodnak hozzájuk, és már rövidebb távon is érvényesülhetnek a kedvező hatások.
Kockázatok hosszú sora
A központi költségvetés kiadási oldalán a megemelkedett munkanélküliség miatt magasabb passzív munkaerő-piaci ellátások, egyes állami vállalatok működési vesztesége, a bővülő állami kezességvállalás és a recesszió miatt mintegy kétszeresére növekvő kezesség- és viszontgarancia-beváltás, valamint a negatív jegybanki eredmény okozhat többletkiadást (az MNB vesztesége egy éves késéssel jelent effektív költségvetési kiadást) – olvasható a Költségvetési Tanács közleményében.
A bevételi oldal kockázatai közül a testület szerint kiemelkedik a társasági adóbevétel: rendkívül nehezen jelezhető előre a recesszió időszakában felhalmozódó veszteségek elhatárolásából eredő későbbi adóbevétel-elmaradás – olvasható az elemzésben.
Ezen túl az államháztartás egészének egyenlege szempontjából jelentős bizonytalanságot hordoz az önkormányzati szektor, amelynél a korábbi években – főleg adósság ellenében és bankbetét formájában – felhalmozott likvid eszközállomány lehetőséget adhat arra, hogy a várhatóan elmaradó bevételek és központi támogatás-csökkentések ellenére szinten maradjanak, illetve emelkedjenek a kiadások. Ezért a központi támogatáscsökkentés hatását akár ellensúlyozhatja is a növekvő önkormányzati hiány.
1 százalék kockázat
Bár a 2010. évi költségvetést még nem érinti, a tanács felhívja a figyelmet arra, hogy a személyi jövedelemadó sávhatárának megemelése – minden egyéb hatást figyelmen kívül hagyva – a GDP mintegy 0,6 százalékával növelheti a költségvetés hiányát.
Kopits György, a testület elnöke keddi sajtótájékoztatóján a távirati iroda jelentése szerint azt mondta: 2010-ben a GDP mintegy 1 százalékára rúgnak a költségvetési kockázatok.
