Üzleti tippek

Médiacézárok a szomszédból

admin
admin

2009. 06. 10. 12:00

Több közös vonásuk is van a román médiamoguloknak: szinte mind túl vannak az ötvenen, majdnem mindannyian belekóstoltak a politikába, elképesztően gazdagok, és jóformán egyiküknek sem makulátlan az erkölcsi bizonyítványa.

Noha Románia médiapiaca mindössze nettó 600 millió euróra (kb. 170 milliárd forintra) tehető – vagyis ott arányaiban jóval kisebb reklámpénzek mozognak, mint hazánkban –, keleti szomszédunk médiavezetői sokkal vagyonosabbak, mint magyar kollégáik. Míg a Napi Gazdaság A 100 leggazdagabb 2009 listáján mindössze öt médiában (is) érdekelt milliárdos szerepel, akik közül egyedül Széles Gábor került be az első tízbe 70 milliárd forintos (246 millió eurós) vagyonával, addig a tíz leggazdagabb román között öt médiamágnás is található (lásd táblázatunkat).

A listaelső Dinu Patriciu nem kevesebb mint kétmilliárd euróval büszkélkedhet, de a tizedik helyen található Voiculescu famíliának is két és félszer annyi van a bankszámláján, mint Szélesnek. Érdemes megemlíteni azt is, hogy az első negyven helyezett közül minden másodiknak van valamilyen médiás érdekeltsége, ha nem is cégcsoport, minimum egy-egy helyi lap.

Bűnös szektor

Más kérdés, hogy a román média „kiskirályai” milyen úton-módon szerezték mesés vagyonukat. Amellett, hogy nem a semmiből építették fel birodalmukat, megállapítható az is, hogy többségük nem a becsületesség és a fair play mintapéldánya. Ha lenne olyan toplista, amely a legkacifántosabb vagyonszerzési történeteket vonultatná fel, a médiások valószínűleg azon is az élbolyban végeznének.

a leggazdagabb románok 2008-ban

1. Dinu Patriciu (2000 millió euró) média, ingatlan, olaj és energetika, szállítási, IT

2. Ion Tiriac (1000 millió euró) sport, autó, ingatlan, bank és biztosítás

3. Teszári Zoltán (900 millió euró) média, energetika, ingatlan, IT

4. Marius és Emil Cristescu (850 millió euró) vegyipar, olaj és energetika, szállítás, turizmus

5. Sorin Ovidiu Vantu (850 millió euró) média, ingatlan, olaj, turizmus

6. Veronica Dragan (800 millió euró) Constantin Dagan üzletember, író, történész özvegye

7. Gigi Becali (750 millió euró) ingatlan, sport, fegyver, élelmiszeripar

8. Bobby és Razvan Paunescu (700 millió euró) média, ingatlan, szállítás, turizmus

9. Ovidiu Tender (700 millió euró) építőipar, gyógyszeripar, hotel, szállítás

10. Voiculescu család (650 millió euró) média, bank, kereskedelem, mezőgazdaság

Forrás: Adevarul Top 500 milliárdos

A dobogó felső fokára minden bizonnyal az 54 éves Sorin Ovidiu Vantu állhatna, aki az elmúlt években több médiavállalkozás tulajdonosa is volt. Ezek közül a legismertebb a négy tévécsatornát (Realitatea Tv, The Money Channel, Romantica, Telesport), két rádióadót (Radio Guerrila, Total), tíz újságot (többek közt Business Standard, Money Express vagy az egyik legnagyobb hirdetési bevételű ingyenes heti programmagazin, a 24-Fun) és a NewsIn médiaügynökséget magában foglaló Realitatea–Catavencu csoport. Az üzletember 1997-ben fektetett be először a médiába, s addigra már jócskán volt mit a tejbe aprítania korábbi kétes tevékenységeinek köszönhetően.

A Krónika című magyar nyelvű országos napilap információi szerint először 1981-ben került konfliktusba az igazságszolgáltatással, az akkor még könyvelőként dolgozó vállalkozót 5 év és 10 hónapra ítélte el sikkasztásért és hamisításért a Neamt megyei bíróság. Hatalmas, 850 millió eurós vagyona nagy részét a 90-es évek közepén szerezte Vantu, aki a román közéletben az Országos Befektetési Alap (FNI) csődbe juttatása révén vált hírhedtté. A pénzügyi piramisjátékként működő céget 1995-ben hozta létre, amely aztán 2000-ben az ugyancsak az ő érdekszférájába tartozó Vallások Nemzetközi Bankjával együtt ment tönkre.

A befektetési alap csődjével 300 ezer embert károsított meg, a botránynak pedig politikai vonatkozása is volt. A bűnügyi vizsgálat során ugyanis kiderült, hogy az FNI-ből elsikkasztott pénzösszegek a Befektetési és Fejlesztési Bank (BID) létrehozását szolgálták, amely viszont sajtóforrások szerint Nicolae Vacaroiu volt kormányfő nevével hozható összefüggésbe. Míg az FNI csődbe juttatásáért 13 embert négy és húsz év közötti börtönbüntetésre ítéltek, Vantu nem szerepelt a gyanúsítottak között. Ellene csak a BID létrehozását vizsgáló dossziéban emeltek vádat, de úgy tűnik, ítélet hiányában ez elévül, így a vállalkozó megússza büntetlenül.

—-Pénzmosás és politikai hátszél—-

A gazdag pénztáros

Felix

A Wikipedia szerint az üzletember annak idején Felix fedőnévvel nemcsak, hogy jelentett a kommu- nista diktatúra titkos- szolgálatának, a Securita- ténak, hanem valószínű- síthető, hogy külkapcsolatai révén – a nyolcvanas években – egy román-ciprusi vegyes vállalaton és egy titkos kontón keresztül külföldre menekítette Ceausescu pénzeit. A forra- dalmat követően a diktátor titkos vagyona után nyo- mozó kanadai szakértő csoport kérte is Dan Voiculescu letartóztatását, azonban ez végül elmaradt, mert a nyomozást ismeret- len okokból felfüggesztet- ték.

Kevesebb csalással, ámde jóval nagyobb politikai hátszéllel került be a milliomosok klubjába Nicolae Ceausescu pénzeinek állítólagos kezelője és Románia szenátusának egyik jelenlegi alelnöke, Dan Voiculescu. Az ország tizedik leggazdagabbja 1946-ban született, és egészen az 1989-es forradalomig szerény körülmények között élt, annak ellenére, hogy közgazdászként a sokak által áhított és viszonylag jól fizető külkereskedelmi területen dolgozott.

Állítólag éppen az akkor megspórolt pénzekből rakta le birodalma alapköveit: 21 éven keresztül gyűjtögette a külkereskedőknek járó hétdolláros napidíjat, majd amikor összegyűlt 30 ezer dollár, megalapította a Grivco Holdingot. A csoport ma 2800 alkalmazottat foglalkoztat húsz különböző profilú cégben, ezek közül a legismertebb az Intact Media Group, Románia egyik legerősebb médiavállalata.

Jelenleg hat tévécsatorna (Antena 1, Antena 2, Antena 3, Euforia Tv, Antena International, GSP Tv), tucatnyi kiadvány, négy rádió, reklámügynökség, nyomda és produkciós cég tartozik a Voiculescu lánya által irányított cégbirodalomhoz.

Olajos háttér

Többek közt adócsalással, tőzsdei manipulációval, pénzmosással vádolják az ország leggazdagabb emberét, az elsősorban olajban és ingatlanban utazó Dinu Patriciut is. Az 59 éves üzletembert világszinten is jegyzik: a Forbes által összeállított listán a 462. leggazdagabbnak számít.

A tervezőmérnök Patriciu a 70-es években több dizájnpályázatot is megnyert, s egy ilyen verseny eredményeként néhány kollégájával együtt többek közt ő tervezhette Reza sejk fiának palotáját Abu-Dzabiban, majd további 25 irodaépületet és szállodát az Egyesült Arab Emírségekben. Az 1989-es forradalom után tért haza Romániába, ahol a politikában és az üzleti életben is megvetette a lábát. 2003-ban visszavonult a politikától, hogy csak az üzletnek élhessen. Akkor a szekér már javában ment: még 1998-ban felvásárolta a Rompetrol országos olajtársaságot, amelynek részvényeit 2007-ben eladta a kazahsztáni KazMunaiGas cégnek, összesen 2,7 milliárd dollárért. A médiaiparba 2005-ben szállt be a Click! nevű bulvárlappal, az Adevarul országos napilappal, valamint a Foreign Policy helyi kiadási jogának és a Dilema című kulturális hetilapnak a felvásárlásával.

Ezután megalapította az Adevarul Holdingot, amely többek közt a Forbes magazin romániai kiadását is gondozza, 2008-ban pedig megszerezte a Ringier-től az ukrán Bliket. Mivel vitatható, hogy az Adevarul című újság jogszerűen került-e a tulajdonába – lévén, hogy a tranzakció előtt elhunyt tulajdonos örökösét megkerülve vette meg Románia egyik legnagyobb példányszámú napilapját –, az érintett bírósági eljárást fontolgat Patriciu ellen, aki a perrel együtt médiabirodalma nevének használati jogát is elveszítheti.

Inkognitóban

Kilóg a romániai médiacézárok sorából a nagyváradi születésű Teszári Zoltán. Nemcsak életkora miatt (mindössze 39 éves), hanem azért is, mert lényegében inkognitóban él. Románia leggazdagabb magyar üzletembere olyannyira nem szereti a szereplést, hogy közvetlen ismerősein kívül senki nem tudja, hogy néz ki. Csak nagyon kevesen léphetnek kapcsolatba vele, a mobilszámát még a barátai nagy része sem ismeri.

A Digi Tv mindenható ura fagylaltosként kezdte karrierjét. Később kapcsolatba került Kiss Sándor üzletemberrel, akitől évekig elhúzódó részletfizetéssel 1992-ben megvásárolta a nagyváradi és a brassói kábeltévé-hálózatot működtető TVS társaságot. Ebből épült ki 1994-re a Romanian Cable Systems SA (RCS), amelynek különböző cégösszevonások után ma már RCS & RDS a neve. A távközlési vállalat Románián kívül hat kelet-közép-európai országban van jelen.

A mamutcég stratégiai pozíciókat szerzett a román piacon, és ezt jól mutatja, hogy amikor 2007 augusztusában az RCS & RDS hálózata összeomlott, két órára lebénult a bukaresti tőzsde. Az egyik legnagyobb esemény a vállalat életében a műholdas tévészolgáltatás elindítása volt 2004-ben, Digi Tv márkanév alatt. A magyar piac akkor tapasztalhatta meg Teszári „árlenyomó” stratégiáját, amikor 2006 februárjában nálunk is bevezették a műholdas tévés csomagokat. A szolgáltatás azóta kábeltévével, internettel és vonalas telefonnal bővült, ma a Digi Tv-nek 420 ezer, a DigiKábelnek pedig 170 ezer előfizetője van Magyarországon.

Szegény gazdag

szakmai babér

Az idén januárban megvá- lasztották a Central European Media Enterprises (CME) üzemeltetési vezéri- gazgatójává. Kelet-Közép-Európa egyik legnagyobb médiatársaságában, a Media Pro Groupban is van némi részesedése, összesé- gében pedig 6 ország 22 tévéje tartozik a portfólió- jába. Állítólag főként azért esett Sarbura a választás, mert a vállalkozás abban bízik, hogy a Pro Tv sikeres üzleti modelljét a szakember képes lesz alkalmazni a CME többi tévécsatornájánál is.

Adrian Sarbu az egyetlen a mágnások közül, akinek szakmailag is van némi köze a médiához. Az 54 éves televíziós a bukaresti színház- és filmművészeti egyetemen végzett, több mint 150 rövidfilmet jegyez, köztük azt az 1989-es forradalomról szólót is, amit saját kezűleg vett fel.

Korábban politikai babérokra tört, majd Dinu Patriciuhoz hasonlóan ő is hamar visszavonult, hogy a médiával foglalkozhasson. 1993-ban megalapította a Pro Tv-t, a legnagyobb román kereskedelmi televíziót, majd az évek során felépítette a különböző tévécsatornákat (pl. Pro Cinema, Acasa), rádiókat, hírügynökséget (Mediafax), produkciós céget, kiadóvállalatot is felölelő Media Pro birodalmat, amelynek több kelet-európai országban van érdekeltsége.

Sarbu ugyan nincs a tíz leggazdagabb között,
de anyagilag azért nem áll rosszul. Erről árulkodik az is, hogy divattervező felesége 2003-ban 11 millió dollárral lépett ki hatéves házasságukból, így egy bukaresti házon és két luxusautón kívül többek közt Marlene Dietrich párizsi lakását is sikerült megvásárolnia.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Cegléd, 2011. augusztus 14.
A ceglédi Toldy Ferenc Kórház-Rendelőintézet.
MTI Fotó: H. Szabó Sándor
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.