A megújult hitelintézeti törvény előírja: egy bank, takarékszövetkezet a továbbiakban csak akkor emelheti meg egyoldalúan a mikrovállalkozással – azaz a 10 főnél kevesebb foglalkoztatottal és évi maximum 2 millió eurónyi árbevételű cégekkel – megkötött hitel- vagy pénzügyi lízingszerződés kamatát, díját vagy más terhét, ha egy, az adott költségre közvetlenül ható külső feltétel megváltozása ezt indokolttá teszi. Magyarán, a bankoknak ezentúl a szerződéseikben meg kell nevezniük egy olyan külső költségelemet, amelynek drágulása esetén – és csak akkor – emelhetik az ügyfél felé jutalékukat, kamatukat. (Eddig egyes bankok „üzletpolitikájuk megváltozására” vagy „bármely egyéb okra” hivatkozva is emelték a költségeket.)
Fair play?
Az új előírások szerint egy ügyfélköltséghez, kamathoz csak egy külső feltétel társítható. Annak bizonyítása az ügyfél felé, hogy utóbbi ára tényleg borsosabb lett, ezentúl a bankot terheli. Sőt, a törvény azt is előírja: ha a külső költségelem olcsóbb lett, akkor ezt átvezetve természetesen az ügyfél adott jutalékát, kamatát is csökkenteni kell. A parlamenti honatyák ráadásul megtiltották azt a gyakorlatot is, hogy a futamidő alatt váratlanul újfajta díjak „bukkanjanak fel”, amelyekről a szerződés megkötésekor a hitelintézet nem is állapodott meg a mikrocéggel.
A pénzintézeteknek az eddiginél jóval korábban kell értesíteniük az ügyfeleket a kedvezőtlen módosításokról. Eddig ezt úgy is meg lehetett tenni, hogy a bank 15 nappal a változtatás előtt kifüggesztette fiókjaiban erről szóló hirdetményét. Nyártól viszont a rossz hírt már 60 nappal korábban levélben vagy más, személyre szóló tájékoztatóban közölni kell az adósokkal. Kivételt a – vállalkozói hitelpiacon jól ismert – referencia-kamatlábhoz (például a Buborhoz, Liborhoz, jegybanki alapkamathoz) kötött szerződések jelentenek, amelyeknél nincs ilyen előzetes tájékoztatási kötelezettség.
Egyenrangú viszonyok
Ha a mikrovállalkozás nem fogadja el a kedvezőtlen szerződésmódosítást, joga van annak hatályba lépése előtt a szerződés díjmentes felmondására (kivéve a referenciakamatos vagy a jelzáloglevéllel finanszírozott kölcsönöket). Kérdés persze, hogy, mondjuk, egy beruházási hitelt felvett vállalkozás miképp tudná pár nap alatt törleszteni teljes meglévő adósságát például úgy, hogy egy másik banknál hitelt igényelve vállalná annak a kölcsönbírálattal kapcsolatos, egyszeri újabb terheit.
Az új paragrafusok miatt (egyes rémhírekkel ellentétben) nem kell az összes, már meglévő hitelszerződést újra megkötni. E helyett „fokozatos bevezetés” történik: ha egy bank a továbbiakban emeli meglévő hiteleinek díját, kamatát, akkor az ehhez kötődő általános szerződésifeltétel-módosítás keretében a továbbiakra már meg kell neveznie az ehhez kötődő külső költségelemet (tehát e miatt sem kell szerződést átfogalmazni). Az új kölcsönszerződések pedig természetesen már az új feltételekkel köttetnek majd augusztustól.
