Bajnai vasárnapi sajtótájékoztatóján bejelentette a már ismert megszorító intézkedéseit (13. havi nyugdíj és bér eltörlése, közszolgálati bérbefagyasztás, családi pótlék befagyasztása, gázártámogatás fokozatos kivezetése stb. – részletesen
Fotó: Gáti András
Fizetnek a gazdagok?
A „fizessenek a gazdagok” jellegű szocialista javaslatok háromféle módon jelennek meg Bajnai programjában: megmarad jövő év végéig a magánszemélyek különadója, a progresszív ingatlanadó, s a nagy teljesítményű autók súlyadóját megnövelnék.
A magánszemélyek 4 százalékos különadóját idén 7 millió 446 ezer forint jövedelem fölött kell megfizetni, s ez nagyjából 30 milliárd körüli bevételt jelent a költségvetésnek. A nagy teljesítményű autók súlyadójának megemelése még „kidolgozás alatt van”.
(Ha valóban az autó teljesítménye lesz a mérvadó, akkor nem lesz majd könnyű elmagyarázni mondjuk egy 163 lóerős, 97-es, mintegy félmillió forintot érő Renault Safrane tulajdonosának, mitől is számít ő annyira tehetősnek.)
A nagy meglepetés – ingatlanadó, értékhatár nélkül
A legnagyobb meglepetés Bajnai adótervezetében az általános, értékalapú ingatlanadó volt – ennyire messze a Reformszövetség sem ment, ők 30 milliónál határt húztak volna. Bajnai tehát – annak alapján, amit a sajtótájékoztatón elmondott – még a panellakásokat is megadóztatná. Bajnai azt mondta, a kisebb értékű lakásokat nagyjából annyi adó terhelné, amennyi jelenleg is, de arról nem beszélt, hogy az önkormányzatok rendszerint csak a cégeket terhelik az ingatlanokkal kapcsolatos adókkal, a magánszemélyek esetében általában nem élnek törvényes lehetőségükkel.
Bajnai arra sem tért ki, vajon a még ki sem fizetett lakás után is adót kell-e fizetni – hiszen az még bajosan tekinthető vagyonnak.
Az adó progresszív lenne, a nagyobb értékű ingatlanért arányaiban többet kellene fizetni, s lenne méltányossági elem is: a nyugdíjasok nem fizetnének.
Igazságtalan lenne
A legmesszebbmenőkig igazságtalan egy vagyonelemet – a magyarországi ingatlanokat – kiragadni, s megadóztatni – mondta az FN-nek Vadász György adószakértő, az Okisz társelnöke, a kisvállalkozások egyik érdekképviselője még a Bajnai-program nyilvánosságra hozatala előtt.
A rendszerváltás óta eltelt 20 év alatt kikristályosodott, mit is érthetünk a vagyon alatt, s óriási vagyonok is létrejöttek – mondta Vadász. A vagyon fogalmába beletartozik a műkincs, a jacht, a helikopter, a vagyoni értékű cégrész is – hívta föl a figyelmet az adószakértő. A vagyonadó bevezetését társadalmi vitának kellene megelőznie – tette hozzá.
Vadász szerint nem abból kell kiindulni, hogy azért nem adóztatunk meg minden vagyonelemet, mert „el lehet titkolni”, ezen az alapon a jövedelmeket sem lehetne megadóztatni. Természetesen a vagyon adóztatásánál vannak olyan gondok, hogy folyton változik az eszközök értéke – ez fönnáll az ingatlannál is, csak nem tűnik föl annak, aki benne lakik – de ez a gond jogtechnikailag megoldható lenne. A vagyont nem kellene hajszálpontosan megbecsülni, tűréshatárt kellene beépíteni a jogszabályba, s nem kellene a rendszert túlbürokratizálni sem – mondta az adószakértő. Vadász György szerint egyes skandináv országokban a széles értelemben vett vagyont adóztató, jól működő rendszerek vannak.
(A képviselői vagyonbevallásokat böngészve látható egyébként, hogy akadnak nagyon jómódú képviselők – ilyen egyébként a milliárdos Gyurcsány is -, akiknek elenyésző ingatlanvagyonuk van).
adólépések
Még idén:
– 25 százalékos lesz az áfa általános kulcsa (Ez jó 4 százalékos fogyasztói áremelkedést jelent változatlan adóalapot feltételezve. Ha a kereskedők a csökkenő kereslet miatt nem hárítják át az egész adónövekményt a fogyasztóra – amire azért jó esély van – az általános áremelkedés ennél kisebb lesz).
– Belép egy új, kedvezményes, 18 százalékos áfakulcs a tejre, tejtermékekre, pékárura, távhőre.
– Jövedéki adók megemelése (üzemanyagok, dohányáruk, szeszes italok) átlagosan 5-6 százalékkal.
– Az alsó szja-sávhatár kitolása 1,9 millió forintig („ha a makropálya megengedi”, visszamenőlegesen, január elsejétől, „még egyeztetés alatt van” – ez az intézkedés egyébként megegyezik Gyurcsány Jövőre:
– Általános, értékalapú ingatlanadó. Az adó progresszíven emelkedik, s “a méltányossági elvek” is szerepet kapnak majd, így a nyugdíjasok mentesülhetnek majd a megfizetése alól.
– Megszűnik a vállalkozások különadója, a társasági adó 19 százalék lesz.
– 5 százalékpontos járulékcsökkentés a teljes jövedelemre.
– Lesz szuperbruttó, a bérjövedelem annak munkaadó által fizetett járulékaival együtt képez majd adóalapot. Ezzel megvalósul a GKI vezetőjének, Vértes Andrásnak, a kérészéletű miniszterelnök-jelöltnek, de annál sikeresebb Amway-ügynöknek az ötlete,
A film honlapja
->
A Bajnai-programnak azonban láthatóan nem ambíciója a nagy vagyonok megadóztatása.
A Szanyi-hatás
Az adóintézkedéseken érződik némi „Szanyi Tibor-hatás” is. A szocialista képviselő még a Bajnai-program ismertetése előtt mondta el a FN-nek a javaslatait. Szanyi egy köztes, 15 százalékos áfakulcsot javasolt, amelyben szerepeltek volna az alapvető élelmiszerek, a diétás, gluténmentes élelmiszerek, a munkaigényes szolgáltatások – építőipar, turizmus, vendéglátás s a távhő is. A kulcs végül ugyan 18 százalékos lett, s a termékek, szolgáltatások köre is szűkebb, de a távhő – amiről mondhatni, Szanyi szívügye, de például Hagyó Miklósé is – belekerült.
Szanyi javasolta az offshore cégekkel történő adóelkerülés megzabolását is – s lám, ez is szerepel Bajnai programpontjai között. Kérdés, hogy a program ilyen mélységű „baloldali karaktere” elegendő lesz-e az MSZP renegát képviselőinek, hogy kiálljanak „a tőke szocialista kormányának”
programja mellett, ahogy az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés vezetője, Kuti László Bajnai balladai homálya
Bajnai számos adózási részletet homályban hagyott egyelőre. Nem tudni még, mi lesz a jelenleg adómentes juttatásokkal, például az étkezési jegyekkel. Bajnai az ezzel kapcsolatos kérdésre úgy válaszolt, hogy a pénteki országos érdekegyeztető ülésen egyeztet majd a sorsukról. Az álláspontja világos volt mindenesetre abból a kijelentéséből, hogy szerinte nem lehet úgy adót csökkenteni, hogy számos kivételt és kedvezményt benne hagyunk az adórendszerben.
Az eva, az ekho sorsa is meglehetősen bizonytalan, Bajnai ezekről nem ejtett szót a tájékoztatón, rákérdezni nem volt módunk. Annyi biztos, hogy ezek is az adórendszer kedvezményei és kivételei közé tartoznak. Reménysugarat egyelőre (Nincs vége a cikknek. Lapozzon! Megtudhatja, hogy vajon van-e értelmük a megszorításoknak, s hogy kinek is kedvez a különadó megszüntetése.)
-Mi az értelme?-
Az FN föltette volna azt a kérdést is Bajnainak – ha módja lett volna rá – hogy miért válságkezelő hatású a munkaerő-piaci aktivitás növelése.
Bajnai ugyanis azt mondta a tájékoztatón, hogy a gyermektámogatások átalakításával (gyed, gyes együtt maximum két év) nem megtakarítani akar a kormány, mert növelni kell a bölcsődei férőhelyek számát. „Több munkáskézre, több adófizetőre van szükség” – mondta Bajnai.
Válság idején azonban csökken a munkahelyek száma, mert csökken a kereslet, ezért az aktivitás – a dolgozók és dolgozni akarók számának növelése (például azzal, hogy hamarabb kényszerítik vissza az anyákat a munkaerőpiacra, vagy később lehet nyugdíjba menni) – megemeli a munkanélküliséget.
Igaz, a Bajnai-csomag azzal számol – a prezentáció utolsó diájából ítélve – hogy a válság 2011-ben már nagyjából lecseng a nemzetközi színtéren, s megindul a világgazdasági növekedés, s ez a növekedés 2012-re még erősebbé válik.
Bajnai előadásából az derült ki: 2012-t írunk már, mire azok a gyermekek bölcsődébe kerülnek, akik a gyermektámogatás átalakítása miatt hamarabb kerülnek el anyjuk szoknyája mellől, s a nyugdíjkorhatár emelését is 2012-től kezdené el.
Válságkezelésről tehát itt aligha beszélhetünk, legfeljebb egy olyan elképzelésről, amely azt kívánja, hogy a világgazdasági növekedés, a konjunktúra újbóli remélt megindulásakor legyen „elég munkáskéz”, mintegy feltételezve azt is, hogy nem lesz elegendő a munkanélküliek „tartalékserege”.
A dán példa
Bajnai minduntalan a foglalkoztatás, a munkahelyek megőrzésének fontosságára hívta föl a figyelmet az előadásában, s rámutatott arra az összefüggésre, hogy a magas adók visszafogják a gazdaságot, így az aktívok (a dolgozók, és dolgozni akarók) arányát is.
A dián különös módon mégis az aktivitási ráta éllovasaként Dániát találjuk, Európa egyik legkeményebben adóztató államát, amely egyébként irigylésre méltó szociális hálóval rendelkezik.
Mire jó a különadó eltörlése?
Bajnai arra sem tért ki előadásában, hogyan is teremt majd munkahelyeket a vállalati különadó eltörlése. A vállalati 4 százalékos különadóból idén jó 195 milliárd forint bevétel várható (összehasonításképp: a 13. havi nyugdíj eltörlése 160 milliárd forint megtakarítást jelent egy évre vetítve). A különadót a vállalatok jövedelmére vetik ki.
Ha ez megszűnik, nő az adózás utáni eredmény, így több pénzt tud a vállalat szétosztani a tulajdonosai között, és/vagy többet tartalékolhat. Ha a vállalat a növekményt a tulajdonosainak adja, s a cég külföldi tulajdonú, az még a folyó fizetési mérleget is rontja, hiszen a jövedelem külföldre kerül, elszivárog.
Ez ellen vethető persze – ami Oldal György adószakértő, a Magyar Könyvelők Országos Egyesületének alelnöke véleménye is -, hogy a jövedelemnövekményt jellemzően nem profitként veszik ki majd, hanem a cégek likviditását javíthatja. Ebben az esetben is kérdés lehet, vajon ez a leghatékonyabb módja-e a munkahelyek megőrzésének.
Oldal György adószakértő az FN-nek korábban azt mondta: a különadó eltörlése igen előnyös lépés lenne a cégeknek, különösen a nagy cégeknek, akkor is, ha a társasági adó kulcsa 19 százalékra nő. A különadó alapja ugyanis sokkal szigorúbb szabályok alapján csökkenthető, mint a társasági adóé, ez utóbbit egy nagyvállalat sokkal könnyebben „kihozza nullára”. Márpedig nullának a 19 százaléka sokkal kedvezőbb, mint valamennyinek a 4 százaléka – magyarázta az adószakértő.
