A következő hónapokban szigorúbban ellenőrzi majd a vám- és pénzügyőrség (VPOP), valamint az adóhatóság a színesfémtelepek és az autóbontók forgalmát. Folyamatosan bukkannak ugyanis lopott járművekre és kétes eredetű fémhulladékra, többnyire olyan telepeken, amelyek még működési engedéllyel sem rendelkeznek. A legfrissebb razzia során például 9 lopott autót találtak 34 telephely átvizsgálása után (nem kevesebb, mint 20 000 rendszámot kellett ellenőrizni).
A január elejéig tartó fokozott ellenőrzések mellé nem kapnak nagyobb forrást a hatóságok, viszont a sajtóban megjelent hírek szerint bevezetnének egy teljes körű nyilvántartási rendszert, amelyben a telephelyeknek napi szinten kellene vezetniük a beérkezett autók eredetét a különböző műszaki adatok megadásával. Sajtóinformációk szerint a következő hetekben terjesztik majd a parlament elé a szükséges törvénymódosításokat.
Az autóbontók szerint sokba kerülne
„Két éve már fontolgattak egy hasonló rendszert, amikor a forgalomból kivont autóknál is eredetiségvizsgálatot követeltek volna, de abból se lett semmi” – mondta el az FN-nek Nagy Ferenc, a siófoki Nagy Autóbontó tulajdonos-ügyvezetője és hozzátette, hogy akkor két munkatársukat képezte ki a VPOP, a rendszer bevezetése a cégnél egymillió forintba került volna, és autónként 3-4000 forintos pluszköltséget jelentett volna.
Magyarország egyik legnagyobb autóbontója (évente 5000 darab jármű) egyébként több mint 70 százalékban maga szállítja be a telephelyre a kiszolgált gépkocsikat, és általában magától az autó tulajdonosától vásárolnak: többnyire 10-15 ezer forintnál kezdődik a tarifa, amely a fém- és egyéb tartalomtól függően ennél jóval magasabb is lehet. Törzskönyv nélkül nem vesznek át autót. „Ma 150-180 legális vállalkozás működik, viszont becsléseink szerint több mint 400 olyan szélhámos telephely van, amelyek nem rendelkeznek engedéllyel” – vélekedett Nagy.
A bontósok szerint megoldás lehetne, ha a biztosítótársaságok a műszaki totálkáros autókat olyan jelöléssel látnák el a nyilvántartásban, amely azok későbbi újbóli forgalomba helyezését lehetetlenné tenné. Ezzel a lépéssel egy jelentős feketegazdasági elem tűnne el a rendszerből.
Többet kínálnak az orvgazdák
Az új szisztéma bevezetésének kritikusai szerint az illegális piac az előbontóknál virágzik, a váltók, motorok, katalizátorok, de néha az akkumulátorok is ide tartoznak, és csak ezek után kerülnek a bontókhoz a csonkok, tehát ezekre a szétszerelőkre kellene a hatóságoknak koncentrálniuk. Az illegális szétpakolók elleni harcot azonban nehezíti, hogy jogilag alig lehet meghatározni az illegális autóbontó fogalmát, hasonlóan az illegális autójavítókhoz és szervizekhez.
A törvénytelen helyeknek kedvez az is, hogy a környezetvédelmi szabályozás és az adóelkerülés miatt gyakran kétszer-háromszor annyit kínálnak a fekete felvásárlók, mint a legális szereplők.
„Az újabb regisztrációs terhek helyett tovább kellene szigorítani az ellenőrzést” – mondta el az újautósok álláspontját Fojt Attila, a Magyar Gépjármű-kereskedők Országos Egyesületének elnöke, és hozzátette, hogy az illetékes szaktárcák egyelőre nem kérték ki a véleményüket egy újfajta rendszer bevezetéséhez, és nem tudják, hogy ez csak a bontóknak jelentene-e pluszköltségeket, vagy az egész gépjárműszektort sújtaná.
A külföldről jövő autók egyébként már most is három szűrőn mennek át, Fojt szerint az autónként 20 ezer forintba kerülő eredetiségvizsgálat Nyugat-Európa szerte ismeretlen, mégis jóval alacsonyabb a lopott autók részaránya. Az évente 7000 darab magyarországi lopott autó 90 százaléka a VPOP adatai alapján egyébként szétbontásra kerül.
A színesfém-telepeken burjánzik a bűn
Az autóbontóknál is jobban virágzik Magyarországon az illegális színesfém-kereskedelem, nem véletlenül, hiszen ez az ágazat legértékesebb része. Tavaly 1,2 millió tonna vas-, 150 ezer tonna nemes- vagy színesfémet, valamint 22 ezer tonna akkumulátort gyűjtöttek be.
A fémhulladékok árai két éve ugrásszerűen megnőttek. A fejlődő világ féméhsége miatt gyakran megéri hulladékkal helyettesíteni a fémércet, a Hulladékhasznosítók Országos Egyesülete szerint az illegális fémhulladék-kereskedelemre már országhatárokon átnyúló maffiahálózatok épültek ki.
A Zöld Kommandó az Inter-Metal Kft. telephelyén Forrás:MTI
Nem hozott igazi eredményt az idei zöld kommandós akciósorozat, amely során a hatóságok két hónap alatt csaknem 300 helyszíni ellenőrzést végeztek az ország különböző telephelyein. A hatóságok mindössze 2,7 millió forint bírságot tudtak kiszabni az év első felében 47 tonna hulladék szabálytalan lerakása miatt, igaz több nagyobb gyanús ügyben még tart az eljárás.
Magyarországon évente három-négyezer nyomozás indul fémlopások miatt. Az önkormányzatoknak, egyházaknak okozott károk (szobrok, szakrális tárgyak) éves szinten százmilliókra rúgnak. A közszolgáltatást végző közüzemeknek évente tízmilliárdos károkat okoznak a tolvajok. A közüzemek elleni támadások kiesést okoznak a szolgáltatásokban, és sok esetben közvetlen életveszélyt is okoznak. A Fidesz és az MDF is többször felhívta a figyelmet a jelenség orvoslására, így több mint valószínű, hogy a parlament elfogadja majd a rendészeti tárca és a Pénzügyminisztérium terveit.
Teljes felügyelet
Az új törvénytervezetben egyébként speciális engedélyeztetési rendszert vezetnének be a fém- és érckereskedőknek, a jövedéki engedélyezéshez hasonlóan a tevékenység megkezdése előtt ingatlan- vagy pénzügyi biztosítékot kellene adniuk, és naprakész nyilvántartást kellene vezetniük az átvett fémek mennyiségéről és forrásáról.
Üzletenként készülne egy naponta frissülő vevőnyilvántartás is. A korábbi tervek között szerepel egyébként még az is, hogy az ellenőrizhetőség kedvéért az üzletekben kiépítenének egy biztonsági kamerarendszert is.
