Üzleti tippek

Eltűntek

admin
admin

2008. 07. 08. 12:00

Korábban a magyar médiapiac meghatározó szereplői voltak, egy ideje azonban nyomuk veszett. Utánanéztünk, mi történt néhány korábbi médiaguruval.

Összeállításunkban hét olyan szakembert mutatunk be, akik korábban nagy médiacégeknél töltöttek be vezető pozíciót. Rövidebb-hosszabb ideje azonban keveset lehet róluk hallani, kvázi „eltűntek”. Van közöttük olyan, aki végképp hátat fordított a médiának, vagy éppen maradt ezen a területen, de külföldön próbált szerencsét. És persze akad olyan is, aki a politika felé vette az irányt. Volt, akik nem örült a megkeresésünknek, mások szívesen vették faggatózásunkat. Morvai Zoltán, a Blikk egykori lapigazgatója pedig összeállításunkban beszél először arról, hogy újra visszatér Magyarországra.

Lobbizó elnök

A nézők számára hosszú éveken át az aktuális vezérigazgatótól függetlenül Pintér Dezső testesítette meg a Tv 2-t. Újévkor beszédet intézett a néphez, amolyan tévés köztársasági elnök volt. „A Tv 2 napi, operatív munkájába emlékeim szerint nem nagyon folyt bele” – idézi fel Pintér Dezsővel kapcsolatban a csatorna egykori vezető munkatársa, aki szerint az elnök elsősorban kifelé reprezentálta a csatornát. Ehhez kapcsolódóan feladata volt az is, hogy politikai kapcsolatokat is ápoljon. A volt munkatárs szerint emiatt egyetlen műsortípus volt, amin komolyabban rajta tartotta szemét, ezek pedig a csatorna hír- és politikai programjai voltak.

Tudta-e?

A cikk szereplői közül Pintér Dezső 2002-ben szerepelt a 100 leggazdagabb magyar kiadványban. Akkor 2,5 milliárdosra becsülték a vagyonát, azt ezt követően megjelenő leggazdagabbakat bemutató kiadványokba viszont már nem került be a Tv 2 egykori elnöke.

A Tv 2 indítását már a 90-es évek közepe óta előkészítő csapatnak is tagja volt Pintér a külföldről hazatelepült Tolvaly Ferenc és Prokopp Róbert mellett. A jó helyi összeköttetéseket ápoló Pintér reszortja már akkor is a lobbizás volt. Lényegében az SBS a megnyert tévés licencet hálálta meg neki az elnöki poszttal.

Pintér 2004-es távozása óta kerüli a nyilvánosságot, az őt ismerők amúgy sem tartják társasági embernek. Az elmúlt években egyszer nyilatkozott a médiában, amikor tavaly, a Tv 2 tízéves születésnapja kapcsán meghívták a Mokkába. A sajtó sokat cikkezett arról, hogy Kulcsár Attila ügyfelei között ott volt Pintér Dezső is. Olvasni lehetett olyan feltételezést, hogy távozásában ez is szerepet játszott. Forrásunk szerint ugyanakkor a brókerbotránynak nincs köze Pintér lemondásához. A háttérben inkább az álhatott, hogy az akkor már eladás előtt álló és rövid távra tervező SBS-nek nem volt szüksége Pintérre. Az egykori tévés szakember ma már elsősorban ingatlanbefektetésekkel foglalkozik.

Tescós lett

Tudta-e?

Lengyel L. László a 80-as években a harmadik világ országaiban volt kiküldött tudósító. Többek között volt etióp menekülttáborokban és olyan háborús helyszíneken is megfordult, mint Afganisztán, Angola vagy Mozambik.

„Az Expressz vezérigazgatója voltam, amikor felhívott az előző munkahelyem francia tulajdonosa, és mondta, hogy az ő barátja, Jean-Charles de Keyser, az RTL Klub vezérigazgatója utódot keres, és említette neki, hogy szerinte én lennék a megfelelő ember” – idézi fel Kavas István a tévés vezérigazgatóvá válásának történetét. Saját bevallása szerint eleinte nem érdekelte az ajánlat, végül azonban az RTL Klub vezérigazgatója meggyőzte, hogy legyen az utódja. Kavas szerint az sem okozott gondot, hogy korábban nem volt tévés tapasztalata, hiszen nagy vonalakban ugyanolyan irányítani egy kereskedelmi tévét, mint egy élelmiszerláncot.

Kavas egykori RTL-es kollégája szerint pont emiatt meglehetősen hűvös légkör fogadta az Expressztől érkező szakembert. Eleinte állítólag nehezen érzett rá a tévés munkastílusra. Megesett, hogy szokatlanul koránra hívott össze egy reggeli értekezletet, amit a kollégák egyszerűen bojkottáltak. Ugyanakkor vitathatatlan, hogy éppen Kavas irányítása alatt kezdett kimászni a nézettségi gödörből az RTL Klub. Egy év után mégis távozott, amit azzal indokol Kavas István, hogy koncepcionális kérdésekben nem értett egyet a tulajdonossal.

Az RTL után Medgyessy Péter médiapolitikai főtanácsadójaként dolgozott, s ebben a munkakörében elsősorban a médiaszabályozással kapcsolatos kérdések tartoztak hozzá. 2004 táján potenciális ORTT-elnökként is felmerült a neve. Ezután egy ideig újra médiacégnél dolgozott, miután az Expressz tulajdonosa közép-európai alelnöki pozíciót ajánlott neki. Tavaly innen tért vissza a kereskedelembe. Jelenleg a Tescónál, vezető pozícióban, egy kis alapterületű üzletlánc kiépítésén munkálkodik.

Névtelen nagy mellű

„Nem szeretnék a nyilvánosság előtt szerepelni” – ezt, az egykori tévés műsorvezetőtől kissé szokatlan választ kaptuk Sándor Istvántól, amikor cikkünk kapcsán megkerestük. Régi danubiusos kollégája szerint nem nekünk szólt az elutasítás, ugyanis Sándor Istvánt már rádiós vezetőként is távolságtartó emberként ismerték. „Klasszikus elefántcsonttoronyban ülő vezérigazgató volt. A menedzsmentet leszámítva, a kollégák többségével a folyosói találkozásokon kívül szinte semmilyen kapcsolata nem volt” – emlékszik vissza egy volt munkatársa. Ugyanakkor azt javára írták, hogy közvetlen kollégáit ügyesen válogatta össze, ám a rádió műsorvezetőit nehezen tudta volna felsorolni. Egyszer például a recepciósnak leadott egy csomagot azzal, hogy vigye oda „annak a lánynak” a stúdióban. De melyiknek, többen is vannak ott? – kérdezett vissza a recepciós. Hát annak a nagy mellűnek – válaszolta az igazgató, aki mint kiderült, Vágó Pirosra gondolt. A műsorvezetőnek annak ellenére sem tudta a nevét, hogy Vágó Piros akkor már évek óta a rádiónál dolgozott.

A Danubius élére 1997-ben az akkori kisebbségi tulajdonos, a Wallis delegálta Sándor Istvánt. „Ő volt az egyetlen a Wallis holdudvarában, akinek volt valamiféle affinitása a médiához” – említi egykori kollégája. Ennek megfelelően 2003-ban, a rádió tulajdonosváltása után egy hónappal már távozott is a Danubius éléről.

Szélesebb körben ezután még egyszer forgott a neve. Egy évvel később, a Wallis másik médiás érdekeltségénél, az Indexnél bukkant fel váratlanul, ahol az internetes portál eladásában való részvétel volt a fő feladata. Az üzletet még 2004 végén nyélbe is ütötték.

Sándor István azóta is a Wallis kötelékében dolgozik, ahol befektetési elemzések készítésével foglalkozik. Emellett aktívan gyakorolja hobbiját, a golfozást, és saját műhelyében kedvtelésből asztalosmunkákat végez. Ezenkívül rádióműsor-gyártást oktat a Közép-európai Egyetem médiakurzusán, csakúgy, mint egykori konkurense, György Gábor.

Két szék

A Sláger Rádió vezérigazgatójaként három érdeme mindenképpen volt György Gábornak. Az egyik az, hogy kitűnő politikai kapcsolatai révén elérte, hogy az ORTT jelentősen csökkentse a rádió műsorszolgáltatási díját, s ezzel egyébként a Danubiusnak is kikaparta a gesztenyét. Másrészt felismerte a Boros–Bochkor páros átcsábításában rejlő lehetőséget, illetve ügyesen pozicionálta át a Slágert az idősek rádiójából a Danubius versenytársává.

György Gábor Slágertől való távozásával kitűnően lehet szemléltetni a „két szék között a pad alá esett” fogalmat. Kovács László még az MSZP elnökeként ajánlott neki biztos befutó helyet az európai parlamenti listán. György Gábor ezután lemondott a Sláger Rádió vezérigazgatói posztjáról, csakhogy időközben a párt választmánya hátrébb sorolta a 15. helyre, ahonnan esélye sem volt bejutnia az Európai Parlamentbe. A 2004-es kudarc után egy évig médiaszakértőként dolgozott, majd az Európai Bizottság magyarországi képviseletének vezetői székébe ülhetett, s azóta is ebben a pozícióban dolgozik.

Hiányolják

Hajdu Istvánra, a Magyar Rádió egykori elnökére nyugodt, türelmes, megfontolt emberként emlékeznek rádiós kollégái. Lehet, hogy az idő szépítette meg, de a megkérdezettek kivétel nélkül kellemes emlékeket őriznek Hajduról, akit hiányolnak a médiából. „2004 után újra visszatértem az egyetemre” – válaszolta megkeresésünkre a Magyar Rádió és az ORTT egykori elnöke, aki a Műegyetemen minőségbiztosítással foglalkozik és környezetvédelmi tárgyakat is oktat.

A médiától teljes mértékben azért nem szakadt el. Szerkesztője ugyanis az Alkalmazott Kommunikációtudományi Intézet által kiadott AKTI füzeteknek, valamint kommunikációelmélettel foglalkozó könyvek kiadásában is közreműködik. Ezenkívül olykor részt vesz szakértőként az ORTT által rádiós hír-, sport- és magazinműsorok készítésére meghirdetett pályázatok elbírálásában. „Másfél éve van egy kétheti műsorom a Budapest Tv-n, amelyben régi rádiós szakemberekkel beszélgetek” – említi egy másik elfoglaltságát Hajdu István, aki elmondása szerint a mostani médiakörnyezetben már nem érez magában harci kedvet ahhoz, hogy újra pályázzon a Magyar Rádió elnöki székére.

Elvitt balhé

Lengyel L. László összesen 27 évet töltött a Népszabadságnál, ebből – kétéves szünetet leszámítva – 17 évig volt vezető pozícióban. A tavalyi év elején a Médialog átvételekor hálátlan feladatot kapott, ugyanis nála csapódott le a terjesztőcég indulásának hiányos előkészítése. „Elvittem a balhét, utólag már bánom is, hogy elvállaltam a vállalat vezetését, de akkor úgy éreztem, hogy ezt kötelességem megtenni” – von mérleget Lengyel L. László, aki elmondása szerint elképesztő állapotban vette át a Médialogot. A könyvelés problémái miatt például az első üzleti adatokat csak április végére tudta prezentálni a tulajdonosnak, majd lényegében forgótőke nélkül kellett működtetnie a céget, egészen decemberig. „Viszont amióta eljöttem, a vérnyomásom visszaállt a normális szintre” – jelzi a történtek pozitív oldalát Lengyel. Az elmúlt hónapokban visszatért eredeti szakmájához, az újságíráshoz, és gazdasági cikkeket ír a 168 Óra Online-nak, valamint újraindította a 2001 és 2003 között működtetett tanácsadó cégét. „Persze, ha kapnék egy vonzó ajánlatot, akkor talán újra visszatérnék a kiadói oldalra, de a karrierépítés önmagában már nem csábít” – teszi hozzá Lengyel L. László.

A nagy visszatérő

Morvai Zoltán a Blikknél – Pallagi Ferenc akkori főszerkesztővel párban – elért sikerek után a német tulajdonú Passauer Kiadónál folytatta pályafutását, ahol a csehországi leányvállalat irányítását kapta feladatul. „Annak idején egy jó csapat állt össze a Blikknél, a Színes Bulvár Lap indulása pedig csak további motivációt jelentett” – emlékszik vissza Morvai Zoltán a budapesti évekre. Azért ment el a Blikktől, mert úgy tartja, hogy rendszeres időközönként muszáj váltania egy vezetőnek, és kapóra jött a prágai állásajánlat is.

Amikor kerestük Morvai Zoltánt, éppen a Budapestre költözését intézte. „Most megint eljött a váltás ideje, kaptam egy jó ajánlatot, ráadásul van három kisgyerekem, akiket iskoláztatni kell, és a feleségem is magyar” – sorolja a hazaköltözés melletti érveit Morvai, aki a nemzetközi szinten is jegyzett, emelt díjas szolgáltatásokkal és calltv-megoldásokkal foglalkozó TeleMedia Kft. vezetője lesz szeptembertől.


Pintér Dezső (60)
Egy Somogy megyei kis faluban, Jákón született Pintér Dezső, aki a kaposvári gimnáziumi évek után újságíróként kezdett dolgozni. A helyi napilap, a Somogyi Néplapnál töltött évek után, 28 évesen már a fővárosban, a Magyar Hírlap munkatársaként folytatódott a pályafutása. A napilapnál később belpolitikai rovatvezető, majd főmunkatárs lett. Mindezzel párhuzamosan – 1977-ben – a Magyar Rádiónál is dolgozni kezdett, s széles körű ismertségre ennek révén tett szert. Több mint 20 évet dolgozott a közrádió reggeli műsorában. Újságírói pályafutásának 1997-ben szakadt vége, amikor az induló Tv 2 elnökeként kezdett dolgozni. A csatornától hét év után távozott.
Eltűnt: 2004

Kavas István (54)
A gyógyszeriparból érkezett a média világába Kavas István. 1977-ben a Medimpexnél kezdett dolgozni, s 12 év alatt egyszerű üzletkötőből egészen a vezérigazgatói székig lépkedett a szamárlétrán. A rendszerváltás után előbb a Skála World Trade kereskedelmi igazgatóhelyettese volt, majd a francia Louise Delhaize érdekeltségébe tartozó Profi Magyarország vezérigazgatójává nevezték ki.
A médiával először az Expressz Kiadó vezérigazgatójaként került kapcsolatba, két év múlva, 1998-ban viszont már az RTL Klub vezérigazgatói székében találta magát. Ebben a pozícióban ő volt az első hazai szakember. A televíziónál nem maradt sokáig, egy év múlva távozott.
Eltűnt: 1999

Sándor István (60)
Az ELTE bölcsészkarán végzett Sándor Istvánra sokan mind a mai napig televíziós műsorvezetőként emlékeznek. A 70-es évektől kezdve hosszú ideig dolgozott különféle hírműsorokban a Magyar Televíziónál. A 80-as években a Hét szerkesztő-műsorvezetője volt, majd a rendszerváltás előtti időszakban a Híradó főszerkesztő-helyettesévé nevezték ki. A nevéhez fűződik a 90-es évek elején egy rövid ideig a Nap-kelte versenytársaként működő Reggel című műsor.
Miután 1997 novemberében az Országos Kereskedelmi Rádió Rt. nyerte meg a Danubius Rádió frekvenciáját, Sándor Istvánt nevezték ki vezérigazgatóvá. Ezt a pozíciót közel hat éven át töltötte be.
Eltűnt: 2003

György Gábor (58)
A magyar és német szakos tanári végzettségű György Gábor diplomájával a hóna alatt a Magyar Rádiónál állt munkába 1974-ben. Gyakornokként kezdett, és a ranglétrát végigjárva pár év után már rovatvezető lett a külföldre szóló német nyelvű adásnál, illetve a Szülőföldünk szerkesztőségében. Mindebből szinte logikusan következik, hogy 1986-ban őt nevezték ki a német nyelvű rádióként startolt Danubius főszerkesztőjévé. Az adó két év után már magyar nyelven szólt, György Gábor pedig 1993-ban a Danubius igazgató-főszerkesztője lett.

1995-ben ideiglenesen búcsút intett a médiának, és a Westel Távközlési Rt. igazgatóhelyettesi székébe nyargalt át. 1996-ban az MSZP jelölése alapján megválasztották a Magyar Rádió Közalapítvány elnökévé. 1997 őszén kérték fel a Sláger Rádió vezérigazgatójává, ahol hét éven át dolgozott.
Eltűnt: 2004

Hajdu István (63)
A Budapesti Műszaki Egyetemen (BME) szerzett villamosmérnöki végzettséget Hajdu István, aki az egyetemen állt először munkába. Kezdetben tanársegéd volt, később tudományos munkatárs, majd a tudományos osztály vezetője lett. Az 80-as években az MSZMP pártapparátusában tudománypolitikával és oktatással foglalkozott, s ennek révén kerülhetett 1988-ban a Magyar Rádió élére. Két év után távozott a rádiótól, és újra BME-n folytatta pályáját, egészen 1996-ig, amikor sikeresen pályázott a közrádió elnöki székére. Négyéves ciklusát kitöltötte, ám nem választották meg újra. 2003-tól egy éven át az ORTT elnöke volt.
Eltűnt: 2004

Lengyel L. László (50)
Moszkvában, a Nemzetközi Kapcsolatok Egyetemén tanult Lengyel L. László, aki 1982-ben hazatérve a Népszabadság külpolitikai rovatánál állt munkába. 1989-ben szakszervezeti titkárrá, a Bertelsmann tulajdonszerzése után pedig igazgatósági taggá választották, és ügyvezető igazgatói posztot is kapott. 1994-től vezérigazgató volt egészen 2000-ig, amikor nézeteltérései támadtak a tulajdonossal, és távozott a cégtől. Két éven át saját, marketingkommunikációs tanácsadással foglalkozó társaságát vezette, majd 2003-ban – miután a Ringier szerzett tulajdonrészt a Népszabadságban – visszatért a vezérigazgatói székbe. 2004-ben, Eötvös Pál távozása után már az elnöki titulust is magáénak tudhatta. A Médialog Zrt. élére a tavalyi év elején került. 2007 decemberében Köő-Tóth Győző vette át tőle a cég vezetését, ám márciusig tanácsadóként segítette az új vezérigazgató munkáját.
Eltűnt: 2008

Morvai Zoltán (36)
Szlovákiában magyar szülők gyermekeként született Morvai Zoltán. A kiadói szakiskolát már Németországban járta ki, majd egy grafikai stúdiót alapított, az azonban hamar tönkrement. 1991-ben a német Passauer Kiadóhoz szegődött, ahol a kereskedelmi osztályon tevékenykedett, majd a cég prágai irodájában lett kereskedelmi koordinátor. A Ringier Kiadó cseh érdekeltségéhez 1996-ban csatlakozott, ahol egy év után a piacvezető bulvárlap, a Blesk hirdetési igazgatója lett. 2001-ben került Magyarországra, a Blikkhez, ahol három évig lapigazgatóként dolgozott.
Eltűnt: 2004

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

2871252 06/13/2016 US soldiers during a stop of the US armed forces in Riga in the course of the Dragoon Ride II of the Saber Strike-2016 international exercise. Taisija Voroncova/Sputnik
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.