Egy mobiltelefon asztalra helyezett, az adott környezetbe egyáltalán nem illő gyári doboza rontotta el az ünnepélyességet nemrégiben egy nagy értékű szerződés aláírási ceremóniáján az egyik, rendkívül kiegyenlített pártviszonyokkal jellemezhető fővárosi kerületben – írja a Figyelő.
Az ott készült fotók némelyikén jól ki is vehető a doboz, amelyről csak a beavatottak tudták, hogy több tízmillió forintnyi kenőpénzt tartalmazott. Az óvatos korrumpáló attól tartott, hogy a pénz korábbi átadásával az erőviszonyok esetleges borulása esetén nem érné el a célját, így csak az aláíráskor volt hajlandó fizetni – az összeg pedig nem fért el egy diszkrét borítékban.
Nyerő közbeszerzési trükkök
A legkifinomultabb csalás a közbeszerzés megfelelő kiírása. Erre sok módszer létezik: valójában lényegtelen szempontok túlpontozása; olyan rejtett aknák elhelyezése a kiírásban, amellyel kizárható a nem kívánt konkurens
A városi legendák között olyan, kémregénybe illő történetről is hallani, amikor a versenytárs titkárnőjét komoly összegekkel vesztegette meg egy pályázó, hogy helyezzen el egy-két nem túl feltűnő, de később kulcsfontosságú gépelési hibát az anyagban.
Néha van olyan megátalkodott versenytárs, aki komolyan nekibuzdul, ráadásul jobb árral. Ekkor újabb „szakmai tudás” kerül előtérbe: a kizárási szakemberek, általában jogászok lépnek akcióba. Gyakran egy egész csapat áll rá arra, hogy megtalálja a nem kívánt induló kizárásának az okát.
A multik nem különbek
A viszonyokhoz gyorsan alkalmazkodtak a multik is, amelyek a Transparency International (TI) szerint gyakran kettős könyvelést folytatnak. A leányvállalat vezetője 100 egység pénzt kér a központtól korrupcióra, amiből aztán 50 egységet valóban megvesztegetésre használ fel, 50-et pedig eltesz.
A nagy multik, főleg az amerikai cégek ma már kínosan ügyelnek arra, hogy feddhetetlenek maradjanak. A cég még véletlenül sem sározódik be, az esetleges illegális akciókat ügyvédek, lobbisták, partnervállalatok végzik – írja a Figyelő.
Sokat lopnak
A rendszerszintű korrupció 20–25 százalékkal drágít meg egyes hazai közbeszerzéseket. Mindez a központi kormányzatnál 40–50 milliárd forint kárt okoz évente, helyi szinteken ennek háromszorosát – ad becslést a TI tanulmánya.
Egy tízes skálán (ahol a 10 az erős érintettséget jelenti) az üzleti életen belül 3–4, az üzleti élet és az önkormányzati szféra találkozásánál 7–9 a korrupció mértéke. Az ügyletek értékének 3–25 százaléka lehet a korrupciós rész; a nagyobb pályázatoknál 10, az önkormányzati beszerzéseknél 3–10 százalék a centrum.
(A Figyelő legfrissebb, csütörtökön utcára kerülő számában még több korrupciós technikát is megismerhet. A lapnak informatikai cégek vezetői beszéltek a hazai gyakorlatról, és a multik kifinomult korrupciós technikáiba is mélyebben beletekinthet.)
