A Magyar Bútor és Faipari Szövetség (MBFSZ) – több más bútor- és faipari szövetséggel együtt – is tiltakozik a kulturális járulék kiterjesztése ellen, ugyanis annak kiterjesztése (szintén az „internetadóhoz” hasonló 0,8 százalékos kulccsal) a bútorgyártókat is sújtaná.
Az autók miért nem?
A tervezet szerint a bútorok számottevő kulturális tartalommal bírnak, az átlagosnál nagyobb formatervezés, design testesül meg bennük, ezért kulturális járulékfizetésre kötelezésük indokolt. Számos termékcsoport viszont (például autók, háztartási eszközök) sokkal nagyobb design-tartalommal bír, mint a bútoripar termékei, ezért ez a tervezet diszkriminatívan kezeli a bútoripart – állítják a bútorgyártók az országgyűlési képviselőkhöz eljuttatott levelükben.
Szerintük a tervezett intézkedés az árbevétel-arányos nyereséget diszkriminatív módon, tovább csökkenti, és egyben ellehetetleníti a felzárkózást a környező országokban működő konkurens bútorgyártókhoz, valamint veszélyezteti a bútoripar jelenlegi foglalkoztatási potenciálját. A bútorgyártókat az sem vigasztalja különösebben, hogy például a pilótaszékek és a fogorvosi székek után nem kell majd kulturális járulékot fizetni.
Sikeresen tiltakozó internetszolgáltatók
A kulturális járulékokról szóló jogszabály módosításának terve nagy vihart kavart, mert az internet-hozzáférési szolgáltatások után 0,8 százalék kellene megfizetni az internetszolgáltatóknak. Az érintett cégek érdekképviseletei szerint a módosítás (amelyet a tiltakozók „internetadónak” kereszteltek el) visszavetné az információs társadalom fejlődését, gátolná a digitális írástudatlanság felszámolását.
Bár a törvényjavaslat korábban ötpárti egyetértéssel ment át a bizottsági vitákon, a tiltakozások után az informatikai albizottság, majd a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) is a tiltakozók szervezetek mellé állt. Dacára annak, hogy a Nemzeti Kulturális Alap elnöke, Harsányi László szerint az érvelésük viszont teljességgel hamis.
Nevetségesebb a nyakkendőadó a bútoradónál
A 0,8 százalékos „internetadó ” az elnök szerint egy fogyasztóra vetítve havonta csupán 20-70 forintos többletkiadást jelentene. Az „internetadóból” származó bevételből pedig mintegy 300 millió forintot éppen a digitális szakadékot csökkentő programok támogatására fordítanának. A mobilszolgáltatók az internetszolgáltatóknák hatékonyabb érdekérvényesítők voltak: ők már a törvénymódosítás megalkotásában részt vettek, s sikerrel alkudták le a járulékkulcsot.
Senki nem foglalkozott érdemben eddig a bútorgyártók tiltakozásával. A „nyakkendőadó” által ismertté vált ötlet, amely a felsőruházatot vonta volna be a járulékköteles körbe, ugyan köznevetség tárgyává vált, s a beterjesztője visszavonta, a hasonló logika („az átlagosnál magasabb design tartalom”) alapján működő „bútoradó” nem keltett közfigyelmet. (A teljesség kedvéért megjegyzendő: a kulturális járulékkörbe már régen beletartozó könyvek és újságok után fizetendő „könyvadó” és „újságadó” ellen sem emelte föl még senki nyilvánosan szavát.)
—-Bútoripar és internetszolgáltatás—-
A bútorgyártás helyzete pedig nem kiemelkedően kedvező, különösen az internetszolgáltatókéhoz viszonyítva: termelésének növekedési üteme kismértékben lassult, a 2006 évi 14,3 százalékos emelkedést követően tavaly 12,2 százalékkal volt magasabb az egy évvel korábbinál; az export növekedési üteme 2007-ben jelentősen lassult, 4,8 százalékos volt, szemben a 2006-os 11 százalékossal – állapítja meg a bútoripari szövetség által rendelt, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) számain nyugvó elemzés.
A számok értékelésekor figyelembe kell venni, hogy 2003-ban a teljes termelés csaknem háromnegyedére esett vissza, így a 2003-as adatokhoz képest ez szerény 11 százalékost bővülést jelent. Az iparág tavaly 15 468 főt foglakoztatott, ami végre meghaladta a 2003-as (15301 fős) adatot (korábban évekig alulmúlta azt).
kommunikátorok és eredmények
– Mobilszolgáltatók: már a törvényjavaslat kialakításába érdemben beleszóltak, sikerrel alkudták le a járulékkulcsot. Jelenleg „csendben vannak”.
– Internetszolgáltatók: közleményekkel bombázták a sajtót, számos médiamegjelenést elértek. A gazdasági tárca melléjük állt, az informatikai albizottság is elvetette az „internetadót”. A mobilszolgáltatóknak is „kikaparhatják a gesztenyét”, az informatikai albizottság nem támogatta a WAP, MMS adóztatását sem, jóllehet erről a kulturális tárca a mobilszolgáltatókkal megegyezett.
– Bútorgyártók: az országgyűlési képviselőknek küldtek tiltakozó leveleket, egy darab választ kaptak. Médiamegjelenésük eddig nem volt, minthogy senki nem kérdezte meg őket, közleményeket pedig nem küldtek a sajtónak. Nem merült föl eddig a „bútoradó” eltörlése, sőt, a tervéről is alig tud valaki.
Az internetszolgáltatók nettó összbevétele 2003-ban még 31 milliárd forint körüli volt, 2007-ben viszont már több mint 111 milliárd forint volt, ami 358 százalékos növekedést jelentett négy év alatt.
Igaz, bevételük még mindig nem érte el a bútorgyártók termelési értékét, ami tavaly 152 milliárd forint volt, ám ez nyilvánvaló módon csak idő kérdése. Határköltség tekintetében is jobban állnak az internetszolgáltatók a bútorgyártóknál: egy újabb internet előfizetéshez kevesebb alapanyag, munkaerő, s egyéb ráfordítás szükségeltetik, mint egy új székhez.
Mi lesz a kultúrával?
Egyelőre mégis úgy tűnik, valószínűbb a “bútoradó” bevezetése az „internetadó”-énál. Kétséges, hogy mennyiből gazdálkodhat a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) jövőre: a járulékbevételek a megváltozott kultúrafogyasztási szokásoknak köszönhetően a jövőben előreláthatólag tovább csökkennének. A törvénymódosítás célja az NKA szerint az lett volna, hogy alkalmazkodjon e változásokhoz.
Az NKA ezért a járulékalapból elhagyni javasol 32 jelenleg járulékköteles terméket és szolgáltatást, amelynek piaci részesedése csökken, így járulékfizetésük elhanyagolható, valamint hét termék és szolgáltatás (például a könyv) járulékkulcsát kívánják csökkenteni. Kikerülne a fizetés alól például a festmények és tükrök képkerete, az intarziás famunkák, a műanyag szobrok, az érmék, a divattervezés. Megmaradna viszont többek közt a játékfegyver kulturális járuléka. E mentesítésekkel 550-600 millió forint esne ki az NKA kasszájából.
Ezzel szemben három új termékcsoportot (az internet-hozzáférés, a mobiltelefon-szolgáltatás, illetve „azon termékcsoport, amelyben számottevő nagyságú formatervezés, dizájn testesül meg”) vonnának be a járulékköteles kategóriába. Ezzel 2009-re becslések szerint 2,5–3 milliárd forint többletbevétel jöhetne létre.
Fesztiválok támogatására is menne
Az NKA a többletbevételből elindítaná a magyar könyvpiac számára nagy lehetőséget jelentő Márai-programot, 500 millió forinttal bővítheti a fesztiválok és turisztikai szempontból is fontos események támogatását, és sokszorosára emelné a digitális rendszerek kifejlesztésének támogatását is.
A kulturális célokra beszedett járulékok megváltoztatása azonban érdekeket sért: a tiltakozók szerint társadalmikat, a kultúra pártolói szerint meg inkább üzletieket.
Nincs “össztársadalmi érdek”
Magyarországon is képesek cégek, ágazatok PR, lobby eszközökkel törvényjavaslatokat megváltoztatni, generálni, hasonlóan a világ többi részéhez. Nálunk is alkalmazzák azokat a közvetett kommunikációs technikákat, melyeknek célja, hogy egy adott célkitűzésről megváltoztassuk bizonyos csoportok véleményét – mondta a FigyelőNet kérdésére Nemes Attila PR stratéga, aki elsősorban a kulturális ipar területén dolgozik itthon és külföldön.
A szakember szerint a public relations szempontjából nem beszélhetünk “össztársadalmi érdekekről”. Minden döntés sérti valaki érdekeit és támogatja másokét. Az össztársadalminak bemutatott érdekek, mindig átlátszóak.
Nap mint nap találkozunk próbálkozásokkal, melyekben arról szeretnének meggyőzni minket, hogy ez vagy az mindannyiunk közös érdeke. Kevés sikerrel. Az emberek csak töredékét ismerik fel azoknak a kommunikációs manővereknek, eszközöknek, melyekkel hatni próbálnak rájuk, de ösztönösen reagálnak ezekre. nagyon gyakori, hogy a stratégia az indulás pillanatában nevetségessé válik.
A teljes hazugság rossz stratégia
A szakember szerint lehetséges, hogy sikeresen tüntetnek föl üzleti érdekeket össztársadalmi érdeknek, de hosszútávon nem lehet sikeres az olyan stratégia, amely teljes hazugságra épül.
A legjobb út egy üzenet valós tartalmának megértéséhez az elemző gondolkodás, az üzenet értelmezése – vélte Nemes Attila. Egy társadalom minél tudatosabban fogyasztja a médiát, annál jobban kell dolgoznia a kommunikátorok mögött álló szakembereknek. Befogadóként folyamatosan mérlegelnünk kell érdekeinknek megfelelően épp úgy, mint kommunikátorként a politikusoknak vagy a gazdasági szereplőknek- tanácsolta a PR szakember.
