– Legutóbbi, 2002-es megválasztásakor meglehetősen nehezen jutott dűlőre az MTI Tulajdonosi Tanácsadó Testülete (TTT), most viszont egyhangúlag támogatták az újraválasztását. Hogyan sikerült meggyőznie a testületet?
– Elégedettek voltak az elmúlt öt évben nyújtott teljesítményemmel, de ennél is fontosabb, hogy ezek szerint én adtam be a legjobb pályázatot.
– Sajtóhírek szerint az egyhangú szavazatért „cserébe” Belénessy Csaba, a Lánchíd Rádió jelenlegi főszerkesztője lesz az MTI alelnöke. Ez igaz?
– Sem megerősíteni, sem cáfolni nem tudom ezt az állítást.
– Az alelnök kinevezése kinek a hatásköre?
– Az alelnököket az MTI mindenkori elnöke nevezi ki. A hírügynökségi törvény három alelnöki posztot engedélyez, ebből most kettő van betöltve.
– A harmadik alelnök megválasztásáról konzultálnia kell a TTT-vel, vagy teljesen önállóan dönthet?
– A törvény szabad kezet ad. Hozzáteszem, hogy az elmúlt néhány évben a felügyelőbizottsággal és a TTT-vel néhány fajsúlyos kérdésben még akkor is egyeztettem, ha amúgy nem is volt egyeztetési kötelezettségem.
– Van, amire kudarcként tekint az elmúlt öt évből?
– Amit vállaltam, azt teljesítettem. Az MTI termelésközpontúból értékesítés-központú vállalat lett. Amikor átvettem, súlyosan veszteséges volt a cég, 2005-től viszont már nyereségesen működünk. Mi volt kudarc? Talán túl optimista voltam az MTI bevételnövelési lehetőségeivel kapcsolatban.
– Számszerűsítve ez annyit jelent, hogy 2002-ben 200 millió forinttal több piaci bevételük volt, mint tavaly. Azért ez elég soknak tűnik.
– A piaci trendek miatt minden évben több tízmilliós nagyságrendben veszítettünk el régi nagy kuncsaftokat, és ezt nem tudták pótolni a beérkező kismegrendelők. 2000-ben például még csak 200 hírelőfizetőnk volt, most viszont már közel 500 van. A legsúlyosabb veszteség az volt, amikor az RTL Klub felmondta a szerződését.
– Mindezzel párhuzamosan 2002 óta egymilliárd forinttal emelkedett az MTI állami támogatása. Nem félő az egyre erősebb állami befolyás?
– Tulajdonosunk a magyar parlament, így az anyagi függés nem fordítható le direkt kormányzati befolyásra, különösen, hogy a TTT-be a parlamenti pártok paritásos alapon delegálnak tagokat. Azt pedig nem szégyellem kimondani, hogy az elmúlt öt évben az MTI vezetésének ezen a téren kifejezetten jó volt a lobbitevékenysége. Nekünk is voltak költségtakarékossági vállalásaink, például több mint 100 fős létszámleépítést hajtottunk végre.
– Egy film gerillamarketinges akciójához akaratlanul is asszisztált az MTI, amikor lehoztak egy álhírt a „kazincbarcikai ősanya” sírjának megtalálásáról. A filmeseket több fórumon is bepanaszolták. De nem inkább az MTI hibázott?
– Annyira hitelesnek tűnt az információ, hogy egyből közzétettük, ami hiba volt. Az ellenőrzés persze folytatódott, így rájöttünk a turpisságra. Egy órán át volt kint a hamis hír, utána már korrigáltuk. Nem gondolom azt, hogy minden eszköz megengedhető a reklámban és a marketingben, különösen az nem, hogy előre megfontolt szándékkal átverjék a sajtót és a közönséget.
– Bajban lennék, ha fel kellene sorolnom hírügynökségi újságírókat. Miért nincsenek az MTI-nek széles körben ismert „arcai”?
– Természetes, hogy nincsenek: mi vagyunk a sajtó arctalan robotosai. Nem kizárt persze, hogy valaki kiemelkedjen ebből a névtelenségből, bár kevés lehetőség van erre, mert a munkatársaink csak kivételes engedéllyel dolgozhatnak más médiumnak. Aki hírnévre vágyik, az előbb-utóbb úgyis elmegy az MTI-től.
