Top 25 hirdető
A februári hirdetői toplista számait összehasonlítva a 2006-os adatokkal, már érthető, hogy a médiatulajdonosok miért tekintenek aggodalommal az idei évre. Amíg például tavaly ilyenkor a Bayer Hungária 1,3 milliárd forintot költött listaáron, addig most ennek csak a felét. A gyógyszercégnél maradva még szembetűnőbb, ha az év első két hónapjának összesített költését vetjük össze a tavalyival, hiszen akkor már bő egymilliárd forint a differencia, ráadásul a cég ezzel nincs egyedül.
Az egy évvel korábbiakhoz képest érdekes módon a mobilcégek aktívabbak voltak, a listát a Pannon vezeti 867 millió forinttal, bár ezzel tavaly februárban csak a hatodik lehetett volna. Az arculatát frissítő OTP Bank nagyságrendileg szinten tartotta januári költését. Volt olyan tévés értékesítési szakember, aki az év elején még az OTP-nél is nagyobb kampányt sejtett a HVB-UniCredit névváltás mögött. Ez a várakozás nem igazolódott, mert még a Raiffeisen is többet hirdetett náluk. Érdekes színfolt a Nemzeti Fejlesztési Hivatal (NFH), amely 404 millió forintért hívta fel a figyelmet az uniós pályázati lehetőségekre. A napilapoknál áldhatták az NFH nevét, mert februárban messze a legnagyobb hirdetőjük volt, a kétszeresét költötte, mint a második helyezett Vodafone.
Top 25 márka
Januárhoz képest kevesebbet költött, de még így is az OTP Bank vezeti a márkatoplistát. Talán már távoli emléknek tűnik, de egy éve ilyenkor még a Fidesz vezette a listát, szinte fillérre ugyanekkora költéssel. A második és a harmadik helyet most a Pannon bérelte ki magának egy imázs- és egy promóciós kampánnyal. Az Egészségügyi Minisztérium 220 millió forintot szánt a vizitdíj megismertetésére. Érdekes a vizitdíj médiamixe, mert gyakorlatilag fordítottja az általában megszokottnak. A minisztérium ugyanis – az NFT-hez hasonlóan – büdzséje döntő részét napilapokban, 15 százalékát rádióban költötte el, más médiatípusban viszont nem hirdetett. Úgy tűnik tehát, hogy az állami hirdetők „napilap-fetisiszták”.
Minden jel arra mutat, hogy a bankok lesznek az idei hirdetési piac motorjai. A legtöbbet reklámozott márkák 25-ös listáján ebben a hónapban összesen kilenc banki-pénzügyi-biztosítási hirdető szerepel, miközben 2006 februárjában ugyanitt egyedül a K&H Bank árválkodott. Reneszánszukat élhetik az SMS-játékok, mert januárhoz hasonlóan most is felbukkant egy ilyen cég a legtöbbet hirdetők között a maga 180 millió forintjával, amit szinte teljes egészében kábeltévéken tapsoltak el. Az enyhe tél jele, hogy a megfázásos időszak vámszedői közül – az elmúlt évekkel ellentétben – egyedül a Béres egyik vitaminkészítménye került be a legtöbbet sulykolt márkák exkluzív klubjába.
Top 25 szektor
Januárban még azt láthattuk, hogy az egy évvel ezelőtti időszakkal összehasonlítva nagyjából egálban volt a büdzsévágó és a költésüket feltornászó szektorok aránya. Februárban már nem volt ilyen rózsás a helyzet, mert zömében csökkenésekkel szembesültünk. A hirdetési piac becsületét a pénzintézetek és a biztosítók mentették meg, ugyanis a tavalyi 1,6 milliárdhoz képest 2007 második hónapjában 4,1 milliárdért hirdettek. Néhány kisebb szektornál is látni némi növekedést, de például az, hogy a mezőgazdasági cégek 106 millió helyett, 125 millió forintot szántak hirdetésre, nem nagy vigasz a médiatulajdonosoknak.
A tél utolsó hónapjában a napilapok és a mozik legnagyobb hirdetői a „közlekedési eszközök” szektor volt, amely nagyjából az autós piacot takarja. A folyóiratokban a legtöbbet szolgáltatást hirdettek, a tévékénél pedig az élelmiszerreklámok vitték a prímet. A rádiókban hagyományosan a kultúra-szabadidő-szolgáltatás szektor volt a legaktívabb, a plakátcégeknél pedig a könyvkiadók. Utóbbi elsőség nagy valószínűséggel egymagában a Líra és Lant kampányának köszönhető. Az indoor megjelenéseket legjobban a távközlési és gyógyhatású termékek hirdetői kedvelik, az internetes hirdetési formák iránt pedig a bankok bizonyultak a leginkább nyitottnak.
