A szerdai kormányülésen Veres János és Kóka János egyeztetett az elvárt adó helyett kialakítandó adópolitikáról. Kialakulni látszik egy javaslat, mely a jogtechnikai részletek megállapítása utána kerülhet az országgyűlés elé. A bejelentéssel eldőlt az elmúlt napok adóvitája, amelynek során a pénzügyi és a gazdasági tárca vezetője esetenként egymásnak teljesen ellentmondó nyilatkozatokat tett. Veres János a hét elején még úgy fogalmazott, hogy a komrányülése az elvárt adó új tervezetéről dönt a kabinet, Kóka János kedden pedig kvázi tényként közölte, hogy a már visszavont elvárt adó helyett nem lesz semmilyen más adó.
Nem lesz kollektív bűnösség
Kóka János hangsúlyozta: az adóbevallási és ellenőrzési eljárások átalakításával, fokozásával kívánják elérni, hogy javuljon az adómorál, szélesebb legyen az adózók bázisa, kifehéredjen a szürke- és a feketegazdaság. Mindannyian tudjuk, hogy sok százezren különféle trükkökkel teszik veszteségessé vállalkozásukat, ezt meg kell szüntetni, ám mégsem szabad alkalmazni a kollektív bűnösség elvét – summázta véleményét a gazdasági miniszter.
Kóka szerint a javaslat alapján a törvény meghatározna egy adóalap-minimumot. A javaslat többlet-adatszolgáltatási lehetőséget biztosítana az adóhatóság számára azon cégeknél, amelyeknél az adózás előtti eredmény nem éri el a korrigált árbevétel 2 százalékát. Az elvárt célt új adónem bevezetése nélkül érjük el – ismertette Kóka János.
Túl sok cég veszteséges papíron
Magyarországon indokolatlanul magas a veszteséges cégek száma. 315 ezer társas vállalkozásból papíron 118 ezer veszteséges, 16 ezer pedig nullás – mutatott rá Veres János. A 321 ezer egyéni vállalkozó közül 210 ezer nem fizet adót, közülük 108 ezer veszteséget termel, tette hozzá a pénzügyminiszter. Az feltételezhető, hogy a veszteséges cégek jelentős része elkerüli az adófizetést.
Az adófizetői kör szélesítésére a kormány számos lépést tesz (járulékminimum bevezetése, április 1-től tb-járulék ellenőrzés, évi tízezer vagyonosodási vizsgálat). Az elvárt adó kiváltása esetében azon vitáznak a miniszterek az érdekképviseletei és szakmai szervezetekkel, hogy a megvalósítás megfeleljen az alkotmányosság követelményének, és ne okozzon többlet adminisztrációt a vállalkozások számára, hangsúlyozta Veres.
Varga Mihály elszámolta, a FigyelőNet kiszámolta
Varga Mihály, az Orbán-kormány volt pénzügyminisztere azzal kapcsolatban, hogy a kormány az intézkedés nyomán 60 milliárdos befizetést remél a 200 ezer veszteséges vállalkozástól, azt hangsúlyozta, hogy ez “illuzórikus”, mivel ez cégenként átlagosan 300 ezer forintos adófizetést jelent, vagyis 100 millió forintos árbevétellel rendelkező vállalkozásokkal kalkulál a kormány – hangzott el a híradásokban, s olvasható a Fidesz honlapján.
Ezzel kapcsolatban a FigyelőNet is számolt, s meglepő eredményre jutott.
Ha kizárólag az árbevétel alapján számolnák a 2 százalékos elvárt adót, akkor a 100 milliós bevétel után nem 300 ezer, hanem 2 millió forintot kellene fizetni az érintett vállalkozásoknak. De, ha megfordítjuk ezt az aránypárt, akkor a 300 ezer forintos összeg 15 millió forintos árbevételt tételez fel, nem 100 milliót. Van különbség.
Persze az eredeti – de elbukott – törvényjavaslat nem is a bruttó árbevétellel számolt volna, hanem az indokolt, bizonyított költségekkel csökkentett részre vetette volna ki a 2 százalékot.
De még ez sem érdekes.
A lényeg, hogy tényleg elhihető-e ma Magyarországon, hogy 200 ezer vállalkozás havonta képtelen lenne 25 ezer forintot kifizetni.
Ez a valóság? – legalábbis a FigyelőNet kérdése szerint.
Két tervezet az adó helyett
Az adó kiváltásáról két változat került a kormány elé. Az első szerint a vállalkozásoknak meg kell fizetni egy minimális adót (a korrigált bevétel 2 százalékának 10, illetve 16 százalékát), melyet a bizonyítottan veszteséges cégek számára nem kell megfizetni.
A második változat szerint az adózás rendjéről szóló törvény határoz meg egy jövedelem- (nyereség-) minimumot minden vállalkozás számára. Ez a jövedelemminimum a társaság korrigált bevételének 2 százaléka. Azon cégek, amelyek kisebb adóalapot vallanak be, kötelesek kitölteni a mellékletet, melyet az APEH erre rendszeresít a bevallási nyomtatványok között. Az adóhatósági eljárás ugyanaz, mint az előző esetben: feldolgozás, kockázatelemzés, kockázatos adózó kiválasztása.
Az ellenőrzési folyamat
Az APEH-nek 30 napja van a kiválasztásra és egy éve az ellenőrzés megkezdésére. Az ellenőrzés két lépésből áll. Az első lépésben a hatóság az elszámolt költségek valódiságát vizsgálja. Míg a második lépésben egy becslésre kerül sor, melyet a bevallás utólagos ellenőrzése alapján állapít meg az adóhatóság. Ha adóelkerülésre vagy egyéb visszaélésre derül fény, akkor a magánszemélyt is kiegészítő nyilatkozat megtételére kötelezi az APEH.
