A vállalkozások elvárásai több ponton is visszaköszönnek az új kormányprogramban, ugyanakkor ennek megvalósulása a szakminisztériumoktól és a költségvetéstől függ – hangsúlyozta Parragh László, az MKIK elnöke elnöke szerdai sajtótájékoztatóján.
A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) szerint a beterjesztett adójavaslatokat figyelembe véve a vállalkozások adóterhe jövőre 83-95 milliárd forinttal növekszik, ami nagyságrendben az ideihez hasonló.
Parragh László kifejtette, hogy a vállalkozásokat sújtja a költségvetés bevételeinek növelésére irányuló törekvés, ami a jövedelmezőségüket kedvezőtlenül érinti.
A kamara elnöke szerint kedvezőtlen a vállalkozásoknak a forint reálfelértékelődése. Szerinte olyan kamatcsökkentésre lenne szükség, amelynek eredményeként 255-265 forint között alakulna az euró árfolyama.
A kamara számítása szerint az eddig napvilágot látott adatok alapján a költségvetés adóbevételeinek GDP-ben mért aránya az ez évi 20,48 százalékról 21,23 százalékra növekszik jövőre. Ez is mutatja a vállalkozók terheinek növelését, amit csak részben ellentételez a helyi iparűzési adó szabályaiban bekövetkező változás.
A kamara adatai szerint az innovációs járulék kulcsának emelkedése jövőre 5 milliárd forinttal növeli meg a járulékbefizetési kötelezettséget. A kisvállalkozásokat érintő 4 százalékos vállalkozási járulék bevezetése 16 milliárd forint kiadást jelent a kisvállalkozásoknak. A kamara elnöke szerint ennek fizetésébe az önkéntesség elemét is be kellene építeni, és jobban kellene tudatosítani az e mögött meghúzódó szociális biztonságot.
A kamara számítása szerint a minimálbér tervezett négyezer forintos emelése 30-40 milliárd forinttal növeli az érintett vállalkozások kiadását. A mobiltelefon-adó bevezetése 22-27 milliárd forint többletkiadással jár.
Az elvonások mérséklésének vizsgálatára végzett kamarai számítás szerint a vállalkozások terhe 36 milliárd forinttal javul.
Parragh László megemlítette, hogy a kormányprogramba bekerült több vállalkozói elvárás is, mint a befektetésösztönzés, kereskedelemfejlesztés visszairányítása a GKM hatáskörébe. Kiemelt helyen szerepel a kormányprogramban a versenyképesség javítása. A regionális szintre helyezkedik egyre inkább a döntéshozatal és cél a szolgáltató állam létrehozása – tette hozzá a kamarai vezető.

Kína kudarca sem segít az ujgur kisebbségen
Ujgurisztánt Kína sokáig szerette volna nyugati befektetők bevonzásával fejleszteni, ám, ahogyan az ott zajló incidensek, az erősödő rendőrállam és az ujgur nyelv elleni, a kulturális népirtást kimerítő hadjárat részletei mindinkább köztudottak lettek, a cégek menekülni kezdtek a régióból.