Üzleti tippek

Támogatások cégeknek

A megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásával járó többletköltségek egy részét az állam magára vállalja.

Közvetett és közvetlen támogatásokkal egyaránt igyekszik ösztönözni az állam a megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatását. Azon vállalkozásoknak számára pedig, amelyek az előírt mértékig nem alkalmaznak ilyen munkatársakat, rehabilitációs hozzájárulás fizetési kötelezettséget ír elő. Mint Kovács Gábor, a Foglalkoztatási és Munkaügyi Minisztérium főosztályvezetője hangsúlyozta, a közvetlen támogatásokat azért biztosítja az állam, hogy a fedezze a megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatásával járó többletköltségeket. A támogatási rendszer egyik fontos elemét még egy 1983-as rendelet szabályozza. E szerint a megváltozott munkaképességűeket alkalmazó cégek az adóhatóságtól normatív módon költségvetési támogatást igényelhetnek. A dotáció progresszív: a létszám és a megváltozott munkaképesség vagy fogyatékosság mértékének függvényében, valamint a kifizetett munkabér alapján igényelhető.

A Pénzügyminisztérium tavalyi felmérése szerint tavaly év végén több mint 31 ezer volt a normatív támogatásban részesülő úgynevezett célszervezetek – amelyek kizárólag megváltozott munkaképességűeket alkalmaznak – által foglalkoztatott emberek száma. Ugyancsak a megváltozott munkaképességűek elhelyezését támogatja a Munkaerőpiaci Alap (MPA) rehabilitációs alaprészének decentralizált és központi kerete is.

A rehabilitációs célú munkahelyteremtő és megőrző beruházási pályázatokon bárki részt vehet: egyéni vállalkozók, gazdasági társaságok, költségvetési intézmények, önkormányzatok, alapítványok, társadalmi szervezetek is. A pályázatokat a megyei munkaügyi központok írják ki abból a keretből, amelyet a Munkaerő-piaci Alap Irányító testülete állapít meg minden megyei (fővárosi) munkaügyi központnak. A támogatott szervezetnek új munkahelyet kell létrehoznia, illetve a meglévőket megtartania. A foglalkoztatási kötelezettség általában 3 év. A pályázatokról a megyei munkaügyi tanácsok javaslatára a munkaügyi központok igazgatói döntenek.

A források nem korlátlanok, így nem minden pályázó részesül támogatásban. Az állami támogatásról történő döntés előtt a munkaügyi központok szakemberei ellenőrzik a pályázatok szakmai és formai minőségét, illetve előzetes helyszíni vizsgálatot is tartanak a pályázónál. Mint Kovács Gábor kiemelte: a döntés során elsődleges cél, hogy új munkahelyek létesítését támogassák, ám a meglévő munkahelyek megőrzésére is biztosítanak forrásokat. Egy megváltozott munkaképességű személy foglalkoztatására munkahely-teremtésre általában 1,2 millió forint támogatást nyújt az állam, munkahely-megőrzés esetén pedig ennek fele az „apanázs”.

Az elmúlt évben rehabilitációs munkahelyteremtésre, illetve munkahelymegőrzésre több mint 1,6 milliárd forintot költöttek a munkaügyi központok az MPA rehabilitációs alaprészének decentralizált keretéből (a fennmaradó összeget központi programokra fordították). Ily módon tavaly csaknem 2100 munkahelyet támogatott az állam: ezeknek közel 62 százaléka új munkahely volt, 38 százaléka pedig munkahely megőrzésnek számított. Ebben az évben a központi keret mintegy 1 milliárd forint, s a rehabilitációs munkahely-teremtésre, illetve megőrzésre szánt decentralizált keretre közel 2 milliárd jutott.

A pályázatoknak tavaly mintegy 40 százalékát utasították el, mégpedig többnyire valamilyen formai vagy szakmai hiba miatt. A biztosított támogatás megyénként eltérő: volt, ahol a szakmailag kevés megfelelő színvonalú pályázat miatt még maradt is a támogatásból, máshol viszont szűkösnek bizonyultak a források. A kevés érdeklődő miatt idén például kétszer is pályázatot kellett kiírni Zala, Heves, valamint Békés megyében, háromszor pedig Győr-Moson-Sopron megyében, ennek ellenére mintegy 30 millió forintot még így sem tudtak felhasználni. Ezt Hajdú-Bihar, valamint Jász-Nagykun-Szolnok megyéhez csoportosították át, ahol viszont forráshiány volt.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik