Az elmúlt hónap során – a Reuters hagyományos havi elemzői körkérdésre adott válaszainak tanúsága szerint – jelentős mértékben változtak a piaci várakozások. Különösen a gazdaság pénzügyi, monetáris szektorára vonatkozó makrogazdasági paraméterek prognózisai mozdultak el jelentősen. Ebben bizonyára közrejátszott, hogy a Magyar Nemzeti Bank hétfőn igen magas inflációs előrejelzésekkel lepte meg a piacot, amelyhez némileg hozzáigazodhattak az elemzői várakozások.
Az inflációs előrejelzések az utóbbi hónapok lassú emelkedése után az elmúlt hetek mindkét felmérésében jelentősen feljebb ugrottak. (A Reuters júliusban a hagyományos körkérdés után egy újabb „gyorspollt” is végzett, tekintettel az eseménydús hetekre.) A konszenzus 5,5 százalékos átlagos inflációt vetít előre 2004-re, ami több, mint a kormányzat által várt 5,0 százalék, de jelentősen alatta marad a jegybank 6,5-es prognózisának. Az inflációs várakozások emelkedésével párhuzamosan fogyatkoztak, és augusztus második felére szinte teljesen el is tűntek a remények, hogy még az idén jelentősen csökkenhetnek a júniusban magasba szökött kamatok: 2003 és 2004 végére a korábbi felmérésekhez képest egyaránt jelentősen emelkedtek a kamatvárakozások.
Az elemzők szerint nemcsak az infláció lesz magasabb a 2008-as eurócsatlakozási pályán feltételezett mértéknél az idén és jövőre, de a büdzsé hiánya is. A kormány az idei évben a GDP 4,8 százalékára tervezi csökkenteni az államháztartási hiányt a tavalyi közel 10 százalékos szintről, jövőre pedig 3,8-re. A konszenzus a GDP mintegy fél százalékának megfelelő túllépést vetít előre a kormányzati deficittervekhez képest 2003-ra és 2004-re is.
Egy szélesebb európai mintán végzett múlt heti Reuters-felmérés szerint az elemzők 2008 helyett most már csak 2009-re várják a nagyobb közép-európai államok, köztük Magyarország csatlakozását az eurózónához, jórészt az államháztartási hiányok szintjének vártnál rosszabb alakulása miatt. Ebben a felmérésben a konszenzus csak 2007-re teszi azt időpontot, amikor a magyar államháztartási hiány az euró bevezetésének feltételét jelentő 3,0 százalék alá csökken, szemben a magyar előcsatlakozási tervben szereplő 2005-ös dátummal.
