A piac szerint az első negyedévben 3,2 százalékkal bővült a gazdaság, míg tavaly az utolsó három hónapban 3,7 százalékos dinamikát jegyeztek fel. A szakértők a beruházások esetében mindössze 2,3 százalékos bővülést tartanak valószínűnek.
A gazdasági növekedés ütemének lassulására számít a lapunk által megkérdezett makroelemzők többsége, a szakértői prognózisok átlaga a bruttó hazai termék (GDP) 3,2 százalékos bővülését valószínűsíti az idei első negyedévre. Az előrejelzések széles skálán szóródtak, a leginkább optimista elemző szerint a tavalyi utolsó negyedév 3,7 százalékos növekedési ütemével megegyező volt január és március között a bővülés, de akad olyan elemző is, aki csak 2,8 százalékos növekedési indexre számít.
A 2002-es esztendő negyedévről negyedévre gyorsuló dinamikát hozott. Tavaly január és március között még csak 2,9 százalékos volt a bővülés, az utolsó negyedévben pedig ennél 0,8 százalékponttal magasabb növekedést jegyeztek fel. A gazdaság tavaly összességében 3,3 százalékkal nőtt, de szinte minden elemzés rámutat az utóbbi két évben kialakult növekedési struktúra tarthatatlanságára. Legutóbb a Magyar Nemzeti Bank (MNB) szakértői hangsúlyozták, hogy a belföldi kereslet bővülésén alapuló növekedési pálya nem fenntartható, mivel a makrogazdasági egyensúlytalanság növekedésével járhat. A lapunknak nyilatkozó makroelemzők szerint az első negyedévben nem módosult számottevően a növekedés szerkezete, a GDP bővülését továbbra is belső motor hatja. A lakossági fogyasztás az előző negyedévben feljegyzettnél gyorsabban, 10-11 százalékkal bővülhetett – véli Barcza György, az ING Bank közgazdásza, aki szerint a külső kereslet és a beruházások is visszaestek. A fogyasztás gyors növekedésére számít Nyeste Orsolya, a Postabank elemzője is, aki szerint erre utalnak a dinamikus bérkiáramláson túl az impozáns kiskereskedelmi adatok és az alacsony megtakarítási ráta is.
Az elemzői előrejelzések átlaga az első negyedévre a beruházások 2,3 százalékos növekedését valószínűsíti, szemben a tavalyi év utolsó három hónapjának 5,5 százalékos dinamikájával. Optimista prognózist adott Zsoldos István, a CA-IB Értékpapír Rt. közgazdásza, aki szerint annak köszönhetően, hogy a magánszektorban kismértékű javulás következett be, az invesztíciók összesen 4,7 százalékkal nőttek. Nem így látja Barcza, aki elsősorban az építőipar gyenge teljesítményére hivatkozva mindössze 2 százalék körüli beruházásnövekedéssel számol. Pesszimista a beruházási statisztikával kapcsolatban Nyeste is, aki szerint a feldolgozóipari invesztíciók csökkenést, a lakossági és állami beruházások növekedése pedig jelentős lassulást mutat. A feldolgozóipari beruházások a tavalyi negyedik negyedévben hat százalékkal estek vissza.
Az elemzők szerint az év egésze 3,4 százalékos gazdasági növekedést hozhat, ami csak minimális gyorsulást jelentene a tavalyi 3,3 százalékos szinthez képest. A szakértők közül a közelmúltban többen is lefelé módosították 2003-as növekedési előrejelzésüket, miután a jelek szerint tovább késlekedik a magyar export fő felvevőpiacának számító német gazdaság fellendülése.
