Nincs nagy tér további jelentős költségcsökkentésekre, a hosszú távon vágyott 10 százalékos tőkearányos megtérülést (ROE) kizárólag bevételnöveléssel érheti el a bankszektor, amihez a volumenek növelésére, vagyis aktív hitelezésre van szükség. Rövid távon viszont elsősorban a kockázati költségek visszaesése és a bankadó csökkentése javítja a magyar bankrendszer jövedelmezőségét – értettek egyet a Portfolio Hitelezés 2016 konferencia bankvezéri kerekasztalának résztvevői.
Több kérdést is átbeszéltek, például azt, hogy szerintük
Bencsik László (vezérigazgató-helyettes, OTP) szerint a kormány és a jegybank intézkedései mostanság támogatják a bankszektor növekedését, és felismerték, hogy a gazdaság növekedéséhez a bankszektor tevékenységének támogatására van szükség. Az alacsony kamat természetes része a kamatciklusnak, ennek természetes velejárója pedig az, hogy alacsonyak lesznek a kockázati költségek. “Nagyon alacsony kockázatú bankrendszert fogunk látni a következő években” – mondta Bencsik, hozzátéve: a túlfűtött hitelezés ellen reményei szerint az MNB meg fogja tenni a szükséges lépéseket.
Simák Pál (elnök-vezérigazgató, CIB) szerint erősíti a bankok és a kormány közös érdekét, hogy a szektorban nőtt az állami tulajdon. Az alacsony kamatkörnyezetet lehetőségként is fel lehet fogni, jelentős átmozgatási lehetőséget látnak még a betétek felől a befektetési alapok és az állampapírok felé. A költségekben finomhangolási lehetőségeket lát csak, a rövid távú eredményjavulást a bankadó csökkentése és a kockázati költségek visszaesése hozhatja.
Heinz Wiedner (vezérigazgató, Raiffeisen) úgy véli, most nem a gazdaságpolitika a bankszektor problémája, hanem inkább az alacsony kamatkörnyezet. Bevételi növekedés nélkül nincs több lehetőség a hatékonyságjavításra, ehhez pedig a volumeneket kell növelni. A hitelképes ügyfelek számára kedvező a verseny beindulása. A díjbevételeket viszont a fogyasztóvédelmi szabályozás miatt nagyon nehezen lehet növelni.
Jelasity Radován (elnök-vezérigazgató, Erste) szerint az alacsony hozamkörnyezet nem lokális probléma, az EKB a fő tartópillére. A bevételek nyílegyenest tartanak lefelé, ezzel csak a költségek oldalán nem lehet szembeszállni, így ők akvizícióval is bővülnek. Az Erste-vezér kíváncsian várja, meddig fognak még 80-90%-os költség/bevételi aránnyal rendelkező bankok farkasszemet nézni egymással, konszolidációra szükség van, de ennek jelei még nem látszódnak.
Oláh Márton (vezérigazgató, FHB) úgy látja, borzasztóan nehéz továbbcsökkenti a költségeket, “bizonyos szempontból szelek nélkül repülünk”. A megtakarítási, treasury szolgáltatásokban lát még bevételnövelési lehetőségeket az FHB-vezér.
Ha kíváncsi, mit gondolnak a bankvezérek a ROE-ról, vagy arról hogy mekkora növekedés jön a hitelezésben, kattintson! És következzen még néhány érdekes üzenet a konferenciáról:
Az emberek hatoda még nem hallott a CSOK-ról
Az emberek 83 százaléka hallott már a CSOK-ról. 13 százaléka gondolja azt, hogy jogosult a CSOK-ra, 8 százaléka pedig nem tudja – derült ki a Deloitte előadásából. A Deloitte-Scale Bankindex azt mutatja, hogy folyamatosan javul a lakosság fogyasztással és hitelfelvétellel kapcsolatos attitűdje is.
MKB: hódít az alternatív finanszírozás
Óriási mértékben megnőtt az elmúlt négy évben a háztartások pénzügyi vagyona, és ez a pénz a helyét keresi. Az MKB-nál ezért úgy látják, meg fog nőni a magánszektoron belüli alternatív finanszírozás szerepe, és ezt a bankok ki tudják használni.
Bejelentették: a jövő héttől elérhető a kamatmentes EU-s hitel
Május 20-ától országszerte huszonhat MFB Ponton kezdi meg a Magyar Fejlesztési Bank az első, 0 százalékos kamatozású európai uniós hiteltermék értékesítését – jelentette be Bertalan Sándor vezérigazgató-helyettes a konferencián.
Matolcsy dicsérete
Mesterien tette rendbe a fiskális és a monetáris politikát a sajtó nagy része által Antikrisztusnak tekintett személy – dicsérte Matolcsy György tevékenységét Patai Mihály. A magyar bankszektor hozzájárulása a teljes vállalati hiteléhséghez ugyan csökkent, összességében azonban egyre kevésbé zsugorodik, és egyre egészségesebb jövedelmezőséggel bír a bankszektor – mondta.
Tartósan alacsony lehet a kamat
Nem a hitelboom, hanem a megtakarítások folyamatos emelkedése fűti a magyar lakáspiacot, az MNB 2017 végéig nem számít túlzott lakossági hitelezésre, de a következő években figyelnie kell a lakásárak emelkedésére a jegybanknak – mondta Nagy Márton alelnök. A bankok készülhetnek a tartósan alacsony kamatkörnyezetre, a hitel/betét arányukat pedig most már növelniük kell. Egyre magasabb tőkekövetelmények mellett nagy kihívás lesz a bankoknak a 10 százalékos ROE elérése.
