A KSH adatai szerint 2015 decemberében csaknem 60 ezer álláshely maradt üres, betöltetlen. Mérnökből, informatikusból, irodai alkalmazottból is hiány van, de ugyanúgy kellenek gyári összeszerelők, takarítók, bolti és gyorséttermi eladók, de még utcaseprők is. Sokan hiányoznak tipikusan a feldolgozóiparból, az egészségügyből, a szállításból, az építőiparból és a turizmus-vendéglátásból főként azokban a megyékben, ahol erős Ausztria munkaerőpiacának szívó hatása.
A munkaerőhiányt tovább súlyosbítja az elvándorlás is: 2012-ben nagyjából 80 ezren mentek el az országból, és ez a trend nagy valószínűséggel tovább folytatódik.
Emellett a magyar munkaerő viszonylag alacsony mobilitása is szerepet játszik abban, hogy Magyarországon nehezen talál egymásra munkaadó és munkakereső. A KSH szerint az kelet-európai jellegzetesség, tőlünk Nyugatabbra a munkavállalók mobilabbak: amíg az Egyesült Államokban például a dolgozók 3 százaléka költözik el egy munkahelyért, Németországban pedig 1,5 százaléka, addig Magyarországon ez az arány mindössze 0,4 százalék.
Az Ygen Humánerőforrás Központ irodáihoz forduló pályamódosításra készülő álláskeresők közül többeknél megfigyelhető, hogy az előzőekben betöltött munkaköreikben elfáradtak, kiégtek. A pályamódosításhoz pedig nem rendelkeznek megfelelő munkaerő-piaci ismerettel és kellő önismerettel; nehezen találják helyüket az új helyzetükben.
Sikertelen pályakezdők
„Pályakezdőkre jellemző, hogy nem tudják, végzettségükkel milyen állásokra pályázhatnak eséllyel. Nagy a szakadék a munkavállalói és a tanulói attitűdök között: ezek áthidalása általában hosszabb fejlesztést igényel. A legtöbb esetben azt látjuk, hogy a „Mihez értek?” és a „Mihez van kedvem?” kérdések sincsenek tisztázva, ennek következtében az álláskeresők számukra nem megfelelő vagy nem motiváló állásokra pályáznak. Emiatt sikertelenek az álláskeresésükben vagy nem képesek állásukat hosszabb ideig megtartani. Azonban az esetek többségében, ahol sikerül a motivációt megtalálni, ott az álláskeresők tanulási és mobilitási hajlandósága lényegesen megnő” – hangsúlyozza Zörgő Viktória, az Ygen Humánerőforrás Központ intézményvezetője.
Online kutatás az álláskeresésről
A HEINEKEN Hungária és a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet által létrehozott Soproni Jóleső Segítség programban a szakemberek személyre szabottan tárják fel az álláskeresőknél a sikeres elhelyezkedés akadályait, és minden támogatást megadnak azok leküzdéséhez. A program hatékonyságát egyedülálló eredményei mutatják: a résztvevők 60-70 százaléka sikeresen és tartósan elhelyezkedett álláskeresési, pályaorientációs tanácsadás, csoportos önismereti és készségfejlesztő tréningek segítségével.
A Soproni Jóleső Program keretében online, nem reprezentatív felmérés is készült, amelyben több ezer válaszadót kérdeztek meg az álláskereséssel kapcsolatos szokásokról, véleményekről.
Önéletrajzokkal bombázzuk a munkaadókat
A válaszadók szerint minél több helyre küldjük el jelentkezésünket, annál nagyobb eséllyel találunk magunknak megfelelő munkát. A megkérdezettek relatív többsége, 29 százaléka szerint mintegy 30 munkáltatónál érdemes pályázni, 28 százalékuk akár 60 helyre is elküldené önéletrajzát és motivációs levelét, de minden negyedik válaszadó állította, hogy képes lenne akár 90 munkahelyet is megcélozni.
„Tapasztalatunk alapján, a sikeres elhelyezkedéshez vezető pályázatok száma nagyban függ a megpályázott állás jellegétől. Vagyis minél speciálisabb tudással, tapasztalattal rendelkezik az álláskereső, annál kevesebb álláspályázat szükséges a sikeres elhelyezkedéséhez. Budapesten átlagosan 90 álláspályázat vezet sikerhez” – osztja meg a tényeket a szakember.
Ismerős, hirdetés, céges honlap – letámadva vadászunk az állásokra
A kérdőívet kitöltők nem bízzák a véletlenre az álláskeresést: 89 százalékuk egyszerre böngészné az álláskereső honlapok, újságok hirdetéseit és a cégek honlapjain kínált lehetőségeket, mozgatná meg saját kapcsolati hálóját és érdeklődne a Munkaügyi Kirendeltségeken, a munkaerő-közvetítő cégeknél, boltokban és bevásárlóközpontokban is.
Pillanatok alatt döntenek a sorsunkról?
A kutatásban részt vevők túlnyomó többsége szerint önéletrajza fölött nem töprengenek hosszan a kiválasztást végző szakemberek, HR-tanácsadók. 40 százalékuk gondolja úgy, hogy 10-25 másodperc alatt eldöntik, hogy sor kerül-e személyes elbeszélgetésre, további 40 százalék szerint 1-1,5 percig tart kezében egy CV-t egy HR-es. 16 százalékuk szerint 3-5 perc is juthat egy önéletrajzra egy toborzással foglalkozó munkatárs munkaidejéből.
„Az önéletrajzok átnézésére szánt időt több tényező befolyásolhatja, többek között, hogy hány jelentkezés érkezett az adott álláshirdetésre, mennyire határoztak meg speciális elvárásokat az állás betöltésével kapcsolatban vagy volt-e formai elvárás a pályázati anyagok benyújtásánál. Ezek a tényezők hosszabbíthatják vagy rövidíthetik a pályázati anyag átnézésére szánt időt” – magyarázza Zörgő Viktória.
Letagadnánk a korunkat
Sokan tartanak attól, hogy túlságosan idősnek vagy éppen túl fiatalnak tartanák egy adott munkára. Éppen ezért titkolná el életkorát a válaszadók több, mint kétharmada (67%) az önéletrajzában. 16 százalékuk a telefonszámát nem adná meg, 10 százalékuk pedig a szakmai tapasztalatát tartaná homályban a HR-munkatárs előtt. 7 százaléka a válaszadóknak az iskolai végzettségével kapcsolatban lenne szűkszavú. Vélhetően attól tartanak, hogy alulképzettség vagy éppen túlképzettség miatt csúszhatnak le az állásról.
„A kor elméletileg nem releváns információ az állás betöltésével kapcsolatosan. A munkatapasztalat megemlítése a CV-ben már önmagában előny lehet, de a konkrét szakmai tapasztalat abban az esetben nélkülözhetetlen, ha az kapcsolódik a megpályázott állásnál elvárt tapasztalatokhoz vagy előnyként van feltüntetve” – javasolja az intézményvezető.
Az ördög a részletekben?
A válaszadók közel fele (47%) éppen a részletekkel győzné meg potenciális munkaadóját és jelenlegi vagy korábbi munkakörén kívül a konkrét feladatait is felsorolná. A kutatásban részt vevők 36 százaléka csak a legutóbbi munkahelyével kapcsolatban menne bele a részletekbe, míg 12 százalékuk szerint minden kizárólag akkor lehet fontos, ha az adott munkahelyen speciális feladatokat látott el a munkavállaló.
A szakértő szerint „Érdemes azokat a feladatokat felsorolni, részletezni, amelyek a megpályázott munkakörrel összhangban vannak. Függetlenül attól, hogy az adott munkatapasztalat karrier útjuk mely szakaszában található”.
Ahány ház, annyi motivációs levél
„A motivációs levelet minden pozícióra való jelentkezés esetében újra kell fogalmazni, hiszen mindegyik esetben más és más a motiváló hatás. A különböző állások esetében pedig nyilván változnak már az alaptényezők is, úgymint a cég profilja, az adott pozíció, a juttatás, a karrierlehetőségek, előnyként megfogalmazott tulajdonságok, végzettségek” – hangsúlyozza a szakember.
A válaszadók kétharmada (66%) így is tesz, hiszen minden megpályázott pozíció esetén újraírná motivációs levelét, hogy mindenképpen megfeleljen az adott munkaadó igényeinek. 21 százalékuk abban az esetben módosítaná, ha teljesen más területre jelentkezne, mint ahova korábban tette. 7 százalék szerint egy ütős motivációs levél bárhol megnyitja az ajtókat, 5 százaléka a válaszadóknak a havi-kéthavi módosítás mellett teszi le a voksát.
Nem a smink és a frizura a lényeg
Az állásinterjúra való felkészülésnél a válaszadók elsöprő többsége (92%) azt tartja fontosnak, hogy alaposan felkészüljön a cég, szervezet tevékenységéből és a munkakör betöltéséhez szükséges ismeretekből. 5 százalékuk elsősorban arra koncentrál, hogy kinyomtatott önéletrajzát feltétlenül vigye magával, 1 százalékuk arra készítené fel magát, hogy nem biztos, hogy sikerül az interjú, így nem érheti csalódás. További 1 százalék – vélhetően hölgyek – nem hagyná ki az interjú előtt a vizitet a fodrásznál, illetve a kozmetikusnál.
Őszinteség, vicc vagy patakzó könnyek?
„Mindenkivel előfordulhat, hogy stresszes helyzetben leblokkol, és nem tud választ adni a feltett kérdésekre. Ilyen esetekben érdemes tisztázni a helyzetet és időt kérni a gondolatok összerendezésére” – emeli ki Zörgő Viktória. A válaszadók 85 százaléka megerősíti a szakértő véleményét. Egy vicc elmondásával oldaná a helyzet feszültségét a válaszadók 13 százaléka, 1,5 százalékuk szerint ilyen esetben egyszerűen köszönjünk el, hiszen nem maradt esélyünk a pozíció elnyerésére. 200 válaszadóból egy sírással keltene szánalmat önmaga iránt, így igyekezne meghatni a beszélgetőpartnerét.
Magabiztosság, nagy munkakedv és egyéb szuper képességek
A megkérdezettek többsége bizakodó volt azzal kapcsolatban, hogy mekkora esélyét látja, hogy 2 hónapon belül állást találna. Hétfokozatú skálán mindössze 7 százalék az, aki ezt teljesen kizártnak tartja, míg 22 százalékuk meg van győződve róla, hogy ez egyszerűen nem jelenthet problémát.
„Sajnos az a tapasztalat, hogy az álláskeresés során átélt kudarcok egyre jobban csökkentik az álláskeresők saját magukba vetett hitét és egyre kevésbé hisznek abban, hogy megfelelő erőfeszítéssel meg tudnak birkózni minden nehézséggel. Az Ökumenikus Segélyszervezet Ygen Humánerőforrás Központjában tartott tanácsadások során fontos szerepet kap az önbizalom erősítése és a pozitív énkép kialakítás és fenntartás képességének fejlesztése” – foglalja össze az Ygen Humánerőforrás Központ intézményvezetője.
A munkanélküliséget a megkérdezettek több, mint fele (56%) tartja rendkívül kellemetlennek. Egy jó állás érdekében érdemes változtatni az életünkön, alkalmazkodni új szokásokhoz. Ezt vallja a megkérdezettek egynegyede, a cél érdeke ellenére is minden változtatást visszautasítana a megkérdezettek 1,5 százaléka.
Saját problémamegoldó-képességükben bíznak a megkérdezettek: 35,5 százalékuk teljesen biztos abban, hogy megfelelő erőfeszítéssel szinte minden nehézséggel meg tud birkózni, és 100 válaszadóból csak egy állította, hogy tehet ő bármit, a probléma marad.
