Nem lehet elég komolyan venni a nyugdíjhelyzet romlását. Hogy miért? Következzen 5 ábra, melyek jól láttatják, hogy nem alaptalanok a nyugdíjjal kapcsolatos „riogatások”.
1. Öregszik Európa társadalma
A születések számának visszaesése és az élettartam emelkedése együttesen az európai társadalom elöregedéséhez vezet. 2005 és 2050 között várhatóan 1,9 százalékkal fog csökkenni Európa népessége, miközben azonban a fiatalok lélekszáma drámaian visszaesik majd, a nyugdíjasoké drasztikusan emelkedni fog.
2. Egyre nagyobb lesz a függőség
Az egyes generációk létszám szerinti arányában bekövetkező változások oda vezetnek, hogy egységnyi aktív keresőre egyre több eltartandó nyugdíjas jut. Míg 2005-ben még csak 24,6% volt e két csoport egymáshoz viszonyított aránya Európában, ez 2050-re 52,8 százalékra nőhet. Magyarországon látszólag kicsit jobb ennél a helyzet: a 2005-ös 22,8% várhatóan 48,3 százalékra ugrik 2050-re. Az úgynevezett gazdasági függőségi ráta viszont, vagyis az összes nem dolgozó és a foglalkoztatottak aránya már 2011-ben 1,62 volt Magyarországon, és a helyzet várhatóan csak romlani fog.
3. Nyugdíjba vonul a Ratkó-nemzedék
A magyar demográfiai helyzet ráadásul több szempontból is sajátos. Két nagy hullámban közelíti a magyar népesség a nyugdíjkorhatárt: az első hullám, vagyis az ötvenes évek első felében született Ratkó-nemzedék ezekben a következő években csatlakozik nagy létszámmal a nyugdíjasok táborához. Gyermekeik, a gyes-nemzedék még egy darabig az aktívak táborához tartozik, előbbiek unokái, utóbbiak gyermekei viszont már nem alkot újabb hullámot, nagy részük hiányzik.
4. Hiányzó unokák = hiányzó aktívak
2041-re, vagyis mire a gyes-nemzedék is megkezdi a nyugdíjba vonulást, drámaian átalakul a magyar népesség korfája. Az akkor nyugdíjba vonulók várhatóan közel dupla annyian lesznek, mint a megszületők. A helyzetet tovább súlyosbíthatja a kivándorlás (jellemzően aktívakat érint).
5. Kevesebb eltartó, több eltartandó
Nem kell 2041-ig várni ahhoz, hogy a helyzet romlása érzékelhető legyen. Az alábbi ábra jól mutatja, hogy a hamarosan nyugdíjba vonulók sokkal többen vannak, mint azok, akik a következő években beléphetnek a munkaerőpiacra.
Mi lehet a kiút?
Az egyik a befizetett járulékok növelése, ami nem igazán járható út, mert versenyképtelenné válnak a cégek. Szóba jöhet még a juttatások csökkentése is, ami az alapnyugdíj mérséklésével vagy a korhatár emelésével érhető el. Egyik sem hangzik túl rózsásan.
Vagy az öngondoskodás erősítése. A motiváció is megvan, 20 százalékos adókedvezmény, amely január 1-je óta már a nyugdíjcélú életbiztosításokhoz is jár.
Íme 4 dolog, ami az öngondoskodás mellett szólhat:
1. Nyakunkba szakad a demográfiai cunami (az öregedés megatrendje),
2. Rosszul érzékeljük az időt (ösztönösen elbagatellizáljuk a jövőbeni veszélyeket),
3. Mindannyian adót optimalizálunk, ahogy tudunk (a járulékfizetésben ellenérdekeltek vagyunk),
4. A magyar öregségi nyugdíjrendszer csak egy lábon áll.
